Távolról sincs kész az a kormányzati nyelvoktatási tervezet, amelynek kiadását arra hivatkozva tagadta meg a szaktárca, hogy az nem nyilvános – tudta meg a Népszava.

 Egyelőre nem létezik kidolgozott, a kormány által teljes körűen elfogadott idegen nyelvi stratégia. Annak a dokumentumnak, amit még február elején tárgyalt a kormány, csak egyes részeit fogadták el – derült ki a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) Szél Bernadett független országgyűlési képviselő megkeresésére küldött tájékoztatásából. Ez azért is érdekes, mert amikor a politikus korábban megpróbálta kikérni az Emberi Erőforrások Minisztériumától (Emmi) a nyelvstratégiát, akkor a tárca ezt arra hivatkozva tagadta meg: a kért adatok további döntések megalapozását szolgálják, ezért tíz évig nem nyilvánosak.

 A tíz éves titkosítás önmagában abszurd – különösen azért, mert jövőre már kötelező lesz a nyelvvizsga az egyetemi felvételiken –, de úgy meg pláne az, hogy most kiderült: nincs is kész az, amit titkosítottak.

Szél szerint jogilag is nonszensz az eljárás, hiszen attól, hogy egy a dokumentum „döntés-előkészítő jellegű” még nem vonja kötelező erővel maga után a nyilvánosságtól való elzárást. A NAIH kereste az Emmi-t és a Miniszterelnöki Kormányirodát, ahol azt közölték, a 2019-2027 közötti időszakra vonatkozó stratégia egyes részeiről még nem született végleges döntés, más részeiről igen, de ezek részleteit sem hozhatják nyilvánosságra a már ismert okok miatt, vagyis hogy „jövőbeni döntések megalapozását szolgálják”.  

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma azzal igyekezett védekezni, hogy a már elfogadott döntésekről tartottak sajtótájékoztatót. Kásler Miklós Emmi-miniszter február közepén jelentette be: a 2020/2021-es tanévtől 9. és 11. évfolyamos diákok két hetes külföldi nyelvtanulási programban vehetnek részt, erre 90 milliárd forintot biztosít az állam.

 A NAIH felhívta az Emmi és a kormányiroda figyelmét: a stratégia azon részei, amik a sajtótájékoztatón bejelentett intézkedésekre vonatkoznak, már olyan közérdekű adatnak minősülnek, melyek kiadását nem lehet a fentiekre hivatkozva megtagadni. A kormány ennek ellenére továbbra is kitart a saját igaza mellett és nem ad ki semmit. Magyarázatként még hozzáfűzték: ha teljesítenék is az adatkérést, „összefüggéstelen, önmagában értelmezhetetlen adatokat” tudnának csak a képviselőnek megküldeni. Szél Bernadett szerint a kormány ezzel maga ismerte el, a stratégiának nevezett dokumentum mennyire kidolgozatlan.

 – Nonszensz, amit a kormány művel – vélekedett.

Szerinte az is súlyosan jogsértő, hogy a kabinet úgy vezeti be jövőre a kötelező nyelvvizsgára vonatkozó szigorítást, hogy nem gondoskodott arról, hogy a középiskolák képesek legyenek felkészíteni erre diákok tömegeit. Szakmai becslések szerint emiatt jövőre 18-22 ezer diák szorulhat ki a felsőoktatásból. A politikus megpróbálta kikérni a kötelező nyelvvizsga bevezetéséről szóló kormánydöntés konkrét előkészítő-dokumentumait is, de az Emmi ezek kiadását is megtagadta. A képviselő ezért újból a NAIH vizsgálatát kérte.

Forrás: Népszava

Ha tetszett a cikk, LIKE-old Facebook oldalunkon!

Eseménynaptár

Társ-szerkesztőségünk:

Sztrájk 2.0



Meg­je­lent Ber­ki Er­zsé­bet tu­do­má­nyos i­gé­nyű össze­fog­la­ló mű­ve a mun­ka­harc esz­kö­ze­i­nek ma­gyar­or­szá­gi al­kal­ma­zá­sá­ról.
A Sztrájk 2.0 el­ér­he­tő e‐book for­má­ban.

További információ