Zátonyra futottak a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) tárgyalásai az oktatási kormányzattal. A PSZ ezért hamarosan dönt arról, hogy milyen nyomásgyakorlást alkal­maznak céljaik eléréséért – hangzott el a Pedagógusok Szakszervezete Bács-Kiskun Megyei Szervezete csütörtöki bajai tanácskozásán.

A szakszervezet továbbra is küzdeni fog a pedagógusok bérének emeléséért, az óraszámok csökkentéséért, a nevelést-oktatást segítők fizetésének növeléséért

– hangsúlyozta Szabó Zsuzsa, a PSZ elnöke a bajai szakmai tanácskozáson, aki lapunknak nyilatkozva megerősítette: továbbra is a tárgyalóasztalnál kívánják elérni céljaikat, de ha másképp nem megy, akkor a nyomásgyakorlás más módja mellett is dönthetnek.

A megyei munkaértekezletet Kajtár Hajnalka, a Pedagógusok Szakszervezete Bács-Kiskun Megyei Szervezetének elnöke hívta össze, hiszen kongresszus előtt áll a PSZ. A kongresszust szeptember 22-én tartják, ahol a szakszervezet dönteni fog a hogyan továbbról, mivel eredménytelenek maradtak az egyeztető tárgyalásaik a szaktárca képviselőivel.

– A tanév végén egyértelművé vált számunkra, hogy az egész éves munkánk, ami az érdekegyeztetésről szólt és a követeléseinkért küzdöttünk, reménytelenné vált. Küzdöttünk a béremelésért az oktatás valamennyi dolgozója számára, küzdöttünk a tanórák csökkentéséért, aminek célja a fix 22 óra volt. Küzdöttünk a plusz munkaterhek csökkentéséért és küzdöttünk az élet- és munkaterhek javításáért. Reményeink is voltak mindezek elérésére, hiszen a legmagasabb szintű ágazati érdekegyeztető fórumon, a köznevelési érdekegyeztető fórumon négy alkalommal is tárgyaltuk ezeket a témákat. Szóban már megállapodás közeli állapotban voltunk, de azután azzal szembesültünk, hogy megjelent a köznevelési törvénytervezet és a költségvetési törvénytervezet is, és a mi követeléseinkből semmi sem valósult meg

– mondta el Szabó Zsuzsa, aki szerint a pedagógusok nem kezdhetnek meg úgy új tanévet, amilyen állapotban az előzőt abbahagyták.

– Ha nem sikerült tárgyalóasztal mellett eredményeket elérnünk, akkor más módszerekhez nyúlunk. A szeptemberi kongresszuson döntünk, hogy mi lesz az a nyomásgyakorló eszköz, amivel elérhetjük a céljainkat – tette hozzá a PSZ elnöke.

Szabó Zsuzsa elmondta: országos szintű tapasztalat, hogy nagy a munkateher a pedagógusokon, miközben a béreiket évekkel ezelőtt befagyasztották és 2015 januárja óta semmit sem változott a pedagógusok fizetése. Készítettek a PSZ honlapján egy „bérnyomásmérőt” is, aminek segítségével a pedagógusok kiszámolhatják, hogy mennyi az a bér, amit elvesztettek azáltal, hogy rögzítették a vetítési alapot, ami a pedagógusbérek számítási módja.

– Egy pályakezdő pedagógus jóval több mint 1 millió forintot veszít, egy nyugdíj előtt álló kolléga, aki minden szakvizsgáján túl van, akár 4,5 millió forintot elveszített azzal, hogy módosították a jogszabályt a bérek kiszámítására

– nyilatkozta Szabó Zsuzsa, aki állítja: továbbra is nagyon sok teher rakódik a pedagógusokra, miközben hatalmas a felelősségük.

Többet dolgoznak az átlagnál

Az a pedagógus, aki agyon van hajszolva, már nem képes becsülettel felkészülni az óráira. A felméréseink alapján egy átlagos munkavállalónak heti 40 órát kell dolgozni, addig a pedagógusoknak – saját adatközléseik alapján –, akár 68–70 órát is. Mindezek bizonyítják, hogy túlterheltek a pedagógusok, miközben alacsonyan vannak fizetve. Mindez nem hasznára van a minőségi oktatásnak, hanem a kárára – vélekedett Szabó Zsuzsa, a PSZ elnöke.

Forrás: baon.hu