Száműzi a munkahelyteremtést a külföldiek beruházásaihoz adott támogatások feltételei közül a kormány. A szabad munkaerő elfogyóban, a vendégmunkásokat pedig nem szereti a kabinet – olvasható a Népszavában.

Kikerül az egyedi kormánydöntésen alapuló beruházási támogatások (EKD) feltételei közül a munkahelyteremtés - közölte csütörtöki tájékoztatóján Szijjártó Péter. A külgazdasági és külügyminiszter ezt azzal magyarázta, hogy magyar gazdaságpolitikát a magyar emberek munkájára lehet alapozni, ám a mai körülmények között az ország legfeljebb 5 millió munkavállalóval számolhat.

Arra, hogy a minden területen érezhető munkaerőhiányt hogyan enyhítenék, nem adott választ a miniszter, mint ahogyan arra se, hogy a nálunk dolgozó külföldiek, például az ukránok, szerbek vagy mongolok munkájára milyen mértékben számítanak.
A vendégmunkásokkal feltölthető munkahelyek létrejöttét viszont már nem támogatja a kabinet.

  Emelik viszont - 3 ezer euróról 4 ezer euróra - a képzési támogatások összegét, a tanműhelyekre igényelhető támogatások is kibővülnek, és az adótörvényekből már ismert módon 50 millió forintra csökken az eddigi 500 millió forintos, a kisvállalkozások által adókedvezménnyel támogatható beruházásának legalacsonyabb értéke - közölte a miniszter. 

A hamarosan nyilvánosságra kerülő kormánydöntés nem előzmények nélküli. Az elmúlt másfél évben folyamatosan változott az külgazdasági tárca támogatási politikája. Az állami, néha irritálóan magas összegek elnyeréséhez már nem volt feltétlen szükség új munkahelyek teremtése, elég volt, ha egy cég új technológiát hozott az országba, bár még ez alól is voltak kivételek - ezt lehetővé tette az egyedi kormánydöntés.

Az idén például így kapott 1,2 milliárd forintos támogatást a német Robert Bosch Kft., vagy a nyomdaiparban utazó magyar Hamburger Hungária Kft., illetve az Egis Nyrt. is.

Az idén az első hét hónapban elköltött 54 milliárd forintnyi juttatással 3729 új munkahely létrehozását tudták támogatni.

A juttatások többsége azonban továbbra sem nem a hightech munkahelyekre, hanem az autó- és élelmiszeriparba áramlik. Amennyiben a jövőben nem lesz szükség munkahelyteremtésre kormányzati támogatás elnyeréséhez, azzal egyfelől a kormány szentesíti a külügy gyakorlatát. Másfelől pedig a lépés annyiban nem meglepő, hogy az elmúlt hónapokban egyre nehezebb szakképzett munkaerőt találni Magyarországon, ezért a kormány a jelek szerint lemond a foglalkoztatás további ösztönzéséről, de továbbra is támogatni szeretné az új beruházások megvalósítását vagyis a működőtőke-beáramlását.  43 nagyberuházás érkezett Magyarországra, illetve ennyiről született megállapodás.

Az utóbbi években igencsak elszálltak a kormány beruházásösztönző kiadásai, az összegeket és az egy főre jutó támogatást nézve is.

Idén az első hét hónap alatt már 55 milliárd forintot költött el a külgazdasági tárca beruházások támogatásra, miközben az egész éves költés 2015-ben még csak 35 milliárd forint volt. Az elmúlt évekre az egy munkahelyre jutó támogatás átlagos összege 7,5-10 millió forint között ingadozott, az idei nagy összegű – és munkahelyteremtéshez nem kötött – támogatások miatt az adófizetők már átlagosan 14,6 millió forinttal dotálták egy-egy új munkahely létrejöttét, míg tavaly még 10 millió forintból kijött egy-egy állás.  

 Az esztendő első felében átalakult a friss külföldi beruházások származási országának rangsora: az eddig vezető Németország helyét Dél-Korea vette át - közölte a miniszter. Az új dél-koreai vállalkozások kivétel nélkül az autóiparhoz, például az akkumulátorgyártáshoz kapcsolódnak, amelyek a miniszter szerint nem összeszerelő üzemek. Szakértők azonban ezt a kijelentést cáfolják, mert nem kapcsolódnak ezekhez kutatási-fejlesztési központok.  Az év első hat hónapjában 731 milliárd forint összértékben 43 nagyberuházás érkezett Magyarországra, illetve ennyiről született megállapodás.

Támadás Keletről

 A Magyar Fejlesztési Központot ért kibertámadással kapcsolatban a miniszter cáfolta a sajtóban elterjedt hírt, hogy adatszivárgás vagy adatvesztés történt, de megerősítette, hogy a támadás keleti irányból érkezett, de nem Oroszországból, hanem, "úgy tudjuk, hogy Észak-Koreából". A 2014-ben létrehozott Magyar Fejlesztési Központot (MFK) szerverein többek között az Európai Strukturális és Beruházási Alapjából lehívott, több milliárd forintról szóló EU-s pályázatokkal kapcsolatban keletkezett dokumentumokat tárolnak.

Beruházási támogatási kiadások, milliárd forint

Forrás: Népszava

 

Ha tetszett a cikk, LIKE-old Facebook oldalunkon!

Eseménynaptár

Társ-szerkesztőségünk:

Sztrájk 2.0



Meg­je­lent Ber­ki Er­zsé­bet tu­do­má­nyos i­gé­nyű össze­fog­la­ló mű­ve a mun­ka­harc esz­kö­ze­i­nek ma­gyar­or­szá­gi al­kal­ma­zá­sá­ról.
A Sztrájk 2.0 el­ér­he­tő e‐book for­má­ban.

További információ