A bölcsődei rendszer átalakításáról, az intézményfejlesztésekről és a közelmúltban indult új támogatásról kérdezte a veol.hu Kovácsné Bárány Ildikót, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) bölcsődei ügyek koordinációjáért felelős miniszteri biztosát.

A bölcsődei ellátás rendszere átalakult az utóbbi években. Mi a jelentősége a változtatásnak?

 – A bölcsődei rendszer 2017- től alakult át annak érdekében, hogy a család és a munkahely egyensúlyát segítse, valamint hogy minden olyan településen biztosított legyen az ellátás, ahol arra igény jelentkezik a kisgyermekes családok részéről, tehát a bölcsődei férőhelyhiány ne akadályozza a szülőket a munkavállalásban. A bölcsődei férőhelyek bővítésével a kisgyermekes édesanyákat és édesapákat segítjük. A szabályok szerint már nemcsak a tízezer lakos feletti önkormányzatoknak, hanem minden olyan településnek meg kell szerveznie az ellátást, ahol a három éven aluli gyermekek száma meghaladja a negyvenet, vagy legalább öt család jelzi bölcsődei igényét. A törvény új ellátási formákat is nevesít: megjelent a minibölcsőde, valamint a családi és a munkahelyi bölcsőde intézménytípusa is. A jogszabály lehetővé teszi azt is, hogy az önkormányzatok társuljanak a feladat ellátására, vagy megállapodást kössenek egy civil szervezettel, esetleg munkahelyi bölcsődével. A kormány tehát igyekszik minél sokoldalúbban támogatni a családokat és segíteni az önkormányzatokat, hogy ez utóbbiak teljesíteni tudják törvényi kötelezettségüket.

A bölcsődék kialakítására, létesítésére milyen programok indultak az elmúlt években?

– A bölcsődei ellátás fejlesztésére európai uniós és hazai források is rendelkezésre állnak.

Míg 2010-ben 32 ezer bölcsődei férőhely volt, ma 50 ezer, a célunk az, hogy a családvédelmi akciótervben 2022-ig a férőhelyeket 70 ezerre bővítsük. Csak idén mintegy 104 milliárd forintot fordíthatnak erre a célra az önkormányzatok, de a civil szektor szereplői is. A települések részéről érkező egyre nagyobb igényt tapasztalva a kormány úgy döntött, hogy a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) idei keretösszegét mintegy 10 milliárdról 95 milliárd forintra emeli. A pályázati felhívásban könnyebbséget jelent, hogy a fejlesztésekhez nem szükséges önkormányzati önerő. Fontos azonban, hogy a szakmai vélemények folyamatosan megjelenjenek a beruházásokban: a Magyar Bölcsődék Egyesülete módszertani szakértőjét már a programok indulásakor be kell vonni azért, hogy a fejlesztések a gyermekek szempontjából a lehető legjobb feltételekkel valósuljanak meg.

Az infrastrukturális beruházások mellett új támogatási formát vehetnek igénybe a szülők. Kik jogosultak erre, és mi a hozzájárulás célja?

– A kormány számára első a gyermek.

A kisgyermeket nevelő szülők munkaerőpiaci visszatérését ösztönző programban igényelhetnek hozzájárulást a családok a családi vagy munkahelyi bölcsődében elhelyezett gyermekek térítési díjához.

A támogatás legfeljebb havi negyvenezer forintos keretösszeggel járul hozzá a költségekhez. Az igénybevétel feltétele, hogy a szülő inaktív munkaerőpiaci státuszú legyen a támogatási kérelem benyújtásakor, vagyis a hozzájárulás akkor jár, amikor a szülő visszatér a munkaerőpiacra. A kérelmet a Magyar Államkincstár elektronikus felületén kell benyújtani. Fontos kitétel, hogy az igénylőnek ügyfélkapuval és bankszámlaszámmal kell rendelkeznie. A kérelmeket 2021. december 31-ig adhatják be a szülők, a támogatás folyósítása 2022. június végéig vagy a rendelkezésre álló keretösszeg kimerüléséig tart. Erre a célra hazai és európai uniós forrásokból közel 12 milliárd forint áll rendelkezésre.

Forrás: veol.hu