Hiába termett jóval kevesebb borszőlő az idén, a felvásárlási árak még a tavalyi alacsony szintet is alulmúlják – írja a Népszava.

 Ahogy csökken a borszőlő felvásárlási ára, úgy növekszik a feszültség a szőlészek-borászok között. A korai érésű szőlőkből készülő boroknál már kiderült, hogy az eddigi időjárás kedvezett a minőségnek, így kiváló évjárat lehet az idei. A gazdák mégis gondban vannak. Tavaly több mint 520 ezer tonna szőlőt szüreteltek le a 22 hazai történelmi borvidéken, idén viszont csak 450-480 ezer tonnára számítanak a gazdák.

A 10 éves átlag egyébként 380 ezer tonna, vagyis az idén is bő a termés. Mégsem ez az oka annak, hogy a tavalyi csúcsmennyiség okozta árzuhanás után most sem kezd majd szárnyalásba a borszőlő felvásárlási ára, amit jelenleg kilónként 50-70 forint közé tesznek a szakemberek. A termelők szerint ez még költségeiket sem fedezi.

A nyomott árak fő oka, hogy a 2018-as 3,5 millió hektoliternyi borból nagyjából 1 millió hektoliter még mindig áthúzódó készletként nyomja a piacot. A felvásárlók így nem tolonganak a borszőlőért. Éppen ezen készletek apasztása érdekében támogatta az agrár tárca az úgynevezett zöldszüretet, azaz a borsónyi nagyságú, még éretlen szőlőszemekből álló fürtök leszedését. Nagyjából 44 ezer tonnát szedtek le idő előtt a gazdák június 24. és július 10. között.  A zöldszüret kényszerű, de a termelők számára önkéntes megoldása a jelenlegi nehéz borpiaci helyzetnek.

Országszerte több mint 3 500 hektár termés idő előtti szüretelésével

sikerült enyhíteni a piaci nyomást, ennek ellentételezésére október közepéig több mint 1900 termelő összesen 2,5 milliárd forint támogatáshoz jut – közölte Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért felelős államtitkára. Csak a Kunsági borvidéken  931 termelő döntött mintegy 1 900 hektárra vonatkozóan a zöldszüret mellett, így 27-28 ezer tonnával csökkent a borvidéken a várható szőlőtermés.

Az egri borvidéken viszonylag kevesen jelentkeztek zöldszüret-támogatásért, és végül alig néhányan éltek a lehetőséggel. A 180 hektár saját, 250 hektár integrációban művelt, a korai szüretű időszakban további 350-400 hektáron gazdálkodó Ostoros-Novaj Bor Zrt. ültetvényein például a június közepi jégeső komoly károkat okozott. A terméskiesés a tavalyi csúcsterméshez képest 30-35, az átlaghoz viszonyítva 15-20 százalékos volt, ezért nem kellett alkalmazni a zöld szüretet – mondta a Népszavának Radácsi András, a cég borásza. A szakember közepes termésre és pillanatnyilag szintén közepes évjáratra számít. Ha azonban egy meleg, csapadékmentes vénasszonyok nyara követné a mostani esős napokat, akkor akár még jó évjárat is lehet az idei. A végleges választ az első újborok adják majd meg.

A korai érésű Irsai Olivért már augusztus 21-én elkezdték szüretelni, azt követte az illatos fajták közül a Cserszegi Fűszeres, az ottonel muskotály, most pedig a kékszőlőkön a sor. Radácsi is azt tapasztalta, hogy még a tavalyinál is nyomottabb árakon veszik a felvásárlók a szőlőt, főleg a magas áthúzódó készletek okán. A mádi Nyulászó, Szent Tamás, Betsek, illetve a tarcali Mézes Mály dűlőkön 86 hektáron gazdálkodó Royal Tokaji Zrt. szőlőiben már leszüretelték a sárga muskotályt. A héten folytatták volna a furminttal, de az eső közbeszólt. A korai fajtáknál az aszú szedését viszont már három hete megkezdték. Kedvező időjárás estén nagyon szép évjárattal számolhatunk – jegyezte meg lapunknak Kovács Zoltán, a társaság igazgatója.

 A termésben érdemi károkat nem okozó korai csekély jégesőn kívül más természeti csapás nem érte az ültetvényeket. A felvásárlási problémák nem érintik a zrt.-t, mert a 25 hektáron termelő kis gazdaságokkal hosszú távú szerződésekkel, tervezhető árakkal működnek együtt. Így megkövetelhetik a magas minőségű alapanyagot. Az évi 400-450 ezer palack kétharmadát Nagy-Britanniába, az Amerikai-Egyesült Államokba és a Távol–keleten értékesítik. Az aszú mellett egyre inkább keresik az angolszász piacokon a kései szüretelésű, sőt, a száraz borokat is.     

Csak itthon világhírű a magyar bor

Évek óta csökken, vagy stagnál a magyar borexport, ami sok borász keserű humorral úgy fogalmaz meg, hogy a magyar borok csak itthon világhírűek. 1985-ben még 3 millió hektoliter volt a kivitel – igaz, ebben nagy szerepe volt a szocialista országok piacainak, a tömegtermelésnek. Jelenleg a termelés alig ötödét adják el külföldön. Az unióban a bevásárlóközpontokban a magyar borok átlagára alig haladja meg az 1 eurót és csak kevés jut feljebb az alsó polcoknál. A szakemberek szerint sokat lendíthetne a magyar bor ismertségén, ha a pincészetek nem külön-külön igyekeznének piacot szerezni, hanem egy közös brand alapján reklámoznák a termékeiket. Erre már voltak kezdeményezések, ám egyelőre nem sok minden történt. Márpedig a külföldön eladatlan borok is a hazai piacot nyomják.  

Forrás: Népszava