Augusztus 22-én több mint 350 iskola élére nevezett ki igazgatókat Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere. Közülük 108-an először lettek intézményvezetők. Ez az év sem múlt el erősen vitatható iskolaigazgatói kinevezések nélkül, de a kormány szeret arra hivatkozni, hogy több száz kinevezés közül mindig csak néhány okoz nagyobb felháborodást – írja az Index.

 Már csak a pályázat szövege lesz nyilvános

A kormány mindenesetre júniusban a köznevelési törvény módosításával újabb lépést tett afelé, hogy ezek esélyét minimálisra csökkentse. A sebtében összehozott, egy rövid időre megakasztott, majd gyorsan elfogadott módosítás végleg megszüntette az igazgató pályázatoknál a nevelőtestületek véleményezési jogát. Ugyanígy nem kell már kikérni a szülői közösség, az iskola (nem pedagógus) alkalmazottainak, az óvoda- és iskolaszéknek, és a diákönkormányzatnak a véleményét sem.

Ezeket már eddig sem volt köteles figyelembe venni az igazgatókat kinevező minisztérium, az új törvény azonban teljesen eltörölte ezt, csak a véleményezés lehetőségét hagyta meg. Kíváncsiak leszünk, ezután hány esetben fogják csak azért is kikérni a pedagógusok, az iskolában dolgozók vagy a szülők véleményét ebben a kérdésben.

De ha mégis születnének ilyen vélemények, azok úgysem lennének nyilvánosak. A mostani módosítás szerint ugyanis sem a nevelőtestület véleményét, sem az igazgatói pályázatról készült szavazás eredményét nem kell már nyilvánosságra hozni. Ez kikerült a a közérdekből nyilvános adatok köréből. Egyedül az igazgatói pályázatok szövege marad nyilvános.

Tüntettek a budaörsi igazgatók 

A korábbi évek igazgatói botrányait nemcsak az okozta, hogy a fenntartó Klebelsberg Központ (Klik) és a kinevezésről döntő Emmi véleménye homlokegyenest eltért a helyi tantestület vagy a szülők véleményétől, hanem az is, hogy 2013 óta a kinevezéseket már nem kell megindokolnia az Emminek.

Ez okozott botrányt júliusban Budaörsön, ahol Kásler Miklós az Illyés Gyula Gimnázium és Szakközépiskola, illetve a Herman Ottó Általános Iskola igazgatójának ismételt kinevezését dobta vissza mindenféle indoklás nélkül.

Mindkét iskolavezető egyedül nyújtott be pályázatot 5 éves megbízatásra. Kinevezésüket a tantestület, a diákönkormányzat, a szülői munkaközösség, és a város nem kormánypárti többségű képviselő-testülete is támogatta, mert vitathatatlanul jól végezték a munkájukat.

Az elutasító döntésben szerepet játszhatott az is, hogy 2016-ban Budaörsön tiltakoztak a leghangosabban az iskolák államosítása ellen, egy helyi tüntetésen pedig Wittinghoff Tamás polgármester mellett felszólalt a két igazgató, Árendás Péter és Turcsik Viktor is. Idén áprilisban budaörsi pedagógusok írtak nyílt levelet Orbán Viktornak, amelyben a pedagógusi bérek rendezését és oktatásügyi szakmai konzultációt követeltek.

Turcsik Viktornak már tavaly is elutasították a pályázatát, akkor is csak egy évre kapott ideiglenes megbízást. Az Emmi júliusban az Index megkeresésére mindössze annyit válaszolt, hogy nem nem találták meggyőzőnek a két vezető szakmai pályázatát. Végül az a megoldás született, hogy mindkét igazgató csak újabb egy évre kapott megbízást. 

Miskolcon gimnáziumi igazgató indul a Fidesz ellen

Ebből a szempontból különösen érdemes lesz odafigyelni a miskolci Földes Ferenc Gimnázium igazgatójának további sorsára, aki a mostani önkormányzati választáson függetlenként, de az ellenzéki pártok (MSZP, a DK, a Párbeszéd, a Padtársak, a Momentum, az LMP, MMM, Jobbik) egységes támogatásával indul a fideszes jelölt ellen (Kriza Ákos eddigi polgármester egészségügyi okokból nem indul a választáson, a kormánypárt jelöltje Alakszai Zoltán, a város jegyzője lesz.)

Arra a kérdésre, hogy polgármester-jelöltsége miatt nem tart-e későbbi iskolaigazgatói pályázatának visszautasításától,   Veres Pál az Index kérdésére ezt válaszolta:

A megbízásom 2023-ig szól az iskola élén. Optimista vagyok, bízom abban, hogy társadalmi szerepvállalásom nem befolyásolja a szakmai megítélésemet. Remélem, mindenki így gondolja. Ez lenne az elvárható, normális hozzáállás.

Veres Pálnak már korábban is voltak problémái az igazgatói kinevezéssel. 1997 óta vezeti az iskolát. 2011-ben a fideszes városvezetés meg akarta változtatni az országszerte ismert gimnázium nevét Széchenyi Istvánra. Az iskola azonban csaknem 40 ezer aláírást gyűjtött a városban, így az átnevezést végül levették a napirendről. Egy évre rá, amikor az iskolák fenntartója még az önkormányzat volt, a fideszes többségű képviselőtestület színvonalcsökkenésre hivatkozva nem támogatta Veres igazgatói kinevezésének meghosszabbítását ( rajta kívül más pályázó nem volt a posztra).

Ezt a lépést sokan a Fidesz bosszújának tartották a névváltoztatási vita miatt. A gimnázium élére  megbízott igazgató került. Új pályázatot írtak ki, amelyen már lett másik jelölt Veressel szemben: egy nyugdíj előtt álló, általános iskolai tanárnő. A tanári kar, a diákok és a szülők egyöntetűen Veres mellett álltak ki, demonstrációt tartottak érte. Amikor az iskolák államosítása miatt  2013-tól az iskolaigazgatók kinevezése átkerült állami hatáskörbe, az EMMI a közfelháborodás hatására végül mégiscsak Verest nevezte ki igazgatónak. A városban korábban a Miskolci Kazinczy Ferenc Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola vezetőváltása is országos botrányt okozott

Jól látható, milyen érdekek feszülnek egymásnak az ilyen ügyekben. A kormány megbízható, jól irányítható hivatalnokokat akar az iskolák élére, miközben a szülők, a pedagógusok és a településen élők az iskolaigazgató személyéhez sokszor érzelmi alapon viszonyulnak. Ezek az emberek sokszor a politikai vezetőknél is erősebb közbizalmat élveznek, és az iskolájukban felnevelt generációknak köszönhetően kiterjedt társadalmi hálózat áll mögöttük. A két budaörsi igazgató pályázatának elutasításáról írta azt Wittnghof Tamás polgármester, hogy ilyen elementáris felháborodással még nem találkozott a városban.

Az egyház döntése is felháborodást okozott

Ebbe a sorba illeszkedik a zalaegerszegi Zrínyi Miklós Gimnázium igazgatói pályázatának elutasítása is. Horváth Attila 26 éve vezette a jó hírű gimnáziumot. Már tavaly is csak egy évre szóló ideiglenes megbízást kapott, és hiába támogatta idén az öt évre szóló pályázatát 48:0 arányban a tantestület, illetve az iskola alkalmazottai és a szülői munkaközösség is, a minisztérium végül nem fogadta el Horváth pályázatát. A posztra rajta kívül egy jelentkező volt, de ő visszalépett. Végül itt is az a megoldás született, hogy Horváth csak újabb egy évre kapott ideiglenes megbízást. 

Nemcsak az állami iskolákban képes felháborodást okozni egy igazgatóváltás.

 Veres András győri püspök július elején menesztette Kiss Zoltánt a győri Apor Vilmos Katolikus Iskolaközpont éléről. Kiss 25 évig vezette az intézményt, ami a megyében a harmadik legjobb intézménynek számított. A szülők nem törődtek bele a történtekbe, tiltakozást szerveztek. A helyzet itt is hasonló volt, mert valódi indokot nem közöltek a nyilvánossággal. A püspök úgy nyilatkozott, személyesen mondta el az igazgatónak, miért nem kívánja meghosszabítani Kiss kinevezését, amit nem kíván mások elé tárni, Kiss Zoltán viszont azt mondta: reméli, egyszer majd megérti, miért kellett ennek így történnie, és mire volt ez jó.  

Forrás: Index

 

Ha tetszett a cikk, LIKE-old Facebook oldalunkon!

Eseménynaptár

Társ-szerkesztőségünk:

Sztrájk 2.0



Meg­je­lent Ber­ki Er­zsé­bet tu­do­má­nyos i­gé­nyű össze­fog­la­ló mű­ve a mun­ka­harc esz­kö­ze­i­nek ma­gyar­or­szá­gi al­kal­ma­zá­sá­ról.
A Sztrájk 2.0 el­ér­he­tő e‐book for­má­ban.

További információ