„Az ágazat minden szereplője fejleszteni szeretne, ám a beruházások megvalósításához támogatásra van szükségük” – idézte Bárány Lászlót a Magyar Idők. Baromfi Terméktanács elnöke reméli, hogy november végén, legkésőbb december elején megjelennek a vidékfejlesztési program újabb pályázatai, így elindulhatnak a fejlesztések – írja az agroinform.hu.

Szavai szerint a baromfitermelés teljesen integrált ágazat, ahol a legnagyobb feldolgozóktól akár a legkisebb vágó-, feldolgozóüzemig egymás mellett nevelnek, tartanak baromfiféléket, vagy részesei a szaporításnak, keltetésnek és a takarmánygyártásnak. Az elnök szerint a baromfitenyésztés más ágazatokhoz képest sokkal összeszedettebb, szereplői kiszámítható jövedelemre tehetnek szert. A baromfiágazatban való eredményes termelésről korábban már írtunk, cikkünk IDE kattintva olvasható.

Az elnök szerint a fejlesztési kedv is ennek köszönhető, amit kormányzati hozzájárulással érdemes lenne támogatni. Szavai szerint az ágazat ma is komoly foglalkoztató, a termékpályák összességében több mint 60 ezer embernek adnak munkát. „Ha a beruházásoknak köszönhetően növelni tudjuk a kapacitásainkat, a munkahelyek száma is emelkedhet" – jegyezte meg.

Az elnök szerint a csirkeágazat évek óta dinamikusan fejlődik, az első tízhavi adatok alapján ebben az évben várhatóan 6-7 százalékos lesz a növekedés. A dinamikus bővülés az év első nyolc hónapjában jó keresleti piaccal párosult, amit elsősorban az exportmegrendelések fűtöttek. A külpiacokon töretlen az érdeklődés a magyar baromfi iránt, a hazai kereslet is 5-6 százalékkal nőtt idén.

A szokásos őszi megtorpanást idén is észlelték a termelők, október környékén ugyanis a disznóvágások és a sertéshúsfogyasztás emelkedésével egyenes arányban kissé csökken a kereslet a csirkehús iránt. Ráadásul a szárnyasok közül ilyenkor egyre többen keresik a kacsát és a libát. Az elnök szerint elképzelhető, hogy a fogyasztók olcsóbb csirkehússal találkoznak a boltokban, ugyanakkor az áresés az idén nem lesz nagymértékű.

Az Agrárgazdasági Kutatóintézet adatai alapján Magyarországon a vágócsirke élősúlyos termelői ára 4,5 százalékkal csökkent az első kilenc hónapban az egy évvel korábbi szinthez képest. A csirke kilójáért 262 forintot fizettek a felvásárlók. Az egész csirke feldolgozói értékesítési ára 499-ről 481 forintra csökkent, a csirkecombé 501-ről 452 forintra esett. A csirkemell ára ugyanakkor három százalékkal tovább drágult, egy kilóért 1011 forintot adtak a kereskedők. A hazai termelés nagy része egyébként exportra kerül: mennyiségben 30-35 százalékát, értékben több mint 50 százalékát a külpiacokra szállítják.

Forrás: agroinform.com