A hazai vállalkozásokra szinte egyáltalán nem jellemző az időszakos leállás. Ha mégis beiktatnak egy kis szünetet, az jellemzően maximum egy hétig tart, és többnyire az egész céget érinti. A leállás időszaka összefügghet a dolgozók szabadságolásával, ugyanis a munkavállalók és a cégek is leginkább júliusban és augusztusban mennek nyaralni. 10-ből 9 cég azonban leállás nélkül oldja meg a nyári szabadságolást – derül ki a K&H kkv bizalmi index kutatás legutóbbi eredményéből.

 Az természetes, hogy a munkavállalók szabadságra mennek, de mi a helyzet a cégekkel?

A K&H kkv bizalmi index kutatásból kiderül, hogy az időszakos leállás jelenleg nem annyira elterjedt a hazai cégek körében, hiszen mindössze minden tizedik vállalkozás nyilatkozott arról, hogy több évre visszamenőleg rendszeresen beiktat szünetet a cég működésébe. Ezzel szemben a túlnyomó többségnél (82%) még nem volt erre példa, sőt, a jövőbeni tervek között sem szerepel, hogy valamilyen ok – például karbantartás vagy egységes szabadságolás – miatt bizonyos időre leállna a cég.

 A kutatás rávilágít arra is, hogy azon vállalkozások, amelyeknél volt már leállás, leginkább az jellemző, hogy olyankor az egész cég bezár (67%).

A leállások hossza jellemzően maximum egy hét (43%), de a cégek egy része (14%) egy teljes hónapos szünetet is beiktat. Ha megnézzük az egyes hónapokat, az látszik, hogy elsősorban júliusban és augusztusban „nyaralnak” a cégek, illetve a téli ünnepek idején, azaz decemberben találkozhatunk még időszakos leállással.

 A munkavállalók leginkább nyáron mennek szabadságra

A kutatásból kiderül, hogy az időszakos leállás nagymértékben összefügghet a cég dolgozóinak szabadságával, ugyanis

a munkatársak túlnyomó része nyáron, azon belül is a főszezonban, azaz júliusban és augusztusban megy hosszabb időre nyaralni.

Ez egyúttal azt is jelenti, hogy a cégek túlnyomó többsége (89%) leállás nélkül igyekszik megoldani a nyári szabadságolásokat, mert feltehetően nem engedhetik meg maguknak az üzletfolytonosság megszakítását. A szabadságolást tekintve a június és a december még a legkedveltebb hónapok , míg a legkevésbé felkapott hónapok a március, április és a november. Ez utóbbi hátterében feltehetően az áll, hogy ezekben a hónapokban mindig meg van az esély egy-egy hosszú hétvégére a nemzeti vagy szezonális ünnepeknek köszönhetően, amelyek kellemes felüdülést jelentenek a dolgos hétköznapokban.

A K&H kkv bizalmi indexről

A K&H és a GfK Magyarországon elsőként kezdte el vizsgálni a hazai mikro-, kis- és középvállalkozások következő egy évre jellemző várakozásait. A 2004 óta folyamatosan készített negyedéves K&H kkv bizalmi index összeállítása 400 magyarországi székhelyű, 2 milliárd forint* éves árbevétel alatti társaság üzleti döntéshozóinak megkérdezésével történik. A kutatásában a vállalkozások gazdasági helyzetét leginkább befolyásoló 10 gazdasági tényezőt és annak várt változásait vizsgálják: vevői kapcsolatok, szállítói kapcsolatok, munkaerő, vállalat pénzügyei, bankok, gazdaságpolitika, közterhek, EU, versenyhelyzet, vállalati hitelkamatok. A K&H kkv bizalmi index a 10 részindex súlyozott átlaga, annak megfelelően, hogy az egyes tényezőket mennyire fontosnak ítélik a vállalkozások. A legutóbbi felmérés 2019. május 29. és június 18. között történt.

A kutatásban megkérdezett vállalkozások méret és árbevétel-kategória szerint:

mikrovállalkozások (20 – 100 millió Ft)

kisvállalkozások (101 – 300 millió Ft)

középvállalkozások (301 millió Ft – 2 milliárd Ft)

* 2010 első negyedévét megelőzően 700 millió forint

Forrás: gazdasagiportal.hu