Az OKJ-s képzések megszüntetésével leegyszerűsödne és szétválasztható lenne az iskolai keretek között és a felnőttképzési tanfolyamokon megszerezhető szakképesítés. Információink szerint a jövőben két szakmalista jön létre: a szélesebb és általánosabb szaktudást adó végzettséget csak a 3–5 éves állami-egyházi szakiskolákban és technikumokban lehetne megszerezni, a felnőttképzési tanfolyamokon viszont bárki szerezhet újonnan vagy ezek mellé olyan speciális, kiegészítő szakmai tudást, ami a gyorsan változó munkaerőpiaci igényeknek megfelel. A Felnőttképzők Szövetségének elnöke a részletek ismerete nélkül azt mondta: üdvözlendőnek tartják az irányt – írja az Index.

 Azok az idők végleg elmúltak, amikor az ember megszerzett egy szakképzettséget vagy egy diplomát, és élete hátralévő részében ugyanazt a szakmát űzte, pláne ugyanazon az egy munkahelyen. Magyarországon hosszú évek óta próbálnak kezdeni valamit a szakképzéssel, a fő kérdés az, hogyan lehet olyan munkaerőt képezni, ami az ipar rendkívül gyorsan változó igényeinek megfelel.

Minden 4. embernek újra tanulnia kell

Elképzelhető, hogy a ma kitanult szakma pár év múlva már nem is létezik, vagy az ott tanult tudás teljesen elavul, helyette viszont olyan képzettségekre lesz szükség, amikről ma még nem is tudunk. Nagyon gyorsan inflálódik az aktívan a szakmában dolgozó emberek tudása is. A digitalizáció és a robotizáció nem csak hangzatos szavak, tért hódítanak szinte minden területen. Az újabb és újabb informatikai megoldások miatt ma már nemcsak egy informatikusnak van szüksége folyamatos továbbképzésre, hanem egy nagy tapasztalatú ápolónőnek, egy logisztikai asszisztensnek, egy hegesztőnek, egy mezőgazdaságban dolgozó szakembernek is.

Zsuffa Ákos, a Felnőttképzők Szövetségének elnöke szerint néhány felmérés elég érzékletesen mutat rá arra, mire lehet számítani a jövőben Európában: 

• A mai gyermekek életük során előreláthatólag már 15 alkalommal fognak munkakört/munkahelyet váltani.
• 2022-ig a munkavállalók 54 százalékának átképzésre, illetve továbbképzésre lesz szüksége (WEF's Future of Jobs Report).
• Az Európai Unióban 100 millió felnőttet kell újra képezni 2030-ig. Ez a munkaképes korúakat figyelembe véve minden negyedik embert érinti, azaz hazánkban 2 millió felnőttet.

Ezekre a kihívásokra próbál meg választ adni az a most megjelent elképzelés, amit a kormányközeli Magyar Nemzetben ismertetett Pölöskei Gáborné, szakképzésért és felnőttképzésért felelős helyettes államtitkár. Erről a közvéleménynek leginkább az jött le, hogy 2020-tól megszüntetik az OKJ-s képzéseket, de a változtatások lényege nem ebben van.

Szakmák összevissza

Az OKJ, azaz az Országos Képzési Jegyzék 760 szakképesítést sorol fel. Régóta mondják, hogy felesleges ennyi túlspecializált, egymást sokszor átfedő szakképzettséget szerepeltetni a jegyzéken, amelyek közül jó néhány eleve nem is illeszkedik a foglalkoztatók által definiált munkakörökhöz. Bőven elég lenne körülbelül 200 szélesebb spektrumú szakképzettség, hogy aztán az ember ezeken belül később specializálódjon arra, amire akar és amire igény van.

Míg például a német képzési jegyzék csak egy asztalos képesítést ismer, addig a magyar OKJ-ban asztalos, műbútorasztalos és asztalosipari szerelő is van. Ugyanígy nálunk van külön szociális asszisztens, szociális gondozó és ápoló, szociális szakgondozó és szociális, gyermek- és ifjúságvédelmi ügyintéző OKJ-s képesítés, ahogy a jegyzéken szerepel külön útépítő, útfenntartó, illetve útépítő és -fenntartó technikusi képzettség is. Ember, azaz alkalmazott vagy munkáltató legyen a talpán, aki ezeken kiigazodik. Ezen a listán ráadásul keverednek a szakmák és a munkakörök. Még tovább fokozza a zavart, hogy az OKJ-s képzéseket ma a legkülönfélébb helyeken lehet tanulni: 5 éves technikumban, 3 éves szakiskolában, érettségi utáni 2 éves OKJ-s képzésen vagy a legkülönfélébb felnőttképzési kurzusokon. 

Alapképzés iskolában, továbbképzés tanfolyamon

A Magyar Nemzet hétfői, majd keddi cikke szerint a dolgot a jövőben alaposan leegyszerűsítenék:

1. Lesznek széles alaptudást nyújtó alapszakmák (például asztalos, hegesztő stb.), amelyeket csak állami vagy egyházi iskolarendszerű oktatásban, tehát az ötéves technikumban vagy a hároméves szakképző iskolákban lehet majd megtanulni. Ez a lehetőség a már más területen dolgozó felnőtteknek is nyitott lesz: ők (például egy érettségi birtokában) rövidebb idő alatt is megszerezhetik ezeket az alapszakmákat ezekben a szakképző centrumokban. 2016 óta a második szakma elsajátítása is ingyenes, ha azt iskolai keretek között tanulja az ember.
2. Ezeken kívül bármilyen speciálisabb, részterületet érintő szaktudást a felnőttképzési kurzusokon szerezheti meg az ember, amelyeket magáncégek, szervezetek, de a szakképző centrumok és az egyetemek is folytatnak. Itt jellemzően féléves vagy egyéves rövidebb képzéseken lehet elsajátítani a speciális tudást: egy ápoló átképezheti magát gyermek intenzív szakápolóvá, egy gépésztechnikus erőművi blokkgépésznek. Miután ez a terület bárki számára nyitott, egy karrierváltáson gondolkodó tanár vagy rendőr is kitanulhatja itt a szakács-, a virágkötő- vagy a kozmetikusi mesterséget. Ezek a felnőttképzések szolgálnak arra is, hogy egy Magyarországra belépő vállalat gyorsan kiképezze a saját technológiájára az újonnan felvett munkaerőt, egy vállalat gyorsan átképezze a saját dolgozóit egy új technológiára, vagy beiskolázza alkalmazottait nyelvtanfolyamra.

A szakképzés mind a 19 ágazatában javában zajlik a szakmák újraosztása, hogy a jövő évi felvételin egy teljesen új választék várhassa a leendő középiskolásokat, az elektronikai ágazatban például a mostani negyvenféle képesítés helyett csak hét alapszakma marad 2020-tól, a gépjárműiparban pedig egy új technikusi képzés indul el, ami négy meglévő szakma tananyagát fogja majd át, írja a kormányközeli lap. 

A tervezet szerint a negyvenből megmaradó hét alapszakmát nappali képzésben vagy felnőttként esti tagozaton lehetne tanulni. Ezeken kívül azonban további 25-féle, az állam által elismert bizonyítványt szerezhetnek még a diákok, de ezeket csak felnőttképzés vagy vállalati továbbképzés keretében.

Egy OKJ helyett két szakmalista

A kormányzat hosszú évek óta próbálkozik azzal, hogy a fiatalokat a szakmatanulás felé terelje. „Nem kell mindenkinek egyetemre menni” – ahol csak teheti, erről beszél Orbán Viktor és fontos tanácsadója, az oktatási ügyekben nagy befolyással bíró kamarai elnök, Parragh László is. Hiába azonban minden, a fiatalok valahogy mégsem ezt akarják: a többség gimnáziumba megy, hogy utána egyetemre felvételizzen. A Szakképzés 4.0 nevű kormányzati anyag is csalódottan jegyzi meg, hogy a jelenleg működő iskolai rendszerű szakképzésben komoly létszámproblémák vannak. A felnőttképzés közben hasít: már ma is közel 1 millió ember vesz részt benne, itt legfeljebb minőségi problémák lehetnek.

Az egyelőre még a szakmákban lévőknek sem világos, hogy mi lesz az Országos Képzési Jegyzék helyett.

Információink szerint a jövőben két szakmalista jönne létre: az egyik az iskolarendszerű képzésre vonatkozó alapszakmákat sorolná fel, a másik a felnőttképzésben oktatható specializációkat. A felnőttképzés szereplői ez alapján akár egymással versengve is kínálhatnák a képzéseiket, csak be kell tartaniuk a központilag meghatározott kimeneti követelményeket, azaz azt, hogy egy adott szakképesítés elnyeréséhez milyen tudásanyagot kell teljesítenie a vizsgázónak.

A diákok ezután független vizsgaközpontokban tehetnének vizsgát (a rendszer részben most is hasonló, hiszen a felnőttképzésben tanuló diákok a kormányhivatalok által kijelölt vizsgabizottságok előtt adnak számot tudásukról, és ez alapján kapják meg a bizonyítványt). A tervezett átalakítás részben központosít, hiszen a szakmai alapképzést kizárólag az állami és az egyházi fenntartásban lévő szakképző centrumok végezhetnék, a másik oldalon viszont a felnőttképzésben megtartaná a piaci viszonyokat.

A szakma határozza meg a képzést

„Bár a részleteket nem ismerjük, a most megjelent cikk alapján kifejezetten üdvözlendőnek tartjuk, hogy a speciális szaktudást, a rövidebb idejű szakosító képzéseket a felnőttképzés keretében képzeli el a kormányzat” – mondta az Indexnek Zsuffa Ákos, a Felnőttképzők Szövetségének (FVSZ) elnöke. A szervezet vezetője örömmel vette, hogy a kormányzat nem két egymással versengő területnek fogja fel az iskolarendszerű szakképzést és a gyors reagálású, rövidebb képzéseket kínáló felnőttképzést. Zsuffa szerint ezek a tervek valóban alapvető változást hozhatnak.

MÍG EDDIG A KÉPZETTSÉG HATÁROZTA MEG A SZAKMÁT, EBBEN AZ ÚJ ÉS RUGALMAS RENDSZERBEN A MUNKAERŐPIAC ÁLTAL IGÉNYELT SZAKMÁKHOZ LEHET IGAZÍTANI A KÉPZÉSEKET.

A felnőttképzési területen sok magáncég, civil szervezet, néhány állami és egyházi szakképző centrum, illetve felsőoktatási intézmény tevékenykedik. Mivel ezekről az elképzelésekről a felnőttképzési szakma képviselőivel előzetesen nem egyeztetett az Innovációs és Technológiai Minisztérium, azt egyelőre nem tudják, hogy az OKJ-s képzések eltörlése után hogyan fogják hívni ezeket a képzéseket, tanfolyamokat. Pölöskei Gáborné korábban több szakmai fórumon a szakosító képzés kifejezést használta. 

Ezek között a legkülönfélébb képzések szerepelnek: speciális szakmák mellett sok nyelvtanfolyamot, vállalati továbbképzést kínálnak, de nagyon hasznosak lehetnek a munkavállalók képességeit és kompetenciát fejlesztő tréningek is. Aki ugyanis ma megszerez egy szakmát, és elmegy egy munkaadóhoz, attól nem az ott tanult tananyagot fogják kikérdezni, hanem azt kell megmutatnia, hogy mennyire kreatív, nyitott, hogyan tud csapatban dolgozni, mennyire együttműködő, mondta Zsuffa Ákos.

Forrás: Index