Nincs túljelentkezés az intézményvezetői posztokért, egy-egy tankerületben már az is kuriózumnak számít, ha két pályázó indul egy iskola igazgatói székéért. A jövőben ezt kevesebb szakmai tapasztalattal is megtehetik majd – írja a Népszava.

 Öt helyett csupán négy év szakmai gyakorlat is elegendő lesz ahhoz, hogy egy pedagógus intézményvezetői posztra pályázzon – derült ki egy lapunk birtokába került, a kormány által még nem tárgyalt előterjesztésből. A Kásler Miklós humánminiszter és Bódis József oktatási államtitkár nevével ellátott javaslat azt is lehetővé tenné, hogy intézményvezetői szakképzettség nélkül is kinevezhessenek valakit egy iskola élére. Utóbbi akkor lehetséges, ha egy igazgatói pályázati eljárás azért lett eredménytelen, mert egyik induló sem rendelkezett ezzel a szakképzettséggel. Ebben az esetben – ha egyébként minden más feltételnek megfelel – legfeljebb egyszeri alkalommal két évre megbízás adható olyan személynek is, aki vállalja az intézményvezetői szakképzettség megszerzését. Ha ez sikerül, megbízása – újabb pályázat nélkül – további három évvel meghosszabbítható.

– Ismét adminisztratív intézkedésekkel akarnak egy egyre súlyosbodó problémát megoldani

– nyilatkozta lapunknak egy Pest megyei iskola igazgatója. Mint mondta, tapasztalatai szerint egyre nehezebb megfelelő embert találni a vezetői székekbe, jó, ha legalább egy pályázó van.

– A mi tankerületünkben talán két helyen fordult elő, hogy két induló is volt. De olyanról is hallottam,hogy nem volt egy sem és az igazgatóhelyettest bízták meg átmenetileg. Szerinte mindezért a körülmények a hibásak: az intézményvezetőknek egyre kevesebb beleszólásuk van az iskolák tényleges irányításába, saját pedagógiai programokat sem tudnak megvalósítani. A köznevelési törvény legutóbbi módosításával azt a lehetőséget is megszüntette a kormány, hogy a tantestület, a diákok, a szülők véleményezhessék az igazgatói pályázatokat.

Az érintettek attól tartanak, még több alkalmatlan „politikai kinevezett” kerülhet az iskolák élére.

Az elmúlt években több alkalommal is előfordult, hogy egy kormányhoz közel álló személyt neveztek ki intézményvezetőnek – az iskolai közösség tiltakozása ellenére. Legutóbb az Orbán Viktor miniszterelnöknek nyílt levelet küldő iskola, a Budaörsi Illyés Gyula Gimnázium igazgatóját, Árendás Pétert, és az ugyancsak budaörsi Herman Ottó Általános Iskola vezetőjét, Turcsik Viktort próbálták félreállítani igazgatói pályázatuk indoklás nélküli elutasításával (erről Wittinghoff Tamás, Budaörs polgármestere számolt be Facebook-oldalán). A kormányzat – feltehetőleg egy általuk megfelelőbbnek gondolt jelölt hiányában és az újabb botrány elkerülése miatt – az utolsó pillanatban döntött úgy, a két igazgató egy évig még vezetheti iskoláját. Árendás és Turcsik is egyedüli pályázó volt. 

Értelmetlen az OKJ-rendszer megszüntetése

A Pedagógusok Szakszervezetét (PSZ) nem tájékoztatták az Országos Képzési Jegyzék (OKJ) teljes megszüntetésének tervéről – tudtuk meg a PSZ szakértőjétől, Palotás Józseftől. A szakszervezetet annak ellenére sem avatták be a részletekbe, hogy márciusban stratégiai együttműködési megállapodást írtak alá az Emberi Erőforrások Minisztériumával, éppen az ilyen helyzetek elkerülésére.

A kormánypárti Magyar Nemzet írta meg hétfőn: a korábbi hírekkel ellentétben mégsem csökkentik radikálisan az OKJ-s szakmák számát, hanem az egész rendszert megszüntetik és egy teljesen újat hoznak létre.

Az „alapszakmákat” ezentúl csak iskolarendszerben lehet majd oktatni, az iskolán kívüli felnőttképzésben, a specializációkat és részszakképesítéseket tekintve viszont nem lesz korlátozás.

Palotás József szerint a változtatási szándék nincs tényszerűen alátámasztva és szakmailag sem indokolt, hiszen a jelenlegi OKJ rendszer éppen a rugalmassága miatt volt sikeres: a munkaerőpiaci változásokat figyelembe véve lehetett alakítani. Úgy véli, az átalakítások egyetlen célja a központosítás, vagyis hogy ez a terület is kézi vezérlés alá kerüljön. Maga a képzés viszont nem lesz sem korszerűbb, sem hatékonyabb.

Forrás: Népszava