Múlt héten szavazta meg az Országgyűlés a köznevelési törvény módosítását, ami több ponton is érinti az óvodások, óvodapedagógusok és a szülők helyzetét is. Az óvodába járási kötelezettség alóli felmentés korhatára ötről négy évre csökken, az eddigi rugalmas iskolakezdést pedig felváltja hatéves korban kötelező iskolakezdés. Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) óvodapedagógiai tagozatának elnökével beszélgettünk a változásokról – írja az eduline.hu.

 Fennáll a veszélye annak is, hogy olyan gyerekek is általános iskolába kerülnek, akikről a korábbi rendszerben még nem mondták volna, hogy iskolaérett”

– mondta az Eduline-nak Verba Attiláné, Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) óvodapedagógiai tagozatának elnöke.

A most megszavazott módosítás egyik szigorítása ugyanis, hogy az eddigi rugalmas iskolakezdést felváltja hatéves korban kötelező iskolakezdés. Aki adott év augusztus 31-én betölti a hatodik életévét, annak kötelező iskolába mennie. A szülők ez alól természetesen továbbra is kérhetnek felmentést, azonban ennek menete is változik. Míg korábban a gyermeket ismerő óvoda felelősségébe tartozott az iskolaérettség megítélése, az új törvénnyel ez is átkerül a hivatalos, állami szervhez. A felmentést a tervek szerint szintén azon év január közepéig kérheti a szülő, amikor a gyermeke betölti a hatot.

Erről az állami szervezetről pedig eddig semmit sem tudunk. Még azt sem, kik lesznek benne, hol lesz és, hogy szakemberekből fog-e egyálltalán összeállni” – mondja Verba Attiláné. „Így viszont fennáll a veszélye annak is, hogy olyan gyerekek is általános iskolába kerülnek, akikről a korábbi rendszerben még nem mondták volna, hogy iskolaérett.

A szakértő hozzáteszi, az jelenlegi rendszerrel nem volt baj. „Eddig is alá tudtuk támasztani szakmailag a döntésünket a kérdésben” – mondja. A döntések nem alaptalanul születtek, a gyerekek pedig eddig sem azért maradtak vissza a gyerekek, hogy a létszámot növeljék. 2020. január 1-től azonban ez megváltozik.

Akkor most ki is dönt?

A módosítás szerint az állami szervezet dönt a kérdésben, de megkérdezhetik az óvónőt, védőnőt vagy óvodavezetőt is, ha úgy gondolják vagy nincsen elég információjuk.

Ez talán a jobbik eset, de nincs benne a törvényben, hogy ez kötelező lenne. A szervezet pedig akkor is dönt, ha ezzel a szülő nem ért egyet

– mondja Verba Attiláné.

A hivatalos döntése ellen a szülő bírósághoz fordulhat, ahol azonban nincsenek feljogosítva arra, hogy megváltoztassák az állami szerv a döntését. Itt felmerül a kérdés, akkor miért is menjen a szülő jogorvoslatért?

Azt is el tudom képzelni, hogy a szülők bele sem vágnak, akkor sem, ha úgy érzik, a gyereküknek jó lenne ha maradhatna még egy évet az óvodában. Lehet, hogy lesznek olyanok akik, ennek a tortúrának alapból nem teszik ki a gyereküket” – mondja az óvodapedagógiai tagozat elnöke.

 Mi lesz a „papíros gyerekekkel”?

Aki pedig belevág, azt kell tudni, hogy a gyereke „papíros lesz” – mondja a szakember - hiszen annak később is nyoma lesz, hogy még egy évet óvodában töltött. A következő évben pedig ezzel a papírral megy majd az iskolába, ahol nem minden esetben várják tárt karokkal ezeket a gyereket. Ők pedig valamilyen szinten később is megbélyegzettek lesznek, hiszen ez a döntés benne marad az anyagukban

A legkiszolgáltatottabbak ebben a helyzetben, akik nyár végén töltik csak be a hatodik életévüket. A tagozat elnöke szerint olyan helyzet is előfordulhat, hogy lesz olyan, aki augusztus 30-án vagy 31-én tölti a hatot és másnap már iskolás. Az pedig, hogy fiatal, nem lehet indok az állami szerv felé, hiszen így is úgy is betöltötte a hatodik életévét.

„Ha csak 3-4 ilyen gyerek bekerül az iskolába, akkor az nagyon megnehezítheti az iskola első évét. Hiszen itt törvényszerűen lemaradnak azok a gyerekek, akik már az iskolakezdésnél valamiféle hátrányból indultak. A kezdeti kis hátrány pedig év végére nagy hátránnyá válhat” – emeli ki Verba Attiláné.

Az alsó korhatár is változik

Az óvodába járási kötelezettség alól csak a legindokoltabb esetben lehet felmentést kapni a gyermek ötödik életéve helyett a negyedik életévéig.

Egy gyermek abban az évben, amelynek augusztus 31. napjáig a harmadik életévét betölti, a nevelési év kezdő napjától legalább napi négy órában óvodai foglalkozáson vesz részt - áll a szabályozásban.

„Biztos, vannak olyan helyek, ahol ez plusz tervet vagy plusz adminisztrációt jelenthet, nem hinném, hogy ez lesz a fő probléma. Ezt a kisebbik gondnak látom” – teszi hozzá óvodapedagógiai tagozat elnöke.

Forrás: eduline.hu

 

Eseménynaptár

Társ-szerkesztőségünk:

Sztrájk 2.0



Meg­je­lent Ber­ki Er­zsé­bet tu­do­má­nyos i­gé­nyű össze­fog­la­ló mű­ve a mun­ka­harc esz­kö­ze­i­nek ma­gyar­or­szá­gi al­kal­ma­zá­sá­ról.
A Sztrájk 2.0 el­ér­he­tő e‐book for­má­ban.

További információ