Abszurd helyzet állhat elő, ha jövőre tényleg csak az felvételizhet felsőoktatási intézménybe, akinek legalább egy középfokú (B2 szintű) nyelvvizsgája van. Az erről szóló rendelkezést még 2014 decemberében fogadta el a kormány, de azóta sem történt semmi a hazai nyelvoktatásban. Még olyan apróságokban sem, ahol egy tollvonás is elég lett volna a változtatáshoz.
– A jogalkotók például elfeledkeztek arról, hogy a felvételi-pontszámítás rendszerébe átvezessék a nyelvvizsgatörvény következményeit – mondta a Magyar Hangnak Rozgonyi Zoltán, a Nyelvtudásért Egyesület elnöke. Így aztán elfordulhat, hogy a diák egy adott nyelvből tesz emelt szintű érettségit – amely a középfokú nyelvvizsgával egyenértékű, és a felvételihez szükséges –, és teljesíti még egyszer ugyanezt a feltételt egy B2-es nyelvvizsgával, akkor ez utóbbiért többletpontot kap. Ha az érettséginél magasabb szintű felsőfokú nyelvvizsgával pipálja ki a kötelező feltételt, azért viszont nem jár többletpont. Az anomáliát már nem is lehet megszüntetni 2020-ig, mert a felsőoktatási törvény értelmében legkorábban két év múlva módosulhat a pontszámítási rendszer.
Ennél sokkal nagyobb problémák adódnak abból, hogy a közoktatás továbbra sem képes arra, hogy az érettségiig – közel ezer óra alatt – középfokú nyelvvizsgához juttassa a diákokat. Ott tartunk, hogy az utóbbi években a felvételizők 55 százalékának volt csak meg a B2-es vizsgája. Ha nem nyúlnak a rendszerhez, jövőre – még ha fel is tesszük, hogy egyes diákok összekapják magukat – eleve 30-40 százalékkal kevesebben jelentkezhetnek egyetemre. Egyes szakokat még súlyosabban érinthet az intézkedés, így olyan nemzetstratégiailag kiemelten fontos képzési területek, mint a pedagógiai, a műszaki és az agrárképzés, utánpótlásuk várhatóan felét elveszíthetik.
Most teljes a káosz, és szakértők attól tartanak, hogy 2020-ban összeomlik a felsőoktatás – hacsak a kormány nem hajol meg a realitások előtt.
– Abban nem reménykedünk, hogy visszavonják a rendelkezést, de kiutat jelenthet a fokozatos bevezetés – vélekedik Rozgonyi. Egyetért a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK) javaslatával, miszerint „a nemzetstratégiailag fontos képzések esetében némi haladékot” kellene kapniuk a diákoknak. Vagyis szakirányonként megkülönböztetve, több évre széthúzva kellene bevezetni a jogszabályt. Az államigazgatási vagy az informatikai szakokra jelentkező diákok esetében nincs nagy gond a középfokú nyelvvizsgával, de azon egészségügyi diplomás dolgozók körében, akik nem orvosi képzést kapnak, valamint a pedagógusok körében, nagy a baj.
– Különösen a tanárképzés szempontjából kritikus a helyzet. A felsőfokú pedagógusképző intézményekben jelenleg a felvett diákok mindössze 42 százalékának van B2 szintű nyelvvizsgája
– tudjuk meg Totyik Tamástól, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnökétől. Az óvodapedagógusés a tanítóképzésre jelentkezők között pedig még ennél is kevesebb a megfelelő bizonyítvánnyal rendelkezők száma. Pedig az új nyelvvizsga-követelmény nélkül is nagy a lemorzsolódás: évente 9-10 ezren kezdik meg tanulmányaikat valamely pedagógusszakon, ugyanakkor tavaly kevesebb mint 2500-an tették le a minősítő gyakornoki vizsgát, tehát a felvételizők töredéke maradt a pályán. Ehhez adódik a pedagógustársadalom elöregedése: évente átlagosan 4,5 ezren, 15 éven belül több mint 65 ezren érik el az öregséginyugdíj-korhatárt a csaknem 150 ezer fős szakmából.
– A fokozatos bevezetés vagy türelmi idő nem elég, a következő években el kell végezni azt a háttérmunkát is, amellyel eddig adós maradt a kormány
– teszi hozzá Rozgonyi Zoltán. Alapvetően szinte mindenki helyesnek tartja azt a törekvést, hogy a felsőoktatásba jelentkező diákok tudjanak idegen nyelveket. Ehhez azonban jobban fel kell készíteni a tanárokat, valamint rövidebb távon célzottan és helyben – pontosan tudni lehet, mely iskolákban nem kielégítő színvonalú a nyelvoktatás – kell konkrét állami segítséget nyújtani különórák és pluszlehetőségek formájában. – Különben félő, hogy a rossz helyre született, illetve nem jó anyagi hátterű gyerekeket eleve kizárjuk a felsőoktatásból. Az egész gazdaság hatékonyságára károsan hat, ha a felvételin megkövetelt nyelvvizsga szociális szűrővé válik a diákok között – hangsúlyozza a szakértő.
A szakmai változások bevezetéséhez hozzá kellene nyúlni a tanári munka feltételeihez – például a kötelező óraszámhoz – is, ám szemlátomást ettől ódzkodik a legjobban a kormány.
Pedig készült egy átfogó nemzeti nyelvstratégia is, ám ezt tíz évre titkosították. Inkább 90 milliárd forintot költenek arra, hogy minden középiskolás a 9. és a 11. tanévben kéthetes külföldi nyelvtanfolyamon vegyen részt. Ezt Rozgonyi teljesen átgondolatlan és szakmailag megalapozatlan tervnek tartja.
Szerinte sokkal jobb eredményt lehetne elérni, ha évente a 90 milliárd forint tizedét fordítanák az iskolai nyelvoktatás módszertani-szakmai fejlesztésére.
Mindezek után egyesek érdekes egybeesést láttak abban, hogy májusban nemzetközi oktatásszervező céget alapított közös cégével Sikó Anna Mária oslói nagykövet és Gansperger Gyula, a Fidesz egykori gazdasági frontembere. Mint a Hvg.hu kiderítette, az Education Europe Group Kft. ügyvezetője Gansperger Mátyás, Gansperger Gyula fia. Sikó Anna Mária – aki korábban nyelviskolákat irányított, és az Index.hu értesülése szerint magát Orbán Viktort is tanította angolra – azonban hangsúlyozta, hogy az új vállalkozást közvetlenül nem ő, hanem a Magyar Iskola Kft. és Linan Segura Karen Gabriella, Gansperger Mátyás felesége alapította. Állítása szerint az új cég alapításáról nem is tudott. Sikó ügyvédje közölte: az új cég tevékenysége semmilyen formában nem kapcsolódik az esetleges külföldi ingyenes nyelvtanfolyamokhoz, hanem – értesülése szerint – külföldiek magyarországi tanulását segíti.
Forrás: Magyar Hang
