Odáig fajult a helyzet, hogy csak életmentő műtéteket hajtottak végre és azokat is csak úgy, hogy közben, vizes, jeges ruhával hűtötték a gyerekeket, miközben az orvosokról törölni kellett verejtéket– mondta el lapunknak a gyermeke műtétére váró szülő, megjegyezve: az orvosok, ápolók végtelenül elkeseredettek és a szülőket kérik, hogy írjanak az Pécsi Tudományegyetem intézmény vezetőségének, mivel az ő szavukra semmi nem történik már évek óta. Forrásunk elmondása szerint maga is küldött panaszlevelet a (PTE) Klinikai Központja több illetékesének is, ám válaszra sem méltatták.

PTE: Volt egy kis zűr, de már elmúlt

Lapunk is megkereste a PTE Klinikai Központot, ahol azonban csak kérdéseink egy részére voltak hajlandók reagálni és azt érzékeltették, hogy egyszeri, átmeneti üzemzavar történt de annak is már egy hónapja. „A gyermekklinika sebészeti műtőjében egy hónappal ezelőtt, június 12-én, rövid időre meghibásodott a légkezelő berendezés, amit még aznap délutánra sikerült a szakembereknek megjavítania, így egyetlen sürgős műtétet sem kellett elhalasztani. Fontos hangsúlyozni, hogy sürgős műtétet egyébként sem halaszt el semmilyen esetben a klinika, legfeljebb másik épület műtőjébe irányít át. A klinika sebészeti műtőjének légkondicionáló berendezéseit azóta, június második felében jóval modernebb, új eszközökre cseréltette a Pécsi Tudományegyetem, így a június közepén jelentkezett probléma nem ismétlődhet meg. A klinika nem sürgős, halasztható műtéteit június 12-én valóban átütemezték, de úgy, hogy legkésőbb nyár végéig valamennyi betervezett műtétre sor kerüljön” – közölte az intézmény, megjegyezve: a PTE Klinikai Központ területén a klímák, folyadékhűtők karbantartását rendszeresen, az előírásoknak megfelelően, szakcégek bevonásával végzik.

Az intézménytől szerettük volna megtudni azt is: összesen hány műtőt és hány őrzőt érint a klímaprobléma a PTE intézményeiben, mi vezetett a helyzet kialakulásához, jelezték-e a problémát a fenntartónak, és ha igen, milyen választ kaptak, hány műtőben használnak mobilklímát. Kérdéseinkre azonban újbóli megkeresésünkre sem érkezett válasz.

Forróság az ajkai kórház műtőjében

Komoly problémák vannak az ajkai Magyar Imre Kórházban is. Az intézményben – amely tavaly az ápolók tömeges felmondása miatt került a híradásokba – lapunk információi szerint szintén évek óta nem működik a központi klíma, a műtőkben 30 fok feletti a hőmérséklet. Ajkán kicsit jobb a helyzet, mint a fővárosban, ott ugyanis sikerült félmegoldást találni: a műtő levegőjének szűrésére szolgáló berendezések működnek, azonban a központi légkondi nem. Ezért – ahogy máshol is – split klímákkal próbálják hűteni a levegőt. Szintén névtelenségbe burkolódzó, a műtőben szolgálatot teljesítő forrásunk a máshonnan már ismerős forgatókönyvről számolt be: éveken át jelezték a problémát az intézmény vezetésének, de sokáig nem történt semmi.

Elküldtük kérdéseinket az ajkai kórház igazgatóságának is, ám válasz cikkünk megjelenéséig nem érkezett.

Ahogy arról lapunk több cikkben is beszámolt (ITTITTITT és ITT) , Budapesten a Semmelweis Egyetem több klinikáján nem működik a tiszta levegőt és hűtést biztosítani hivatott klímarendszer. Van, ahol már 10 éve ismert a probléma, ennek ellenére semmi nem történt néhány mobil klíma beüzemelésén kívül. Ezek a készülékek azonban amellett, hogy nem hatékonyak, súlyosan növelik a fertőzésveszélyt. A hét elején az Index írta meg, hogy az SE klinikái mellett a Jahn Ferenc Dél-pesti Kórházban és a Szent Imre Kórházban is gondok vannak.

Napi 6-8 operáció esetén – a hétvégi sürgős eseteket nem számolva – havonta legalább 2200 páciens van kitéve az elfogadhatónál nagyobb fertőzésveszélynek a fővárosban, évek óta.

Az ügyben többször is kerestük az érintett intézmények mellett a Nemzeti Népegészségügyi Központot (NNK), lévén a levegőcsere hiánya és a 30 fok feletti meleg súlyosan növeli a fertőzésveszélyt, ráadásul a szervezet weboldalán is nyilvánosságra hozott iránymutatást több ponton is megsértik az intézmények. A közpénzből fenntartott hatóság azonban nem reagál megkeresésünkre. Kiderült azonban, hogy a legmagasabb szinten döntöttek a hírzárlatról.

Forrás: Magyar Hang

Eseménynaptár

Társ-szerkesztőségünk:

Sztrájk 2.0



Meg­je­lent Ber­ki Er­zsé­bet tu­do­má­nyos i­gé­nyű össze­fog­la­ló mű­ve a mun­ka­harc esz­kö­ze­i­nek ma­gyar­or­szá­gi al­kal­ma­zá­sá­ról.
A Sztrájk 2.0 el­ér­he­tő e‐book for­má­ban.

További információ