A munkáltató a dolgozók motiválására és jutalmazására a rendes munkabéren felül is teljesíthet kifizetéseket. E kifizetések leggyakrabban előforduló formái a prémium és a jutalom. A hétköznapi szóhasználatban a kettőt gyakran összekeverik, azonban a munkajogban egyértelmű különbségek vannak a kettő között. Mit takar e két kifejezés, és mi a különbség a kettő között?  - a kérdésre a Piac és Profit szakértője kereste a választ.

Mi a prémium?

A prémium a teljesítmény-ösztönzés egyik legtipikusabb eszköze. Lényege, hogy a munkáltató az alapbéren felül plusz juttatást fizet a munkavállalónak, ha az előírt teljesítmény követelményt vagy feladatot teljesíti. A prémium lényege tehát, hogy a munkáltató előre meg kell határozza azokat a feltételeket, amelyek teljesítse esetén a dolgozóknak prémium jár.

A prémium kitűzéséről, a prémium feladatokról a munkáltató egyoldalúan dönthet. Azonban, ha a munkavállaló a prémiumfeladat teljesítését megkezdte, akkor a munkáltató a prémium kitűzést főszabály szerint nem vonhatja vissza.

Mi a helyzet, ha a munkavállaló a prémiumfeladatot csak részben teljesíti? Ebben az esetben az az általános szabály, hogy ilyenkor nem jár a prémium. Ha viszont a munkáltató a prémium kitűzésben a részteljesítés esetére is kifizetést helyezett kilátásba, akkor természetesen ilyen esetben is jár a rész-prémium. Ehhez hasonlóan a prémiumfeladatok meghatározása mellett a munkáltató a prémiumfizetést kizáró vagy csökkentő tényezőket is megállapíthat.

Lényeges, hogy a prémiumra minden munkavállaló jogosult, aki a kitűzött feladatokat teljesíti, a munkáltató nem tehet különbséget, hogy közülük kinek fizet prémiumot.

Mi a jutalom?

A jutalom szintén lehet a teljesítmény-ösztönzés eszköze, de nem csupán munkateljesítmény alapján adható, hanem a legváltozatosabb okokból, így például a munkáltató jutalmazhatja a pontosságot, a példamutató magaviseletet, vagy adhat jutalmat a cég jó év végi eredményére tekintettel.

Ebből már kiderülhetett, hogy a prémiumhoz képest a legfontosabb különbség, hogy a jutalomról, annak összegéről a munkáltató teljesen a saját mérlegelési jogkörében dönt, tehát nem tűzi ki előre a jutalmazás feltételeit és nem határoz meg előre elérendő teljesítményt a munkavállalók javára. Így a munkavállalók nem követelhetik jutalom kifizetését, szemben a prémiummal.

Ha a munkáltató mégis előre kitűzött munkateljesítmény eléréséhez köti a jutalmazást, az prémiumnak számít, függetlenül attól, hogy jutalomnak vagy másnak nevezi-e.

Az egyenlő bánásmód követelménye

Fontos, hogy mind a prémium, mind a jutalom esetén tiszteletben kell tartani az egyenlő bánásmód követelményét. Azaz a dolgozók között indokolatlanul nem lehet különbséget tenni. Ennek különösen a jutalmazás esetén van jelentősége, mivel a jutalom adása egyedül a munkáltató mérlegelésétől függ, azonban ha a jutalmazás mellett dönt, nem tehet különbséget a dolgozók között diszkriminatív jelleggel. Bizonyos esetekben természetesen indokolható a különbségtétel. Például az év végi jutalmazásnál indokolt lehet az, hogy az év közben a munkáltatóhoz került kolléga kisebb összeget kap, mint a több éve a munkáltatónál dolgozó kollégák.

Forrás: Piac és Profit