Milliárdokból új múzeumokat is nyitna az intézmény, ami totális média-hadjárattal „egészségesre” formálná a fiatalok emlékezetét és nemzeti identitását – írja a Népszava.

Nem aratott osztatlan sikert, amikor fél éve több mint 800 milliós büdzsével elstartolt a Magyarságkutató Intézet, hogy a 19. századi romantikus nacionalizmus hevületében fogant alternatív eredettörténetét vizsgálja a magyarságnak. Kritikusai szerint az Emmi jobb helyre is tehette volna az adófizetők pénzét: például a haldokló egészségügybe, vagy az ugyancsak haláltusáját vívó oktatásba. Ám Kásler Miklós emberminiszter - aki nem csak hogy orvos létére a bibliai Tíz Parancsolattal kerülné el a betegségeket, de tudós múltja ellenére az ezoterikus történeti munkák nagy kedvelőjének hírében is áll - füléig nem jutott el a kritikusok jajveszékelése, vagy ha el is jutott, nem zavartatja magát.

„Egy szellemileg, kulturálisan egészséges, múltját ismerő, jövőjét igenlő, megmaradni akaró magyar nemzet építéséhez alapvetően hozzájárul” a Magyarságkutató Intézet tevékenysége

- olvasható abban a Kásler-féle, június 14-vel elkészült és még nem nyilvános előterjesztésben, ami a hvg.hu birtokába kerül, és amiben a miniszter további forrásokat kér szívügyének. Még több pénzt:

  • 4,5 milliárdot a Pécs belvárosába, a Megyeháza helyére megálmodott Magyar Eredet Múzeum létrehozására;
  • 600 milliót a Régészeti Kutatóközpont többletigényeire;
  • 590 milliót intézeti terek kialakítására és felújításra;
  • kerek félmilliárdot a Történeti Kutatóközpont többletigényeire;
  • 341 milliót, hogy 37 újabb kutatót felvehessenek;
  • 270 milliót kommunikációra;
  • 150 milliót egy Hun-magyar Múzeum nyitására, ami a budapesti Vajdahunyad várába, a Magyar Mezőgazdasági Múzeum és Könyvtár helyére kerülne;
  • és végül szerény évi 28 millió forint közpénzt a Vallástörténeti Kutatóközpont többletigényeire.
Pedig a 844,7 milliós költségvetéssel beindított intézmény kutatásait már a Palkovics László minisztériuma alá tartozó NKFIH is kistafírozta további 410 millióval, így már 1,2 milliárd forint landolt az őstörténetünk megújítását missziónak tekintő szervezetnél. Ebből lenne évi 1,77 milliárd.

A javaslatot egyébként maga az új intézmény főigazgatója, Horváth-Lugossy Gábor készítette el. Horváth-Lugossyt nem jegyzik tudományos kutatóként azokon a területeken, amelyekkel a Magyarságkutató Intézetben foglalkoznak. A KSH műszaki osztályáról lépett elő főigazgatóvá az amúgy társasházkezelésben járatos jogász, aki a 444.hu szerint Fidesz-káderként 2010 óta több állami posztot, illetve megbízást is kapott.

Az emberi erőforrások minisztere által előterjesztett, de Latorcai Csaba közigazgatási államtitkár által is jóváhagyott dokumentumból nem derül ki, hogy mikor dönthet róla a kormány.

Csak az, hogy már az összes minisztériumnál megköröztették, és ezek többsége egyetértően rá is bólintott. Közpénz-igényének lényegét és tétjét három pontban foglalja össze:

  • 3-30 éves korban „egészségesre” formálni a fiatalok emlékezetét és nemzeti identitását;
  • „kitölteni a magyar tudományos közéletben meglévő hiányokat”;
  • elárasztani angol nyelvű dolgozatokkal a világot.

Ezért az intézet „minden kommunikációs eszközt birtokolni fog, használ, a nyomtatott könyveken, újságokon keresztül a youtube vlogger csatornákig”. Az is kiderül, 101 munkatárssal szeretnének dolgozni, de most valamiért csak csak 64 főre futja a keretből, és ebből is csak 52 állás betöltött. 40 fő „szakmai, ebből 33 fő tudományos munkatárs”, valamint 12 fő „funkcionális munkakörben”, többségük közalkalmazottként „erőn felül teljesít”. Vitás kérdés a fizetés, amit Varga Mihály pénzügyminiszter sokallt, de amiről az előterjesztés ezt írja:

a még „felvenni tervezett, tudományos fokozattal rendelkező kutatók esetén havi 650 ezer forint összegű személyi juttatással kalkuláltunk, ami álláspontunk szerint nem túlzó”.

Ennek alátámasztására a Nemzetstratégiai Kutatóintézettel példálóznak, ami 93 fő foglalkoztatása mellett 1,200 milliárd forintot kap. Állítják továbbá, hogy „példamutató gazdálkodást” folytatnak, „a közpénzek felelős és hatékony felhasználásával”, ugyanakkor az tűnik ki az anyagból, hogy az ezt biztosító, összesen 30 belső szabályzat megalkotása még várat magára.

Forrás: Népszava

Hozzászólok a Facebookon

Ha tetszett a cikk, LIKE-old Facebook oldalunkon!