Hogyan küzdhetnek meg a nagyvállalatok a nyári szabadságolással? Mit tehetnek a vezetők, ha nem szeretnének szembesülni a kevesebb dolgozó miatti termelésvisszaeséssel? „Nyáron a szünetelő diákok felválthatják a szüleik generációját. A Z generációs, 16-17 éves fiatalok lelkesek, szívesen dolgoznak és valódi problémamegoldást nyújthatnak a nyári szabadságolások miatti munkaerőkiesésre.” – hívta fel a figyelmünket Virág Viktor a MADS Iskolaszövetkezet igazgatósági tagja.

 A Munka Törvénykönyve szerint a munkáltató rendelkezik a munkavállaló szabadságának egy részével. Amennyiben a dolgozó máshogy nem nyilatkozik, vagy nem nyilatkoztatják, a munkáltató kiadhat összefüggően 14 nap szabadságot. A termeléssel, logisztikával foglalkozó szektorokban nem ritka, hogy a munkáltató vetésforgóban küldi szabadságra a dolgozóit nyáron, így a kiesett munkaerő miatt hosszabb időre csökkenhet a cég hatékonysága.

Nagyobb vállalatok esetén nem ritka, hogy nyáron akár több száz diákot is alkalmazzanak, hogy felváltsák szabadságra ment kollegáikat. A diákok nyáron gyorsan tanulnak, szívesen elköteleződnek több hétre is, így könnyen pótolni tudják a kiesett munkaerőt

 – mondta Lator Sándor a MADS Iskolaszövetkezet elnöke.

 A MADS Márton Áron Iskolaszövetkezet elmúlt évi tapasztalatai szerint a leggyakrabban a 16-17 éves fiúk dolgoznak szívesebben ilyen szituációban, mert motiválja őket, hogy csak nyáron, de ekkor sokat dolgozhassanak és viszonylag sok pénzt kereshessenek így, ráadásul mindez ellenőrzött körülmények között valósulhasson meg.

diákmunka,

A betanítással járó idő, energia és termelés kiesés miatt különösen fontos a munkáltatónak, hogy minél hosszabb távon dolgozhassanak ugyanazokkal a fiatalokkal.

A vállalatok ezért igyekeznek elkötelezetté tenni a dolgozó diákokat, így gyakran motiváló tényezőként plusz anyagi juttatásokkal jutalmazzák azokat, akik hosszú távon dolgoznak ugyanott. Az extra jövedelem miatt pedig a diákok ezekben a pozíciókban gyűjthetik össze a leggyorsabban a fesztiválbérletre valót.

Ez egy igazi win-win szituáció, hiszen a diákok könnyen betanulható, jól fizető, hosszabb távon is végezhető munkákat keresnek fix csapatban, míg a munkáltatóknak is az a legkifizetődőbb, ha kevés embert kell betanítania, akik hosszabb távon lelkesen és megbízhatóan végzik a munkájukat

 – tette hozzá Virág Viktor.

Hozzászólok a Facebookon

Ha tetszett a cikk, LIKE-old Facebook oldalunkon!


Ha Te is szeretnél a rabszolgatörvény ellen tiltakozni a Facookon és szeretnél egy ilyen keretet a profilképedre, akkor:
1. kattints a profilképedre
2. kattints a "keret hozzáadására"
3. írd be a keresőbe, hogy "Stop rabszolgatörvény"
4. húzással igazítsd a kívánt helyre
5. add meg, mennyi ideig akarod használni
6. fogadd el a változtatásokat

Eseménynaptár

Társ-szerkesztőségünk:

Sztrájk 2.0



Meg­je­lent Ber­ki Er­zsé­bet tu­do­má­nyos i­gé­nyű össze­fog­la­ló mű­ve a mun­ka­harc esz­kö­ze­i­nek ma­gyar­or­szá­gi al­kal­ma­zá­sá­ról.
A Sztrájk 2.0 el­ér­he­tő e‐book for­má­ban.

További információ