Reagált a kormány, pontosabban az ITM az MTA nemzetközi sajtótájékoztatójára. Végre érveket láthatunk, igaz, ezekre az MTA vagy reagált már korábban, vagy nem teljesen világosak. A kormány egy vitás kérdés miatt veti el az MTA-val kialakított kompromisszumot – olvasható a HVG-ben.

Miután az MTA felső vezetése nemzetközi sajtótájékoztatón foglalta össze, mit is jelent a kormány–MTA-konfliktus, és mik a problémái, valamint azt is elmondták a vezetők, mennyire semmilyen indoklást nem kaptak a kormánytól a kutatóintézeti hálózat átalakításának szükségességet megalapozandó, közleményt adott ki az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM).

Ebben magyarázzák, miért is van szükség a héten a parlament előtt megvitatandó törvénymódosításra. „Több kutatás legyen, amely hatékonyan segíti a magyar gazdaságot”, „Minden kutatásra fordított állami támogatásnak kézzelfoghatóan meg kell térülnie a magyar gazdaság, a magyar társadalom számára. Több magyar szabadalomra, találmányra van szükség, ami a magyar gazdaságot erősítheti. A jelenlegi rendszer nem hatékony, Magyarország lemaradásban van, ezért mind az intézményrendszert, mind a pénzügyi finanszírozást meg kell erősíteni”.

Ezekre korábban több válasz is elhangzott az MTA részéről:

• ezek még mindig nem indokolják meg, miért kéne leválasztani a kutatóintézeteket az Akadémiáról
• az alapkutatások későbbi megtérülése előre nem megmondható, ez a kutatás lényegéből fakad
• ha a bejáratott, jól működő, európai kutatási hálózatba jól beágyazott rendszert szétszedik, kevesebb EU-s kutatási pályázatot fognak tudni megnyerni a magyar kutatók

A 2020-as költségvetésben 32 milliárd forinttal tovább növeljük a kutatás-fejlesztés és innováció támogatását, megteremtjük az egységes, teljesítményalapú forráselosztás feltételeit

, áll a közleményben.

A kormány persze optimista: „Az eddigi széttagoltság megszüntetésével megvalósul a kutatás-fejlesztés és innováció egységes szerkezetű, teljesítményalapú finanszírozása.” Tegyük hozzá, a kormány által is igényelt kutatóintézeti átvilágítás nem hozott felszínre jelentős hatékonysági problémákat, sőt inkább dicséretes eredményekre bukkant.

A változásokkal a kutatóintézeti hálózat autonómiája nő, hiszen közvetlenül a parlament, és nem egy választott tagokból álló köztestület alá kerülnek.

Amely parlamentben a Fidesznek van kétharmados többsége. Nem egyértelmű az érvelés, hogy miért jobb a kutatóknak, ha közvetlenül politikusok döntenek a sorsukról.

A kutatóhálózatot egy kétharmad részben a tudomány művelőiből álló, a minőségért személyükben felelősséget vállaló testület irányítja. Javulhat a kutatók és kutatóintézetek által benyújtott és nyertes hazai és uniós pályázatok aránya is.

De az irányító testület felét a kormány, felét az MTA delegálja, és az MTA szerint erős kormánybefolyástól lehet tartani. Az uniós pályázati problémákat már érintettük.

„A kormány az átalakítás részeként egy éven át tárgyalt a kompromisszumos megoldás kialakítása érdekében az Akadémia vezetésével, eredménytelenül, holott meggyőződésünk, hogy a magyar gazdaság fenntartható növekedése céljából biztosított többletforrás és annak hatékonyabb, teljesítményalapú felhasználása a hazai kutatók érdekeit és eredményeik jobb hasznosulását szolgálja” –

az ITM tehát az MTA-t hibáztatja, amiért a közgyűlés nem szavazta meg, hogy a kutatóintézeteket leválasszák róluk.

E miatt az egy vitás kérdés miatt a kormány tehát most hivatalosan is bevallja, hogy az egész tárgyalássorozat során kialakult kompromisszumot annak minden eredményével lehúzza a vécén.

Palkovics László (ahogy az MTA frakcióvezetőknek eljuttatott levelében írja) egyébként 2018. június 15-én a következőket mondta az MTA rendkívüli elnökségi ülésén: „A kormány nem akarja csökkenteni az Akadémia költségvetését, nem akarja átvenni az akadémiai kutatóintézeteket, és átadni sem az egyetemeknek, a továbbiakban is az Akadémia autonóm döntése marad, hogy ezeket az intézeteket hogyan kívánja a jövőben menedzselni.

A Kormány nem akarja, hogy az Akadémia kutatóintézetei csak azokkal a tudományterületekkel foglalkozzanak, amelyek a technológia és innováció területei közé sorolhatóak. A Kormány nem akarja azt, hogy az Akadémiáról a kutatóintézetek – ahogy ez más országokban megtörtént – leválasztásra kerüljenek”.

Forrás: HVG

Hozzászólok a Facebookon