A munkaerőhiány mellett nem ritkák a helyi munkaerőpiaci krízisek, amelyek olykor több száz ember munkáját fenyegetik. A 2020-as költségvetési javaslat alapján az állam csökkenti az NFA kiadásait. A Policy Agenda (PA) azt vizsgálta meg, hogy mi áll a háttérben, milyen változások voltak az elmúlt tíz évben.

 A Nemzeti Foglalkoztatási Alap (NFA) célja, hogy az állam az adófizetők pénzéből, a foglalkoztatás javítását, a munkanélküliség kezelését és a képzési rendszer fejlesztését segítse elő. Az alap egyik bevételi lába a munkajövedelem utáni befizetések. Az egészségbiztosítási- és munkaerőpiaci járulék egy része, valamint a szociális hozzájárulási adó, szintén évente megállapított része az egyik ilyen jellegű bevételi forrás. A másik pedig a szakképzési hozzájárulás teljes egésze. Ezekből, illetve lényegében az EU-tól kapott visszatérítésekből "működik" az NFA.

Az alap három feladatot kell, hogy ellásson:

  • a már munkanélküliek számára támogatást nyújta munka kereséséhez (kiegészítve egy átmeneti pénzügyi segítséggel),
  • a helyi foglalkoztatási krízisek kezelését, új munkahelyek létrehozásának ösztönzését biztosítja,
  • a szakképzéshez, átképzéshez szükséges forrásokat biztosítja, a programokat menedzseli.

Az alap pontos bevételét mindig az éves költségvetésben döntik el. Valójában semmilyen köze sincs ahhoz, hogy mennyien dolgoznak vagy mennyi a munkaadók, munkavállalók befizetése. Ugyanis a kormány akár már előre elvonhat ebből a pénzből. A 2020-as költségvetési tervezet szerint ez most meg fog történni, mivel 71 milliárd forintot (a teljes kiadási oldal 16 százalékát) a központi kasszába be kell fizetnie az NFA-nak 

állapították meg az elemzők.

Az utóbbi tíz évben százmilliárd forinttal emelkedett az NFA bevételi oldala.

Az NFA bevételei (milliárd Ft)

MEGNEVEZÉS

2010

2020

Szakképzési hozzájárulás

47,0

112,3

Egészségbiztosítás és munkaerőpiaci járulék

186,8

237,4

EU-s programok visszatérülése

32,8

70,0

Rehabilitációs hozzájárulás

54,2

-

Egyéb

8,8

4,0

Összesen

329,6

423,7

Forrás: Policy Agenda

Miközben az egészségbiztosítási- és munkaerőpiaci járulék NFA-t megillető hányada nominálértéken csak 27 százalékkal emelkedett, ugyanezen időszakban az átlagbér 95 százalékkal nőtt. Amennyiben a foglalkoztatotti létszám bővülését nem számoljuk, akkor is jelentősen növelni kellett volna a munkaerőpiaci járulékból beszedett pénzeket

- állapítoták meg a PA szakértői.

Ennek az oka financiális oldalról nézve, hogy a kormányzat jelentősen átalakította az adó- és járulékrendszert, és csökkent a munkaerőpiaci járulék mértéke is (2,5 százalékról 1,5 százalékra). Mindezt úgy, hogy csak a foglalkoztatottnak maradt meg ez a járulékforma, a munkáltatónak megszűnt, pontosabban beleolvad a szociális hozzájárulási adóba.

festő, festék,

Ez persze egy politikai értékválasztás is volt, amely azt hordozta magával, hogy az úgynevezett aktív munkaerőpiaci támogatásokat (például a helyi munkaerőpiaci problémák kezelését) nem tartották fontosnak. Sokkal inkább a közmunkarendszer finanszírozásával, és az EU-tól kapott pénzek felhasználásával vélték megoldottnak ezt a problémát.

Mindezt úgy, hogy a közfoglalkoztatás valójában nem az átmeneti munkaerőpiaci problémák kezelését szolgálja.

Az elmúlt tíz évben a tényadatokkal, és az idei, valamint a jövő évet tekintve a tervadatokkal számolva a közmunkára elköltött pénzek a foglalkoztatási alap összes kiadásának 46 százalékát tette ki (1.787 milliárd forintot). Volt négy olyan év is, amikor a közfoglalkoztatásra elköltött pénzek összege többet tett ki, mint minden más kiadásra fordított összes kiadási elem.

Összességben az látszik, hogy hiába költ kevesebbet az állam a közfoglalkoztatotti rendszer működtetésére, az itt felszabaduló forrásokat nem forgatja vissza a "munkaerőpiac javításába".

Nem teszi ezt, miközben elejét kellene venni annak, hogy térségek válnak foglalkoztatói szempontból olyan válságos területté, ahonnan a munkaerő csak elvándorol.

A munkaerőhiány problémája pedig arra is rá kell, hogy irányítsa a figyelmet, hogy nem jó az a gazdaságpolitika, amelyik csak a munkaerőt viszi a foglalkoztatóhoz. Ezzel ugyanis az ország egyes részei kiürülnek. Arra kell megoldást találni, hogy az adott térség munkaerejéhez "vigyék" a foglalkoztatót, vagy legalábbis a válságtérségekben még működő cégeket próbálják megmenteni. Ehhez pedig eszközrendszert tudna adni az NFA, ha nem forráskivonásokkal lenne terhelt - összegezték véleményüket a kutatók.

Forrás: napi.hu

Hozzászólok a Facebookon

Ha tetszett a cikk, LIKE-old Facebook oldalunkon!

Eseménynaptár

Társ-szerkesztőségünk:

Sztrájk 2.0



Meg­je­lent Ber­ki Er­zsé­bet tu­do­má­nyos i­gé­nyű össze­fog­la­ló mű­ve a mun­ka­harc esz­kö­ze­i­nek ma­gyar­or­szá­gi al­kal­ma­zá­sá­ról.
A Sztrájk 2.0 el­ér­he­tő e‐book for­má­ban.

További információ