Bár a kormány határozott célkitűzése, hogy minél több gyerek vállalására ösztönözze a családokat, a 3 év alatti gyerekek több mint 80 százaléka számára nincs hely a bölcsődékben. Sopronban már közelharc van a helyekért, sok anya egyszerűen nem tud visszatérni a munkaerőpiacra. A kormány egyelőre inkább csak ígéri az új helyeket, a számokat pedig különböző trükkökkel kozmetikázza – írja a Népszava.

Fel sem vetődött bennünk, hogy probléma lehet, hiszen minden kritériumnak megfeleltünk. Sírva hívtam a férjemet, mikor kiderült, hogy a gyereket nem vették fel a bölcsődébe, és nem tudok teljes állásba visszamenni dolgozni. Anyagilag ez óriási csapás a családnak, szinte sokkolt minket az elutasító levél

– meséli egy soproni édesanya, aki fél, ha kiderülne a kiléte, a gyerek még a várólistán is hátrébb csúszna. Nem érti, hogy utasíthatták el, a jelentkezést három helyre is beadták, az utolsó ráadásul egy száz gyereket fogadó, nagy intézmény volt. Férjével mindketten dolgoznak, ő egyelőre csak részmunkaidőben havi néhány napot, szeptembertől ment volna vissza főállásba. Mindig is Sopronban éltek és sokakkal ellentétben az édesanya nem Ausztriában vállalt munkát, hanem a városban. A család most kétségbeesetten próbál megoldást találni.

Ha a gyermekem nem kerül be a várólistáról az állami bölcsődébe, minden hónapban 50 ezer forint marad a fizetésemből, miután kifizetem a havi 70 ezer forintos magánbölcsődét. Márpedig ezt muszáj, ha meg akarom tartani a munkám

– mondja az édesanya.

A bizonytalanságon nem sokat segít, hogy egyáltalán nem kapnak tájékoztatást. Miután kiküldték az értesítőket a családoknak, az a két személy, akik az egész városban illetékesek abban, hogy információt adjanak a kétségbeesett anyukáknak arról, hogy mikor kerülhetnek be egy intézménybe, hetekre szabadságra mentek. Valószínűleg épp azért, hogy ne kelljen foglalkozniuk a felháborodott szülőkkel. Az anyuka félelmein és helyzetén sokan osztoznak a városban. Az utóbbi években több soproni édesanya is azért veszítette el a munkáját, mert nem mehetett bölcsődébe a gyermeke. Az elutasítás, várólistára kerülés után a szülők szerint fellebbezni sem érdemes, egyszerűen el kell fogadni a helyzetet.

Vannak, akik a nagyszülők segítségével oldják meg, hogy leg­alább részmunkaidőben dolgozhassanak, de akiknél nincs ilyen segítség, ott nem marad más megoldás, mint otthon maradni a gyerekkel.

Sopronban találkoztunk olyan szülővel is, aki arról mesélt: hívták telefonon, hogy várólistáról bekerült a gyermeke, de a munkája miatt éppen akkor nem tudta felvenni. Aztán mikor pár óra múlva visszahívta a bölcsődét, közölték vele, hogy mivel nem érték el, már felvettek valaki mást a gyereke helyére. Őrjítő helyzet, és hiába jelezte, hogy ez nem korrekt, nem tudott mit tenni. Gyakran előfordul, hogy a várólistán is hátrébb kerül egy gyermek, Sopronban ennek legfőbb oka, hogy szinte folyamatosan újabb családok érkeznek a városba.

Bölcsőde,

Egy másik édesanya arról mesélt: mikor tavaly jelentkeztek, nem vették fel a gyermeküket, várólistára kerültek, de azt ígérték nekik, októberben kezdhetnek. Hárman voltak előttük.

Aztán akármikor telefonáltak, azt a tájékoztatást kapták, hogy nem előrébb, hanem hátrébb kerültek, ugyanis időközben egyedülálló anyák és háromgyerekes családok költöztek a városba, akik velük szemben előnyt élveznek. Persze az Ausztriában munkát kereső betelepülőket is meg lehet érteni, hiszen egy jobb élet reményében költöztetik át a családjukat az ország másik felébe. Ugyanakkor kérdés, hogy az önkormányzat által fenntartott intézmények miért nem tartanak lépést az egyre növekvő igényekkel. Ahogy arról korábban a Visszhang már beszámolt, Sopronban egyre nagyobb problémát jelent, hogy tízezrek költöznek a városba, így a korábbi csendes és biztonságos település mára szinte a kétszeresére dagadt és helyiek szerint legalább 120 ezer embert kell(ene) ellátnia. Ez azonban láthatóan nem sikerül, hiszen a hivatalos adatok szerint 60 ezernél is kevesebb a lakosságszám.

A polgármesteri hivatal úgy tájékoztatta lapunkat: Sopronban 347 gyermek részére van bölcsődei férőhely, amelyek száma 117 fővel emelkedett 2010 óta, ám érezhe­tően ez sem elég.

Mint írták, jelenleg is folyamatban van 110 férőhelyes további bővítés, de ez egyelőre nem segít az édesanyákon. Van, aki most tudta meg, hogy 150-nél is többen vannak előtte a várólistán.

Egy szülő elárulta: Ágfalván nyílt egy intézmény, ahol térítés ellenében is igénybe lehet majd venni a bölcsődét, havonta körülbelül 30–50 ezer forintért, attól függően, hogy jár-e az ingyenes étkezés. Azt azonban nem tudni, hogy ez mennyire hivatalos, ugyanis a polgármesteri hivatal szerint a soproni önkormányzati bölcsődékben a bölcsődei gondozásért megállapított intézményi térítés 0 forint/fő/nap, tehát ingyenes. Ugyanakkor valóban létezhet fizetős szolgáltatás az önkormányzati bölcsődékben is. „A fizetős hely, az önkormányzati bölcsődék esetében jellemzően, időszakos gyermekfelügyelet szolgáltatást jelenti. Ez esetben a gyermek nincs felvéve az intézmény létszámába, így állami támogatást sem kap utána az önkormányzat. Ez olyan esetekre van kitalálva, ha időlegesen megszorul a család, ügyintézés, tanfolyamon való részvétel vagy bármilyen más ok miatt. Az időszakos gyermekfelügyelet egy óradíjas ellátás, amelynél a felügyelet mellett étkezést is igényelhet a szülő, amiért külön fizet. Ennek a szolgáltatásnak az árát a fenntartó határozza meg” – mondja Szűcs Viktória, a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének (BDDSZ) elnöke. 

Bekerülni hamis munkáltatóival

A bölcsődei felvételi szempontrendszer országosan egységes, a gyermekvédelmi törvény pontosan leírja, hogy kiket kell előnyben részesíteni.

Szükséges, hogy a szülők igazolják a munkaviszonyukat, és előnyt élveznek azok is, akik rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosultak, a három vagy több gyermeket nevelő családban élő gyerekek, az egyedülálló szülő által nevelt kicsik és a védelembe vett gyerekek is. Bár a kritériumok világosnak tűnnek, a trükközés nem ritka. „Egyes önkormányzati bölcsődéknél van olyan tapasztalatunk, hogy a fenntartó illetékes osztálya vagy a polgármester kompetenciája a felvételről való döntés. Előfordul, hogy helyileg – akár önkormányzati rendelettel – kibővítik a felvételi eljárás szempontrendszerét, vagyis szűkítik a hozzáférést. Például vagyonnyilatkozatot kérnek, ami teljességgel jogszabályellenes” – mondja Szűcs Viktória, aki szerint protekciós gyermekek mindig is voltak és lesznek is, mert ez a magyar kultúrában – sajnos – nagyon mélyen gyökeredzik. Sokszor a szülők is kisebb trükközésre kényszerülnek. Kérdés pél­dául, hogy az egyedülálló szülő valóban egyedülálló-e, akik nem házasok, könnyen kijátszhatják a rendszert, hogy biztosan bekerüljön a gyermek. Sőt akad, aki ismerős segítségével „szerez” egy munkáltatói igazolást, pedig valójában nem is dolgozik. Az ilyen igazolások eredetiségét nem ellenőrizheti a bölcsőde, így sosem derül ki a csalás. Sopronban az is borzolja a kedélyeket, hogy nem veszik figyelembe a felvételnél, hogy a szülő Ausztriában vagy Magyarországon dolgozik-e. „Ismerek olyan családot, ahol a férj és a feleség is kint dolgozik, egy gyermekük van, mégis bekerültek a bölcsődébe, míg egy másik, idehaza dolgozó család gyermekét nem vették fel. Pedig az osztrák fizetésből sokkal könnyebb finanszírozni egy magánbölcsődét, mint egy magyar keresetből” – meséli egy soproni nő. Akad olyan szülő, aki tisztában van a nehézségekkel, és már a kicsi egyéves korában jelezte a bölcsődének, hogy vinnék a gyermeket egy év múlva, de így is csak azért kerültek be, mert előttük valaki visszalépett. Pedig ez már egy Sopron környéki, 5000 fős kistelepülés. 

Van, ahol egyáltalán nincs

A soproni szülők példája – bár a város az átlagosnál jóval nagyobb „népességrobbanást” szenved éppen el – egyáltalán nem egyedi. Ma az ország 3200 települése közül csak 629-ben működik bölcsőde, vagyis 2571 helyen a szülőknek esélyük sincs, hogy bármilyen nappali ellátást igénybe vegyenek az óvoda előtt, teljes járások vannak ellátatlanul – hívja fel a figyelmet Szűcs Viktória, és azt is elismeri: az állami támogatás pozitív változásai ellenére az önkormányzatoknak még mindig mélyen a zsebükbe kell nyúlni, ha bölcsődét akarnak üzemeltetni.

Ez a szegény települések esetében óriási probléma, és már a bölcsődelétesítés gondolatánál akadályként jelentkezik. Hiszen nem elég az intézményeket pályázati forrásból felépíteni, azokat hosszú távon fenn is kell tartani. A mai szabályozási környezetben, ha egy gyermek 10 napnál többet hiányzik egy hónapban, a bölcsőde elveszíti arra a hónapra a gyermek után járó állami támogatást. A 3 év alatti gyermekek sajnos sokszor lesznek betegek, így a 10 napos hiányzást hamar el lehet érni, ellenben a dolgozók bérét és a rezsit ki kell fizetni

– mondja a BDDSZ elnöke.

Az is igaz, hogy az országon belül nagy eltérések lehetnek, az el­öregedő vagy munkahelyhiányos településeken gyakran előfordul, hogy egyszerűen nem tudják megtölteni a férőhelyeket, egyes nagyvárosokban viszont közelharc megy a helyekért. A legnagyobb hiány a bölcsődei helyekből Észak-Magyarországon, Dél- és Közép-Dunántúlon van. Emellett a gazdaságilag fejlett településeken, Pest megyében, a fővárosban és más megyei jogú városokban is sokan tolonganak a várólistákon. A férőhely hiányában elutasítottak száma a KSH adatai szerint 3698 fő, ami pontosan ennyi családot, anyát jelent, akik nem tudnak visszatérni a munkaerő­piacra. És ez a szám még nem is tartalmazza azokat a gyerekeket, akik olyan településen laknak, ahol egyáltalán nincsen bölcsőde.

Az Eurostat adatai szerint Magyarországon 88 ezer ember nem tud dolgozni a bölcsődei helyhiány miatt, ez pedig a jelenlegi munkaerő-hiányos időszakban nagy luxus.

A kormány minden igyekezete ellenére, hogy gyerekvállalásra buzdítsa a párokat, az első negyedévben megint tovább csökkent a születések száma, 4,3 százalékkal kevesebb baba jött világra, mint tavaly ebben az időszakban. A nyugati és északi országokban már jó ideje tudják: minden családtámogatásnál többet ér, ha a nőknek van esélyük dolgozni az anyaság mellett. Ott születik sok gyerek, ahol sikeresen kombinálhatják a munkahelyi teendőket a családi élettel, ehhez pedig sok rugalmas és részmunkaidős állásra van szükség. És olyan jó minőségű ellátást nyújtó intézményekre, ahol szívesen otthagyják a kisgyerekeiket napközben, vagyis bölcsődékre. Jelenleg 270 ezer körül van a 3 év alatti gyermekek száma az országban, 2018-as KSH-adatok szerint 1785 bölcsőde működött, összesen 47 169 férőhellyel. Vagyis a korosztály mindössze 17 százaléka számára jut hely. A kormány ehhez képest még 2015–16-ban azt ígérte, 2018-ra 60 ezer bölcsődei férőhely lesz az országban (Novák Katalin család- és ifjúságügyért felelős államtitkár azóta korrigált, és azt mondta: a vállalás 2020-ra vonatkozott). Orbán Viktor pedig év eleji évértékelőjében azt mondta, 2022-re minden gyerek számára lesz bölcsődei férőhely Magyarországon, ehhez pedig az elkövetkező 3 évben 21 ezer férőhelyet adnak át. Ezt viszont most nehéz elképzelni. Az is igaz, hogy nem minden szülő szeretné bölcsődébe adni a gyerekét, de az igények így is magasan a lehetőségek felett vannak. Egy budapesti intézményvezető például azt tapasztalja, a Gyed Extra bevezetése óta – amely munka mellett is jár az anyukáknak vagy apukáknak – egyre kisebb gyerekeket szeretnének bölcsődébe íratni. Míg korábban jellemzően a gyerek 2 éves kora környékén tértek vissza az anyák a munkahelyükre, most egyre több a 12–14 hónapos bölcsis. Vagyis ez az intézkedés is tovább fokozza a bölcsődei helyek iránti igényt.

Játék a számokkal

Az utóbbi évtizedben, a nagyvárosokban egyre több családi napközi alakult, amelyek havidíjért cserébe (amely a fővárosban akár a 100 ezer forintot is elérhette) nyújtottak bölcsődeszerű szolgáltatást, és sokan kénytelenek voltak ezt az alternatívát választani.

2017. január 1. után viszont a kormány családi bölcsődének nevezte át a kicsiket ellátó „csanákat”, és szigorúbb szabályokat állított eléjük. Míg 2015 végén még 1188 családi napközi volt 8500 férőhellyel, a szigorítás után lecsökkent a számuk, tavaly már csak 927 családi bölcsőde működött, amely 5840 gyereket tudott ellátni. Ezeket a családi bölcsiket egyébként egy 100 órás tanfolyam elvégzése után lehet működtetni, miközben egy bölcsődei kisgyermeknevelőnek legalább emelt szintű OKJ-szakképesítéssel kell rendelkeznie, de a diplomás szakemberek száma is emelkedik. A BDDSZ azt vallja, hogy a gyerekek érdeke és szükséglete azonos, függetlenül attól, hogy milyen intézménybe jár, ezért a szakszervezet fontosnak tartaná, hogy mindenhol magasan képzett szakemberek foglalkozzanak velük. Hiszen hároméves kor alatt nagyon sok fejlődésbeli eltérés jelentkezhet, amelyeket ha időben észrevesznek, kiküszöbölhetők a későbbi problémák. Ezeket viszont egy laikus nem biztos, hogy észreveszi, még akkor sem, ha vannak saját gyerekei.

Mindenesetre a családi napközik átnevezése lehetőséget ad arra, hogy a bölcsődei férőhelyszámokat kozmetikázzák. 2017 óta ugyanis a klasszikus bölcsődék mellett a családi, a mini- és a munkahelyi bölcsődék férőhelyszámait is beleszámolják a statisztikákba. Az átnevezések 6-7000 új férőhelyet generáltak a KSH-adatokban, csupán azzal, hogy olyan ellátásokat is figyelembe vesznek, amelyek korábban – azok szakmai tartalma miatt – nem számítottak bölcsődének. Ráadásul még 2010-ben a Bajnai-kormány a csoportlétszámokat is megemelte 10-ről 12-re (kétéveseknél 14-re), ami egy csapásra 5000 férőhelyet generált anélkül, hogy bármilyen valódi fejlesztés történt volna. Mindez csupán játék a számokkal, hogy úgy tűnjön: közelítünk a vállalásaink felé.

A bölcsődéket a megfelelő szakember-utánpótlás hiánya és a pályaelhagyás kiemelten sújtja.

Ennek elsődleges oka a sanyarú bérhelyzet, a bölcsődei szakdolgozók fizetése a magas munkaterhelés mellett finoman szólva sem versenyképes. A kisgyermeknevelők fizetése a különböző pótlékok formájában érkezett emelések következtében ugyan növekedett az elmúlt években, és a diplomás szakembereket bevonták a pedagógus-életpálya hatálya alá, de mivel a közalkalmazotti illetménytábla 2008 óta be van fagyasztva, valójában érezhető béremelés kizárólag a minimálbér-emelés hatásának köszönhető. Egy középfokú végzettséggel rendelkező pályakezdő pótlékokkal együtt 142 ezer forintot kap kézhez, ez a diplomások esetében 13 ezerrel kevesebb: 129 ezer forint. A helyzet az idő előrehaladtával is csak keveset javul, 40 év után, nyugdíj előtt közvetlenül képzettségtől függően 180–224 ezer forintot vihetnek haza. Az adminisztratív és a nagyon fontos bölcsődei élelmezési munkakörök esetében pedig még siralmasabb a helyzet.

Bújtatott bölcsisek a komlóskai oviban

 Az alig háromszáz fős zempléni Komlóska arról híres, hogy „unortodox módszereket” használva próbál talpon és életben maradni a falvakat egyre inkább ellehetetlenítő intézkedések közepette. Nevüket akkor ismerte meg az ország, amikor 2003-ban beperelték a Magyar Postát, s nem hagyták, hogy megszüntessék a kis hivatalukat. Később, amikor nem tudtak iparűzési adót kivetni, mert már nem volt egyetlen vállalkozás sem a faluban, adómentes övezetet hoztak létre, s ma már több mint kétszáz vállalkozásnak van itt a székhelye, s ezzel papíron a gépjárműparkja is: mivel a súlyadó egy részét a törvények szerint visszakapják az államtól, mára ez jelenti gazdálkodásuk egyik stabil lábát.

Az itteni polgármester, Köteles László volt az, aki – szavai szerint elsőként az országban – 2005-ben kitalálta az úgynevezett integrált bölcsőde fogalmát, s kezdeményezte, hogy ezt vezessék be ott, ahol igény van rá. Eszerint a kis falusi óvodákba felvehettek olyan gyerekeket is, akik már betöltötték a kétéves kort, vagyis egyfajta „kis bölcsit” működtettek az óvodai csoporton belül. Ez jó volt a falunak, mert fogyó óvodai gyereklétszám mellett is ki tudták használni az épületet, munkát biztosítva az óvónőknek, dajkáknak, s jó az anyukáknak, akik visszamehettek dolgozni a gyerek hároméves kora előtt is. Az intézménytípusról egyébként 2009-ben hivatalosan a Bajnai-kormány alatt döntöttek: tízezer fő alatti településeken lehetett létrehozni, egy csoport maximum húsz gyermekből állhatott, s ebből legfeljebb öten lehettek három év alattiak. Ennek a jól működő rendszernek vetett véget az a fideszes kormányrendelet, amely 2018 szeptemberétől megszüntetésre ítélte az úgynevezett egységes óvoda-bölcsődéket. Korábban országszerte 176 ilyen intézmény üzemelt, a legális működés elől bezáródtak a kapuk.

A tehetősebb falvak az önálló bölcsődeépítési pályázatokon próbálnak indulni, de sokan hezitálnak, mert nemcsak 5–30 százalék önerőt kellene betol­niuk a beruházásba, de a kapott támogatásért cserébe legalább tíz évig fenn is kéne tartaniuk az intézményt. „Ilyen messzire ma nagyon kevesen látnak” – jegyezte meg lapunknak egy borsodi kis település polgármestere, aki szerint

hiába a kormány falusi csok-ja, a fiatalok inkább a városokba költöznek, ahol jobb az infrastruktúra és több a munkalehetőség, s természetesen viszik magukkal a gyerekeiket is.

Vagyis a szükséges bölcsődei létszámot nem biztos, hogy tíz éven át garantálni tudná a fenntartó. Más kistelepülések úgy igyekeztek orvosolni a problémát, hogy ellátási szerződést kötöttek egy közeli kisvárossal bölcsődés korú gyerekek ellátására – ez azonban ingázást és kényelmetlenséget jelent annak a szülőnek, aki esetleg helyben, a faluban dolgozik. Komlóska nem lépett egyik irányba sem: Köteles László szerint egy nem normális rendelethez nem kell feltétlenül asszisztálniuk. A maguk részéről most is megtalálták azt a kiskaput, amivel úgy játsszák ki a rendeletet, hogy közben nem követnek el törvénysértést. Jelenleg nyolc gyerek jár a komlóskai oviba, ketten közülük még nem érték el a hároméves kort. Őket úgy tekintik, mintha az óvodába szoktatás folyamata zajlana náluk: erre a törvény nem szab határidőt, így extrém esetben akár egy évig is eltarthat. Épp annyi ideig, amíg hivatalosan is óvodássá válhat a kisgyerek. - Doros Judit

Forrás: Népszava

Hozzászólok a Facebookon

Ha tetszett a cikk, LIKE-old Facebook oldalunkon!

Eseménynaptár

Társ-szerkesztőségünk:

Sztrájk 2.0



Meg­je­lent Ber­ki Er­zsé­bet tu­do­má­nyos i­gé­nyű össze­fog­la­ló mű­ve a mun­ka­harc esz­kö­ze­i­nek ma­gyar­or­szá­gi al­kal­ma­zá­sá­ról.
A Sztrájk 2.0 el­ér­he­tő e‐book for­má­ban.

További információ