Míg a 2019-es költségvetésben a kiadások 10,1 százalékát tette ki az oktatás, a 2020-as tervezetben ez az arány már csak 9,8 százalék – mutatott rá a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke a Népszavában.

Totyik Tamás szerint a 2010-es évhez viszonyított 48 milliárdos „többlet”, amiről a napokban Varga Mihály pénzügyminiszter beszélt, nem jelent előrelépést, hiszen a 2010-es költségvetésben még nem jelentek meg például a Klebelsberg Központ, a szakképzési centrumok, az „ingyen” tankönyvek költségei, és akkor még nem számolták bele az oktatásra fordított uniós támogatásokat sem. 

– Az oktatási intézményekhez valóban eljutó összegek tekintetében sokkal kevesebbet lehet majd a működésre fordítani

– állítja a szakértő. Hozzátette: noha a kormánypárti médiában elhangzottak ilyen ígéretek, a pedagógusbérek emelésére egy forint sincs elkülönítve a tervezetben. Ha azt a 48 milliárdos elméleti pluszt, amit a pénzügyminiszter említett, csak a fizetésekre fordítanák, mindössze 6 százalékos béremelést (nettó 14 ezer forintot) jelentene a pedagógusoknak. A szakszervezet aggályosnak tartja a diákok két hetes, külföldi nyelvi kurzusára szánt összegek felhasználását is. A kormány erre 90 milliárdot biztosít, ami a PSZ számításai szerint 640 ezer forintot jelent egyetlen diák esetében. Összehasonlításképp: az államnak egy tanuló oktatása évi 800 ezer forintjába kerül.

iskola, oktatás,

– A nyelvi kurzusra szánt pénz hatalmas összeg, és semmilyen felmérés, hatástanulmány nem készült arról, valóban fejleszteni fogja-e a diákok nyelvtudását –

mondta Totyik. A költségvetési tervezetből kiderült az is: sportra majdnem kétszer annyit tervez költeni a kormány, mint oktatásra.

– Az sem lenne elegendő, ha GDP-arányosan az uniós átlagnak megfelelő összeget költenénk az oktatásunkra

– erről már Pogátsa Zoltán közgazdász beszélt a PSZ csütörtök esti rendezvényén. Noha szakmai szervezetek évek óta szeretnék elérni, hogy a bruttó hazai termék minimum 6 százalékát tegyék ki az oktatási kiadások a jelenlegi, 5 százalék körüli arányhoz képest, a szakértő szerint az elvártnál legalább egy százalékponttal magasabb ráfordítás kellene ahhoz, hogy Magyarország versenyképessége növekedjen. – A mi humántőke mutatóink ugyanis lényegesen rosszabbak, mint az uniós átlag – mondta. Hangsúlyozta: alapvetően a tudás határozza meg egy ország versenyképességét, vagyis az, hogy az ott élők mennyire képzettek. – Magas technológiát csak magas tudású emberek tudnak előállítani, fenntartani – fogalmazott. Noha az állam az utóbbi időben többet kezdett költeni az iskolák infrastrukturális fejlesztésére, a digitalizációra,

Pogátsa szerint a jó közoktatás „nem a kakaóbiztos számítógépeken múlik”.

Forrás: Népszava

Hozzászólok a Facebookon

 

Ha tetszett a cikk, LIKE-old Facebook oldalunkon!


Ha Te is szeretnél a rabszolgatörvény ellen tiltakozni a Facookon és szeretnél egy ilyen keretet a profilképedre, akkor:
1. kattints a profilképedre
2. kattints a "keret hozzáadására"
3. írd be a keresőbe, hogy "Stop rabszolgatörvény"
4. húzással igazítsd a kívánt helyre
5. add meg, mennyi ideig akarod használni
6. fogadd el a változtatásokat

Eseménynaptár

Társ-szerkesztőségünk:

Sztrájk 2.0



Meg­je­lent Ber­ki Er­zsé­bet tu­do­má­nyos i­gé­nyű össze­fog­la­ló mű­ve a mun­ka­harc esz­kö­ze­i­nek ma­gyar­or­szá­gi al­kal­ma­zá­sá­ról.
A Sztrájk 2.0 el­ér­he­tő e‐book for­má­ban.

További információ