A munkanélküliek közel fele nem talál magának munkát, az állás nélkül töltött idő már meghaladja a 19 hónapot - ez derül ki a KSH tegnap közzé tett legfrissebb, az április-júniusi időszakról szóló jelentéséből. A kormányzat azonban, amely rövid távon már a teljes foglalkoztatottságot vizionálja, azt kürtölte világgá, hogy 1992 óta nem dolgoztak annyian Magyarországon, mint jelenleg – írja a Népszava.

Összesen 4 millió 201 ezren dolgoztak Magyarországon április-júniusban, a 15-64 évesek foglalkoztatási rátája 63,8 százalékra emelkedett - erről adott számot tegnap a KSH. A mérések kezdete, vagyis 1992 óta nem dolgoztak annyian, mint most. A munkanélküliség pedig tíz éve nem volt ilyen alacsony, az állástalanok száma az egy évvel korábbihoz képest 49 ezer fővel, 310 ezerre mérséklődött, a munkanélküliségi ráta pedig 1,2 százalékponttal, 6,9 százalékra csökkent - erről Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára tegnapi sajtótájékoztatóján beszélt.
 
  Eldicsekedett azzal is, hogy a közfoglalkoztatás nagyjából 45 ezerrel járult hozzá a foglalkoztatottság éves szinten 126 ezret meghaladó bővüléséhez április-júniusban, míg a migrációs mozgás következtében mintegy 13 ezerrel nőtt a foglalkoztatottak száma. Ha az éves növekményből kivonjuk a közfoglalkoztatás és a migráció miatti bővülést, akkor is elmondható, hogy közel 70 ezren a versenyszférában találtak új munkalehetőséget, ami fontos eredmény – emelte ki az államtitkár.
 
  Ezzel szemben Katona Tamás egyetemi tanár lapunknak elmondta, hogy a kormány által állandó jelleggel propagált közfoglalkoztatás nem alkalmas arra, hogy az embereket visszavezesse a versenyszférába, pedig már jelenleg is 200 ezer a közmunkások száma, és 2016-ban még tovább növekszik. A szakember felhívta a figyelmet arra, hogy a közmunka nem értékteremtő, a költségvetés finanszírozza, és csak arra alkalmas, hogy ne kelljen segélyt fizetni. Ezt támasztja alá a Fidesz tegnapi nyilatkozata is: a párt célja a teljes foglalkoztatás, a kormánypárt politikájában ezért a munkahelyteremtés továbbra is az első, mert a munka működik, de a segély nem.
 
  Az azonban tény - mondta Katona Tamás, hogy jelenleg - a közmunkások és a külföldön munkavállalóktól eltekintve - többen dolgoznak, mint egy esztendeje. Ennek nyilvánvaló oka, hogy az előző uniós gazdasági ciklus véghajrájában nagyon sok projekt valósult meg a támogatásokból, és ennek a lendülete még tart. Abban azonban minden elemző megegyezik, hogy 2015. második felében megtörik a munkanélküliség csökkenését eredményező tendencia. Ugyanakkor a munkanélküli állományban töltött átlagos idő már meghaladta 19 hónapot, vagyis emelkedő tendenciájú, az állástalanok közel fele több, mint egy éve keres munkát.
 
  Elgondolkodtató - mint azt Czomba Sándor is elismerte -, hogy a fiatalok munkanélküliségi rátája 18 százalék körüli, bár az kétségtelen tény, hogy javuló tendenciát mutat.
 
  A 7 százalék alatti munkanélküliségről szóló sikerkommunikáció a Fidesz-kormány legnagyobb átverése - mondta Gúr Nándor, a szocialisták foglalkoztatáspolitikusa. Ha a foglalkoztatottak számából levonjuk a közmunkások százezreit, a külföldön dolgozók százezreit, valamint a diákmunkások százezreit, a munkanélküliekhez pedig hozzáadjuk azokat, akik a kormány trükkös statisztikájában ma már nem szerepelnek, kiábrándító adatot kapunk: a valódi munkahelyek száma a mai napig nem éri el a válság előtti szintet sem. Ha a fideszes reformok működnének, akkor nem menekülne tömegesen nyugatra a Balaton melletti vendéglátóegységekből a jól képzett magyar munkaerő, és nem kellene tombolával kisorsolni, hogy ki lehet közmunkás Nyíregyházán - érvelt Gúr Nándor.

Forrás: Népszava

Eseménynaptár

Társ-szerkesztőségünk:

Sztrájk 2.0



Meg­je­lent Ber­ki Er­zsé­bet tu­do­má­nyos i­gé­nyű össze­fog­la­ló mű­ve a mun­ka­harc esz­kö­ze­i­nek ma­gyar­or­szá­gi al­kal­ma­zá­sá­ról.
A Sztrájk 2.0 el­ér­he­tő e‐book for­má­ban.

További információ