Bár már idén januárban megszigorították az idős, beteg embereknek mentőövet jelentő házi segítségnyújtás jogosultsági feltételeit, így csupán az egészen súlyos állapotban lévő új igénylők tudtak hozzájutni a szolgáltatáshoz, jövő év elején jön az igazi feketeleves. Egy új előterjesztés szerint ugyanis az eddigieknél is szigorúbb feltételrendszert vezetnek be, tovább emelik a jogosultsági küszöböt, és mind a 132 ezer, jelenleg ellátást kapó idős ember állapotát felülvizsgálják. Lesznek, akiknek szakképzetlenek, illetve közfoglalkoztatottak segítenek majd – írja a Magyar Nemzet.

Több ponton módosítják a házi segítségnyújtásra vonatkozó szabályozást, szakképzetleneket is bevonnak a segítségnyújtásba, szigorítják az igénybevétel feltételeit, és megváltozik a szolgáltatás tartalma is jövő év elejétől – derül ki az Emberi Erőforrások Minisztériumának lapunk által megismert, több miniszteri rendeletet módosító előterjesztéséből. A házi segítségnyújtás lényege, hogy a rászoruló személy továbbra is önállóan, a saját otthonában élhessen, s ott kapjon segítséget a mindennapi feladatok elvégzéséhez, így például bevásárláshoz, csekkfeladáshoz, takarításhoz, mosakodáshoz. Az ellátásról a helyi önkormányzat köteles gondoskodni, amihez normatívát kap az államtól. Van olyan település, ahol emellett pár száz forintos térítési díjat is szednek az idősektől a segítségért cserébe.

Minden rászorulót megvizsgálnak

A segítségnyújtás igénylésekor 2008 óta minden embert megvizsgálnak, valóban szüksége van-e az ellátásra: például segítségre a mozgásban, az étkezésben, a tisztálkodásban, tudja-e használni a vécét, fel tud-e kelni az ágyból, képes-e önállóan mozogni, tájékozódni az utcán, milyen mértékű hallás-, illetve látáskárosodása van. Ha valaki egy-egy résztevékenységet képes segítség nélkül, önállóan végezni, 0 pontot kap; 1 pontot jelent, ha minimális segítségre szorul; ha azonban teljes segítségre van szüksége, 5 pont jár neki. Az összpontszám alapján dől el, hogy az illető jogosult-e segítségre, és ha igen, napi hány órában. Az új előterjesztés szerint azonban már csak 4 pontot lehet elérni maximálisan minden egyes résztevékenység vizsgálatakor, vagyis egy-egy hiányosságért kevesebb pontot lehet majd kapni az eddiginél, miközben a jogosultsági küszöböt tovább emelik. Tavaly év végéig ugyanis már 11 pont elérése után járt napi egy óra gondozás, idén januártól azonban már ehhez 20 pontot kell elérni. A 20 pontos határ jövőre nem emelkedik, ugyanakkor a hosszabb időtartamú segítségtől nagyon sokan eshetnek el. Napi két óra gondozáshoz eddig 26 pontot, jövő januártól azonban már 28 pontot kell szerezni.

Az előterjesztés szerint három óra gondozás az eddigi 31 helyett 36 ponttól jár majd, négy óra  ápolásra pedig csak a 40 pontot elérők lesznek majd jogosultak, holott eddig csak 36 pont kellett ehhez, míg négy órát meghaladó ellátás 44 ponttól lesz igényelhető az eddigi 40 helyett. Az előterjesztésből kiderül az is, hogy – bár korábban a tárca azt mondta, a szigorítás csak az új igénylőkre vonatkozik majd –, az új szabály szerint mind a 132 ezer jelenleg ellátásra jogosult ellátott állapotát felülvizsgálják majd az új értékelő-adatlap alapján. Ezenfelül a házi segítségnyújtás- szolgáltatáson belül két tevékenységi kört alakítanak ki, a szociális segítést és a személyi gondozást, előbbit szakképzetlen emberek, akár közfoglalkoztatottak is végezhetik majd, az új gondozóknak elég lesz egy százórás „érzékenyítő tanfolyamot" elvégezniük. A személyi gondozást csak olyan személy végezhetné, akinek szociális vagy egészségügyi szakképesítése van. A szociális segítés az alacsony szükséglet kielégítését szolgálja majd. Ilyennek minősül a lakókörnyezet tisztán tartása és a háztartási feladatokban nyújtott segítség, például a takarítás, mosás, vasalás, mosogatás, bevásárlás, ruhajavítás, vízhordás, a ház előtt a hó eltakarítása.

Legfeljebb négy óra lehet a napi segítség

A személyi gondozás kategóriájába tartoznak majd az „intenzív szükségletet" kielégítő gondozási tevékenységek és az ápolási feladatok, például a mosdatás, öltöztetés, inkontinens beteg ellátása, folyadékpótlás, étkeztetés, mozgatás az ágyban, de szakképzettséghez kötött lesz a felületi sebkezelés, a gyógyszer adagolása, vagy a vérnyomás és a vércukorszint mérése is. A szaktárca indoklása szerint „ezzel a házi segítségnyújtás célzott szolgáltatássá válik, minden ellátott a legmegfelelőbb segítséget fogja megkapni önálló életvitelének folytatásához". A jövőben szociális segítésre és személyi gondozásra is lehet majd jogosultságot szerezni, és a vizsgálatot végző szakértők döntik majd el, hogy egy idős ember melyikre jogosult majd, és hány órában. Lesznek olyan, kevésbé súlyos állapotú idősek, akik kizárólag szociális segítést kaphatnak, például kiviszik nekik az ebédet, vagy összevágják a tűzifát, valamint olyan, rosszabb állapotban lévő személyek is, akik mindkét szolgáltatásra jogosultságot szerezhetnek.

A szakképzetlen dolgozók csak szociális segítést folytathatnak majd, a képzett gondozók ugyanakkor a személyi gondozás mellett a szociális segítés körébe tartozó tevékenységeket is elvégezhetik. Ha valaki mindkét tevékenységre jogosult, akkor is csak legfeljebb napi négy órában kaphat segítséget. Ha a gondozási szükséglet a napi négy órát meghaladja, akkor az idős embert tájékoztatni kell a bentlakásos intézményi ellátás igénybevételének lehetőségéről. Egy korábban elfogadott, de szintén a segítségnyújtásban részesülő időseket és a velük foglalkozókat érintő, jövő januártól életbe lépő változás, hogy a megállapított gondozási szükségletet a működést engedélyező szerv felülvizsgálhatja és módosíthatja. A jogszabály – feltehetőleg a visszaélések elkerülése érdekében – jövő januártól 200 ezer forintos bírság kiszabását helyezi kilátásba arra az esetre, ha bebizonyosodik, hogy az intézményvezető nem a valóságnak megfelelően állapította meg, hogy az ellátott számára milyen ellátás indokolt, és hány órában.

Forrás: Magyar Nemzet