Információink szerint 100 mongol és 300 ukrán dolgozhat a dél-koreai Hankook rácalmási gumigyárában. Ugyanúgy kapnak szállást, bért, juttatást, mint a magyarok, és a szakszervezet szerint nem okoz konfliktust a jelenlétük, viszont a mongoloknak jut a piszkos munka java – olvasható a 24.hu-n.

Minden tizedik munkás ukrán vagy mongol a dél-koreai gyárban

A munkaerőhiány érzékenyen érinti a rácalmási gyárat, ezért foglalkoztat vendégmunkásokat, más magyarországi cégekhez hasonlóan ukrán és mongol munkavállalókat

– válaszolta kérdésünkre a Hankook Tire, hangsúlyozva, hogy mindenben, így a külföldi dolgozók foglalkoztatása terén is a magyar jogszabályoknak megfelelően járnak el. Azért érdeklődtünk a vállalatnál, mert már a márciusi sztrájk idején röppentek fel arról hírek, hogy mongolok is dolgoznak a Hankook magyarországi üzemében. „Mongol works” felszólítást kaptak, nehogy abbahagyják a munkát, és beálljanak a sztrájkolók közé béremelésért harcolni. A Hankook Tire annyi konkrétumként közölt, hogy a külföldi dolgozók száma nem éri el az állomány 10 százalékát, és mindannyian a cég közvetlen alkalmazásában állnak. A rácalmási gyárban összesen mintegy 3100-an dolgoznak, a nyilatkozat alapján tehát kevesebb mint 310 külföldi vendégmunkást foglalkoztatnak.

Ugyanakkor a Magyar Vegyipari és Rokon Szakmákban Dolgozók Szakszervezeti Szövetségének (VDSZ) elnöke, Székely Tamás ennél kicsit többről tud, ő 300-ra becsülte az ukrán, és száznál kevesebbre a mongol dolgozók számát. Az érdekvédők közelről szerezhetik az információkat, hiszen az ukránok egy része tagja a szakszervezetnek, sőt a sztrájkba is be tudták őket vonni. A mongolokkal más volt a helyzet, őket határozottan próbálta elszigetelni a gyár vezetése a sztrájktól – emlékezett vissza az elnök.

„Magyarok nem nagyon akarnak jönni a gyárba dolgozni”

A külföldiek 1-1,5 éve kezdtek el dolgozni a cégnél

– emlékszik a VDSZ Dunaújvárosi Gumigyártók Szakszervezetének titkára, Szabó Gábor, aki maga is alkalmazott a gumigyárban. A gyár indulásakor még megszokott volt a munkaerő-kölcsönzés, ma már azonban nem alkalmazzák ezt a foglalkoztatási formát – erősítette meg ennyiben a Hankook nyilatkozatát.

A titkár úgy tudja, magyarok nem nagyon akarnak a gyárban dolgozni, mongolok viszont igen. Mongóliából van utánpótlás, legalábbis Szabó Gábor áprilisban két-három 10-15 fős csoporttal is találkozott. Ők éppen orvosi alkalmassági vizsgálaton voltak – azóta feltehetőleg munkába is álltak. Ukrajnából is jönnek még, például ahol a szakszervezeti titkár dolgozik, ott is ukránokkal fogják bővíteni a létszámot.

Elmondása szerint nincs megkülönböztetés,

a bért és juttatást egyformán kapják magyarok és külföldiek, ahogy a védőfelszerelést is.

Mindenkire érvényes, hogy amíg nem teszi le a folyamatvizsgát, addig a legalacsonyabb kategóriába kerül, a vizsga után pedig feljebb léphet a bérezési listán. Akár magyar, akár külföldi, be kell tartani a munkavédelmi szabályokat és a Munka Törvénykönyvét is.

A mongolok közül néhányan beszélnek angolul, a határszéli ukránok, ukrajnai magyarok pedig magyarul, de a kommunikációs nehézségek áthidalására a cég biztosít ukrán-magyar, illetve mongol-magyar tolmácsokat is.

A sztrájk alatt a cég és a szakszervezet egyaránt készített ukrán nyelvű tájékoztatókat, az érdekvédő szervezet azóta is élő kapcsolatban áll az ukrán vendégmunkásokkal. A mongolokkal azonban egyelőre nem sikerült kooperálniuk, ők nem voltak nyitottak erre.

Háromcsillagos szállás – 30 ezer forint kaució ellenében

Korábban is voltak már dolgozók az ország más részeiből, őket eleinte Budapesten szállásolták el, később Dunaújvárosban béreltek kollégiumokat, szállásokat, majd a Hankook saját munkásszállást épített a gyártól néhány száz méterre. A Hankook House-ban helyezi el a vendégmunkásokat, kétszemélyes, háromcsillagos felszereltségű apartmanokban. A szálláson van büfé , konditerem, focipálya, teniszpálya, kosárpálya, szalonnasütő hely. Fizetni nem kell a dolgozóknak sem szállásdíjat, sem rezsit, csak beköltözéskor letenni egy 30 ezer forintos kauciót, amit ha nem okoznak kárt, kiköltözéskor visszaadnak nekik. A szálláson párok is kaphatnak elhelyezést.

Az ukránok nyugatabbra tartanak

A magyar és külföldi munkavállalókat is egyéves határozott idejű szerződéssel veszik fel, amiből három hónap a próbaidő. Az egy év letelte után a teljesítmény alapján mérlegelik, tovább alkalmazzák-e a munkavállalót. Általában igen. Más kérdés, hogy az ukránok közül hányan maradnak, és hányan mennek tovább nyugatabbra.

Szabó Gábortól megtudtuk, a mongolok közül tavaly év vége felé sokan számoltak le, és mentek haza. Arra panaszkodtak a kollégáknak, hogy nem azt kapták, amit ígért nekik a cég. Leginkább azokon a területeken foglalkoztatják őket, ahol nem kell a kommunikáció, például pakolást bíznak rájuk, illetve a koszosabb munkáknál is őket vetik be, előfordult, hogy mongol mérnökök végezték az alja munkát.

De az egy évet általában kihúzzák, mert mindenkit köt a szerződés, aki felmondja, annak fizetnie kell. A mongoloknak hazautazniuk sem kis költség, tehát nem jellemző, hogy egy-két hónap után meggondolnák magukat és hazamennének.

„Az nekik Magyarország, mint a magyaroknak Anglia”

A magyar és a külföldi munkavállalók között nemigen vannak a gyárban súrlódások, ellentétek, csak a nyelvi nehézségek miatt problémás olykor az a közös munka. Szabó Gábor úgy látja, a magyar dolgozók vagy semlegesen, vagy pozitívan állnak hozzá külföldi kollégáikhoz.

Amennyit itt fizetnek az ukránoknak, mongoloknak, az jóval több, mint amennyit a hazájukban kereshetnének. Az nekik Magyarország, mint a magyaroknak Anglia vagy Németország, a jobb életszínvonalhoz vezető út. És mivel a hozzánk dolgozni érkező külföldiek így is sokkal jobban keresnek, mint otthon, emiatt nem feltétlenül érdekeltek olyan mértékű alapbéremelésben, mint a magyar munkások – jegyezte meg Szabó Gábor, aki szerint innen közelítve

országosan lenyomhatja a bérek növekedését a vendégmunkások jelenléte.

Székely Tamás is úgy véli, van ráció abban a feltételezésben, hogy letörheti a fizetéseket a vendégmunkások megjelenése, de ezzel eddig még nem találkozott. Tapasztalata szerint van olyan cég, ahol az ukránoknak annyit vagy megközelítőleg annyit fizetnek, mint a saját dolgozóknak. De olyan is, ahol a Hankookhoz hasonlóan a bér mellé állják a lakhatásukat, utaztatásukat is.

Nem az a gond, hogy vendégmunkások jönnek

Székely Tamás elmondta, a mongolokon kívül indiaiak, pakisztániak, koreaiak is dolgoznak Magyarországon, és van, ahol az ukránok aránya már 15-20 százalékos. Szerinte abban önmagában nincs semmi kivetnivaló, hogy a cégek a munkaerőhiány enyhítésére vendégmunkásokat hoznak be. Feltéve, hogy egyforma jogok illetik meg a külföldi és a magyar munkavállalókat. Azt viszont problémásnak tartja, hogy a bevándorlási propagandából fakadóan az országot ellepi a gyűlölethullám, ami a munkahelyekre is beszivároghat, és megmérgezheti a légkört.

Forrás: 24.hu