Bár a statisztikák szerint hazánkban egyre több embert foglalkoztatnak, gond, hogy Somogy megyében még mindig sokan hiába szeretnének a munkaerőpiacon dolgozni, de csak közmunkásként találnak állást. Kevés a munkahely, ahol esetleg mégis van felvétel, gyakran a minimálbérnél alig fizetnek többet a munkásoknak.

– Október végén 32 közmunkásnak szűnik meg a foglalkoztatása, a télen tíz embernek tudunk munkát biztosítani – mondta  a sonline.hu-nak Kovács Béla, Osztopán polgármester, aki szerint a programnak több előnye is van. Egyrészt a közmunkások nem otthon üldögélnek, hanem értelmes, hasznos feladatot igyekeznek végezni. A másik fontos cél, hogy a közmunka visszavezetheti őket a munka világába. A polgármester elismerte: ez a lehetőség korántsem áll fenn mindenki esetében. Különösen az alacsony végzettségű, kevés munkatapasztalattal rendelkezők vannak szinte kilátástalan helyzetben. Az önkormányzat mindenesetre igyekszik mindig újabb feladatot adni a közmunkásoknak, s a község számára hasznos munkát végző emberek megítélése érezhetően javult az utóbbi időszakban.

Székelyfi Ferenc, az Iposz kaposvári elnöke szerint a közmunkával szinte intézményesítik a munkanélküliséget. S ráadásul a dolgozók korántsem érezhetik magukat minden pillanatban biztonságban, hiszen olykor elég, ha rosszul szólnak vissza a brigádvezetőnek, máris repülhetnek az amúgy alacsony fizetésű állásból.
– Nem értem hogy egyes politikusok miért verik olyan büszkén a mellüket, amikor a munkanélküliség csökkenéséről esik szó – emelte ki Székelyfi. – Az adatok alapján lehet, hogy kevesebb az álláskeresők száma, de szerintem a nagyarányú közmunka helyett hosszú távon fenntartható, értelmes munkát biztosító új üzemekre, gyárakra, értékteremtő vállalkozásokra volna szükség Somogyban is.

   Takács János, Zimány polgármestere amondó: jó a cél, de a közmunkaprogram hatékonyságát javítani kell. S számos embernél a munkamorál erősítése is indokolt volna.
– Értékelni kell a közmunkát, hiszen ha nem sok, de mégis biztos bevételt jelent az érintetteknek – fejtette ki. – Enélkül sok családban mínuszos lenne a házi költségvetés. Községünkben több programot megvalósításába kapcsolódtak a közmunkások, hamarosan két darab nagyméretű, fixtelepítésű fóliasátrat állítanak fel, s így később még több zöldséget termeszthetnek, amit a hátrányos helyzetű családoknak adunk, illetve az iskolai menzán dolgoznak fel.

   Bata Zsolt, kaposvári munkaerő-piaci tanácsadó úgy vélte: a közmunka főként a kisebb településeken jelenthet nagy segítséget, ahol az önkormányzaton kívül nem akad több, jelentős munkáltató. Szerinte a civil szervezetek segítséget nyújthatnak abban, hogy a közfoglalkoztatottak később még hatékonyabban helyezkedjenek el a nyílt munkaerőpiacon. Sztanyi Tibor, Kaposfő polgármesterétől tudjuk: a közmunkások 20-25 százaléka – nagyjából 38-40 fő – tavaly a versenyszférában talált állást. Vagyis van eredmény, bár szakértők szerint az volna üdvös, ha minél többen helyezkednének el cégeknél, vállalkozásoknál.
Jövőre országosan közel 340 milliárd forint jut közfoglalkoztatásra, somogyi szakemberek úgy ítélik meg, hogy a rendszeren bőven van javítani való.

   – Szerintem a közmunkaprogramnak többek között az a baja, hogy gátolja az elhelyezkedést az elsődleges munkaerőpiacon – így Szabó János kaposvári szociológus. Hozzátette: számos segítségre szoruló nem tud állást keresni, így az élet beletapasztja a nehéz sorsú embereket ebbe a helyzetbe. Ugyanakkor jelenleg mégis csak szükség van a közmunkára, hiszen sok munkanélkülinek egyedül ez biztosít munkaerőpiaci aktivitást.
Szabó János rámutatott: érdemi intézkedésekre volna szükség. Ezek közé sorolta, ha nyolc órát dolgoznak a közmunkások, akkor nyolc órára esedékes minimálbért kapják meg. Szerinte előrelépésnek tekinthető, hogy a diplomás állástalanoknak nem kell utcát söpörniük, de arra is szükség lenne, hogy fokozatosan vezessék ki az ellátásból azokat a személyeket, akik az elsődleges munkaerőpiacon helyezkednek el.

Forrás: sonline.hu