Az állami iskolafenntartó Klebelsberg Központ és a tankerületek eldöntötték: most „nem időszerű”, hogy a tanárok sztrájkoljanak. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete által május 29-re meghirdetett munkabeszüntetést ezért le kellett fújni. Pláne, hogy a bíróság sem tudott időben döntésre jutni abban, sztrájk idején vajon milyen „elégséges szolgáltatásokat” kellene biztosítani az iskolákban – mintha még soha nem fordult volna elő Magyarországon, hogy a tanárok sztrájkba léptek – írja a Népszavában Juhász  Dániel.

 Viszont ha a kormányon és a végrehajtóin múlik, többé tényleg nem fog előfordulni.

Ők már sikeresen eldöntötték a tanárok helyett, mennyit és mit tanítsanak, milyen tankönyveket válasszanak, mennyit dolgozzanak, mennyit túlórázzanak (ha lehet, ingyen), milyen minősítésnek kell megfelelniük; talán nem fognak haragudni, ha azt is eldöntik helyettük, mikor sztrájkoljanak. (Soha.)

Hiszen a magyar pedagógusnak nincs oka panaszra;

olyan vidám, mint a mókus fenn a fán. Ebben a szellemben tegyék a dolgukat, és ne lázadozzanak kenyéradó gazdáik ellen. És ők így is cselekszenek: csendesen beletörődnek helyzetükbe, vagy csendben várják, hátha a kisebb-nagyobb szakszervezeteik elérnek valamit az egyeztetéseiken. Amik legfeljebb annyira biztatóak, mint egy beakadt magnószalag. De akik jól viselkednek, talán még szaloncukrot is kaphatnak a tanker mikulásától.

Közben beázik a tető, csöpög a víz a tanteremben. A diákok fejére éppúgy, mint a tanárokéra. De nem baj, majd előveszik a műanyag vödröket. Vajon mennyi műanyag vödör van még a takarító néni szekrényében? Vajon meddig kell még csöpögnie a víznek? Amíg a fejükre nem omlik a tető? 

Ez a kormányzat már megtanulta: lényegében bármit megtehet a pedagógusokkal. De vajon a pedagógusok is megtanulták és elfogadták, hogy bármit megtehetnek velük?

Forrás: Népszava