Az egyre kaotikusabb és gyorsan változó munkaerőpiacon hatalmas előnyben vannak (a jövőben pedig még inkább lesznek azok), akik folyamatosan képzik magukat, új tudást sajátítanak el vagy fejlesztik a már meglévőeket. Igen ám, de Magyarországon az egész "life long learning", azaz élethosszig való tanulás igencsak gyerekcipőben jár. Olyannyira, hogy 2018-ban például a 25-64 éves korosztály csupán hat százaléka képezte magát valamilyen módon, miközben az EU-s átlag 11,1 százalék. A szakemberek pedig - nem meglepő módon - már kongatják a vészharangokat – írja a Pénzcentrum.

Az európai ET 2020 stratégiai célkitűzése, hogy 2020-ra az európai felnőtt lakosság legalább 15 százaléka legyen részese az egész életen át való tanulásnak (life long learning). Ez a kifejezés arra utal, hogy valaki, valamilyen egész életen át tartó tanulási tevékenységet folytat, aminek a célja a tudás, a készségek és kompetenciák elsajátítása, továbbfejlesztése. 

2018-ban az EU lakosságának 11,1 százaléka végzett life long learninget - írja friss jelentésében az Eurostat. A statisztikákból ezen felül kiderült az is, hogy

az európai nők közül többen, 12,1 százaléknyian képzik magukat folyamatosan, míg a férfiak csupán 10,1 százaléka.

Az országok közötti különbségeket nézzük, azt látjuk, hogy hogy a life long learningnek Svédországban, Finnországban és Dániában van a legnagyobb tábora, sorrendben 29,2, 28,5 és 23,5 százaléka a lakossága vesz részt valamilyen tudáselsajátításban. Mindezzel szemben van öt olyan európai ország, ahol a teljes felnőtt lakosság számához képest még az öt százalékot sem éri el azok aránya, akik folytatnának bármiféle tanulást. 

Felnőttkori tanulásban* résztvevő lakosság aránya az eu választott országaiban (25-64)

Az összesített listán Magyarország hátulról a hetedik helyen szerepel, azaz éppen hogy feljebb, mint az 5 százalék alatti országok csoportja. Mindez hazánkban azt jelenti, hogy a 25-64 éves lakosság mindössze 6 százaléka folytat olyan tevékenységet, melynek célja a tudás, a készségek és kompetenciák elsajátítása, továbbfejlesztése. 

A környező országokkal összevetve érdekes, hogy Szlovákiában, Horvátországban és Romániában még a magyar átlagnál is rosszabb a helyzet, ami azt jelzi, hogy a régiónk life long learning terén igencsak Európa végén kullog. Szlovénia és Ausztria persze kivétel, hiszen mindkét országban az EU átlag felett van a tanulmányokat folytató felnőtt lakosság aránya. 

Pedig csinálni kellene

A life long learning mutató azért nagyon fontos a modern világban, mert a digitalizáció és a robotizáció révén egyre több ma ismert szakma, és ezáltal munkahely tűnik el, amiket eredményes úgy lehet majd pótolni, ha az emberek rendelkeznek új és vagy valamilyen más, eddig kiaknázatlan tudással. És éppen ezért, elég kiábrándító azzal szembesülni, hogy ez Magyarországon egyelőre a lakosság mennyire kevés részét érdekli. Pedig az élethosszig való tanulásra buzdító hangok már itthon is megjelentek. Főleg a HR szakmában. 

A Pénzcentrum HR rovatában nem rég megjelent interjúban Tóth Zsuzsanna, a Vodafone Magyarország HR vezérigazgató-helyettes például azt mondta, hogy

a tanulási képesség, a nyitottság a változásra és az ügyfélközpontúság nekünk a legfontosabbak, ha ezek hiányoznak valakiből, az a kolléga már eleve nem fog tudni beilleszkedni.

Hasonlóan vélekedett a folyamatos önképzés fontosságáról Endrei-Kiss Judit is, a Telenor Magyarország Zrt. HR vezérigazgató-helyettese is, aki már a saját cégük képzéseiről elmondta, hogy az utóbbi években igencsak átalakult:

a "két napig ülünk a tanteremben és szorgosan jegyzetelünk" típusú tanulás helyett tavaly bevezettünk egy online platformot, ahol elérhetők az online képzések szinte korlátlan mennyiségben és szakmai területen. Az online képzések egyre népszerűbbek - akkor tanulok, amikor és ott, ahol csak szeretnék és azt, amit csak szeretnék. Korlátlan a tanulás szabadsága. Nagyon hiszünk a blending megoldásokban, ahol megjelennek az online lehetőségek, illetve személyesen is tudnak tanulni a kollégáink - ezek szakmai, illetve soft skills képzések egyaránt.

Ezenfelül a szakember hozzátette, nagyon szeretnék tanulásra bíztatni minden kollégájukat, hiszen

a fejlődésre való nyitottság, a megújulás képessége fontos kompetencia a jövő munkaerőpiacán.

Mindebből tehát az szűrődik át, hogy a legnagyobb techcégek igenis tudják, honnan fúj a Passzátszél, és jó lenne, hogyha ez a fajta mentalitás minél hamarabb, minél nagyobb rétegekben tudatosulna. Hiszen bár a munkaerőpiac a fejlett országokban egyre kaotikusabb képet mutat, a saját tudás megkérdőjelezhetetlensége soha nem volt változni. Minél többrétű, annál jobb. 

Forrás: Pénzcentrum


Ha Te is szeretnél a rabszolgatörvény ellen tiltakozni a Facookon és szeretnél egy ilyen keretet a profilképedre, akkor:
1. kattints a profilképedre
2. kattints a "keret hozzáadására"
3. írd be a keresőbe, hogy "Stop rabszolgatörvény"
4. húzással igazítsd a kívánt helyre
5. add meg, mennyi ideig akarod használni
6. fogadd el a változtatásokat

Eseménynaptár

Társ-szerkesztőségünk:

Sztrájk 2.0



Meg­je­lent Ber­ki Er­zsé­bet tu­do­má­nyos i­gé­nyű össze­fog­la­ló mű­ve a mun­ka­harc esz­kö­ze­i­nek ma­gyar­or­szá­gi al­kal­ma­zá­sá­ról.
A Sztrájk 2.0 el­ér­he­tő e‐book for­má­ban.

További információ