Akár 18-22 ezer diák is kiszorulhat a felsőoktatásból, 2020-tól ugyanis kötelező lesz az felvételikhez a nyelvvizsga. Az új rendszer miatt tovább nőhet a tanárhiány – olvasható a Népszavában.

 A kormány 2014 decemberében döntött arról: 2020-tól legalább egy középfokú nyelvvizsga birtokában lehet egyetemre, főiskolára felvételizni. Az azóta eltelt idő elegendő lett volna arra, hogy a középiskolások jelentős része megkaphassa azt a támogatást, amellyel középiskola végére elérhetik a szükséges nyelvi szintet, de a kormány nem tett semmit – mutatott rá Rozgonyi Zoltán, a Nyelvtudásért Országos Nyelvoktatási és Nyelvvizsgáztatási Szakmai Egyesület elnöke.

Noha az alapvető jogok biztosa, Székely László 2017-es jelentésében felhívta a kormány figyelmét arra, hogy az intézkedés alapjogokat sért, és kérte az iskolai nyelvoktatás javítását, a nyelvvizsga-követelmény elhalasztását, az ombudsman Szél Bernadett független országgyűlési képviselő kérdésére most azt közölte: ajánlásai nem, vagy nem teljes mértékben valósultak meg.

– Az egyetlen dolog, amit megcsináltak, hogy készítettek egy országos felmérést a hazai nyelvoktatás állapotáról. Elvileg a kutatás eredményei alapozzák meg az új nyelvoktatási stratégiát, ám erről mindmáig nem tudunk semmit – fogalmazott Rozgonyi Zoltán.

A felmérésről tavaly szeptemberben lapunk is beszámolt: ebből kiderült az iskolai nyelvoktatás hatékonysága Magyarországon messze elmarad az uniós eredményektől, a módszertanok elavultak és nyelvtanárból sincs elegendő. – A kutatás megmutatta, hol és mekkora a baj, nagyjából meghatározta az irányát annak, min kellene javítani, de érdemi lépések eddig nem történtek – állítja a szakember. 

gyerek, nyelvvizsga, oktatás

Az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) vezetője, Kásler Miklós ugyan bejelentette: a 2020/2021-es tanévtől évente mintegy 140 ezer középiskolás vehet majd részt kéthetes külföldi nyelvi kurzusokon, amire 90 milliárd forintot biztosít a kormány, Rozgonyi Zoltán szerint ez, bár költséges lépés, nem orvosolja a problémát. A jövő évi egyetemi jelentkezéseket pedig nem érinti.

– Becslésünk szerint a nyelvvizsga-követelmény jövőre legalább 25-30 százalékkal csökkenti a felsőoktatásba kerülők számát – mondta. Ez 18-22 ezer diákot jelenthet. Tavaly 72 ezren nyertek felvételt, a Nyelvtudásért Egyesület adatai szerint mintegy 60 százalékuknak volt nyelvvizsgája.

Az intézkedés a pedagógusképzésre jelentkezőket különösen rosszul érintheti: a 2018-as adatok alapján ugyanis a tanárszakokra felvetteknek csupán 41 százaléka rendelkezett nyelvvizsgával, esetükben még nagyobb lehet a kiesők aránya. Miközben az országban egye nagyobb problémát jelent a tanárhiány.

– Minden ilyen intézkedés az esélyegyenlőség ellen tett lépés – erről Nagy Erzsébet nyelvtanár, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének pécsi ügyvivője beszélt lapunknak. Szerinte a kormánynak egyértelműen az a célja, hogy csökkentse a felsőoktatásba kerülő fiatalok számát. Hangsúlyozta: noha a Nemzeti alaptanterv általános iskolától középiskoláig minden diák számára 936 nyelvórát biztosít, a szaktanárok hiánya miatt számos iskolában ennek nem tudnak eleget tenni.

– Nem akarok senkit megbántani, de szerintem motiváltsági probléma is, hogy nem hasznosul ez az óraszám – vélekedett Horváth Péter, a kormány ösztönzésére létrehozott Nemzeti Pedagógus Kar elnöke. Hozzátette: problémát jelent az is, hogy a nyelvoktatásnak sem a köznevelési törvényben, sem a Nemzeti alaptantervben nincs egyértelmű kimeneti követelménye.

Érdeklődtünk az Emminél, hogyan áll a nyelvoktatási stratégia kidolgozása, megfontolják-e a nyelvvizsga-követelmény elhalasztását, megkeresésünkre annyit írtak: nincs és nem is várható semmilyen változás a 2014-ben megjelent rendelkezésekben.

Forrás: Népszava


Ha Te is szeretnél a rabszolgatörvény ellen tiltakozni a Facookon és szeretnél egy ilyen keretet a profilképedre, akkor:
1. kattints a profilképedre
2. kattints a "keret hozzáadására"
3. írd be a keresőbe, hogy "Stop rabszolgatörvény"
4. húzással igazítsd a kívánt helyre
5. add meg, mennyi ideig akarod használni
6. fogadd el a változtatásokat

Eseménynaptár

Társ-szerkesztőségünk:

Sztrájk 2.0



Meg­je­lent Ber­ki Er­zsé­bet tu­do­má­nyos i­gé­nyű össze­fog­la­ló mű­ve a mun­ka­harc esz­kö­ze­i­nek ma­gyar­or­szá­gi al­kal­ma­zá­sá­ról.
A Sztrájk 2.0 el­ér­he­tő e‐book for­má­ban.

További információ