A kifizetett túlórapénzek pontosan megmutatják, hány szakemberre lenne még szükség a győri kórházban. A szakemberhiány nem új keletű, de a műtőssegédeké új fejezetet nyit a sokszor átlapozott oldalakon. A Kisalföld cikke.

„Az ápolóhiány már most érezhető." Tudják mikor és ki mondta ezt a mondatot? A Petz Aladár Megyei Oktató Kórház azóta elhunyt, korábbi főigazgatója, dr. Bugovics Elemér 18 éve beszélt erről, más fontos témákat is kendőzetlenül elővéve: A hálapénz tartja életben a rendszert – Kisalföld, 2001. szeptember 19-i lapszám.

A helyzet ezen a téren évről évre rosszabb lett, egyre többen távoztak és távoznak a betegágyak mellől. A kórházaknak pedig – nyugodtan mondhatjuk: kivétel nélkül – egyre nagyobb gondot jelent az utánpótlás biztosítása.

Legutóbb pontosan egy éve foglalkoztunk a nővérhiánnyal, most az adja az apropót, hogy a köznyelvben csak műtősfiúként emlegetett műtőssegédekből is tapintható hiány alakult ki. Nem varázsütésre állt elő a helyzet – mondja dr. Tamás László János főigazgató és Csordás Adrienn ápolási igazgató.

A Győrben, illetve a megyében működő egészségügyi (magán)szolgáltatók ajánlatai nyitott fülekre találtak. S az is tény, hogy a nehéz fizikai munkába, az egymást érő ügyeletekbe többen belefáradtak, ezért távoztak a rendszerből.

Ahogy tizennyolc éve Bugovics doktor, úgy a mostani főigazgató is nyíltan kiteríti lapjait, abban bízva, hogy lesznek, akik ha megismerik ezt a munkát és a fizetést, jelentkeznek a betöltetlen munkakörökre. Tíz embert akár ma fel tudnának venni a győri kórházba műtőssegédnek, s aki vállalja, közben elvégezheti az OKJ-s papírt adó szakképzést is. A kórház állja a költségét és biztosítja a vizsgákhoz a felkészülési időt.

A műtőssegéd készíti elő a beteget, fekteti a műtőasztalra. Ő felel továbbá az operáció alatt azért, hogy a műtősnőnek a kért steril eszközöket átnyújtsa. Utána pedig az eszközök tisztítása a feladata. Felelősségteljes munka ez, mert az emberi méltóság az egyik, amelyet adni tud a műtőssegéd; s a milliós értékű eszközök értékállósága is rajta áll.

Akinek nincs szakképesítése, az 149 ezer forint minimálbért kaphat, aki azt megszerzi, 195 ezer forinttal indul. Havonta 30 ezer forint jár mindenkinek, ehhez jönnek a kiemelt műtéti pótlékok. Az ápolási igazgató átlagszámot tud mondani: 300 ezer forint körül lehet keresni ebben a munkakörben.

 Nagyjából ugyanennyit ajánl annak is, aki az ápolói (nővéri) pályát célozná meg. Száz helyet itt is azonnal be tudnának tölteni – ha lenne ennyi jelentkező.

A szakiskolai rendszer korábbi megszüntetése, átalakítása már előrevetítette azt a helyzetet, ami mostanra előállt: egyre többen érték/érik el a nyugdíjkorhatárt, a fiatal utánpótlás pedig nem áll sorba, hogy a helyükre lépjen.

„Egyre kevesebben érzik, hogy életre szóló hivatást jelent valaki mást ápolni" – szól a 2019-es kórkép, amivel nem lehet vitatkozni. A kórházak (a győri is) ösztöndíjakkal próbálja időben megfogni azokat, akik erre a pályára készülnek. De a 300 ezer forintos bér, illetve a 18-tól akár 40 ezer forintos ösztöndíj egyelőre nem túl hatásos gyógyír a problémára. Lépni kell, mert gyógyítani úgy nehéz, ha nincs ember, aki a műtőasztalra tenné a beteget, illetve aki az operáció után ellátná a lábadozó pácienst.

Műtősfiú lehet lány?

Igen, van is rá példa. Nyilván a betegek mozgatásánál kell a segítség, de a kiegészítő munkáknál az alaposságuk miatt szívesen dolgoznak „műtőslányokkal" a győri kórházban is.

Forrás: kisalfold.hu