A világ autóiparát egy nagy egészként kell kezelni, ahol apró változások is hatalmas lavinákat képesek elindítani. Az autopro.hu cikkében egyebek között azt vizsgálják, hogyan hatnak a kínai szalonokban porosodó autók a magyar autóiparban dolgozók fizetésére.

Az autóipar évek óta tartó sikerének egyik motorja, hogy a stabilan bővülő európai és amerikai piacokat jelentősen túlszárnyalta a kínai autópiac mérete, ahol 2018 első negyedévében majdnem 6 millió darab új gépjárművet adtak el. Összehasonlításképpen tavaly Európában 4,2 millió, míg az Egyesült Államokban 4 millió új járművet állítottak forgalomba.

2019 első negyedévében mindhárom régióban csökkent az értékesített autók száma: Európában 3,2%-kal, az USA-ban 2%-kal adtak el kevesebb járművet. Mindez önmagában nem ok az aggodalomra, ám a kínai piacon értékesített járművek száma 13,8%-kal csökkent, azaz több mint 800 ezer jármű maradt a szalonokban. Ekkora méretű csökkenésre 20 éve nem volt példa, így a váratlan helyzet komoly hullámokat gerjesztett a globális gazdaságban. Az európai autógyárak és a Magyarországon aktív beszállítók jelentős részesedéssel rendelkeznek a kínai piacon, így ez a bevételkiesés őket is jelentősen érinti.

Ez lehet az oka annak a lassulásnak, amely a magyar autóiparban és munkaerőpiacon is érzékelhető.

Autóipari partnereink egy részének a 2019-es tervei továbbra is a bővülésről és az újabb beruházásokról szólnak, ám a cégek másik része a költségcsökkentés, termelékenységnövelés irányába tesz lépéseket, a létszámbővítéssel szemben. Mi állhat a háttérben a globális autóipari lassuláson kívül?

Bérek – Termelékenység – Profit

A hazai munkaerőpiac kapcsán két jelenség határozza meg a vállalatok helyzetét: a munkaerőhiány és a béremelkedés, melyek kéz a kézben járnak.

2013 óta folyamatos bérnövekedés figyelhető meg: 2013-ban 3%, 2014-ben 4%, 2015-ben 4%, 2016-ban 7%, 2017-ben 10%, 2018-ban 9% a becsült emelkedés. Ez öt év alatt több mint 40%-os növekedést jelent az átlagbérekben. A Hays Hungary éves bérfelméréseiből látszik, hogy az autóipari bérek szintén hasonló mértékben emelkedtek. Emellett a munkanélküliség folyamatosan csökkent.

Sokszor elhangzik a kérdés, hogy meddig tarthat még az elmúlt években tapasztalt jelentős mértékű béremelkedés?

A bérek növekedésének felső korlátja a vállalatok termelékenysége

Azok a vállalatok, amelyeknél a bérek elérték vagy megközelítették a termelékenység által kijelölt határt, egyre inkább a termelékenységet növelő intézkedések felé fognak elmozdulni. Ez elsősorban a Dunántúlon és Budapesten érzékelhető. A háttérben – részben – a jelentős bérkülönbségek állnak.

Tudta például, hogy csak Budapesten és Győr-Moson-Sopron megyében magasabb az átlagbér, mint az országos átlag? Ezt követi Komárom-Esztergom, Fejér és Heves megye, míg Szabolcs-Szatmár-Bereg, Hajdú-Bihar és Bács-Kiskun megyék bőven a vidéki átlag alatt/környékén mozognak.

Mi a helyzet a bővülést tervező vállalatokkal?

Tapasztatalatink szerint, a bejelentett beruházások döntő többsége Kelet-Magyarországra érkezik, így előreláthatólag Kecskemét, Debrecen és Miskolc lesznek a régiós és országos béremelkedések új központjai. Így fizetések tekintetében elsősorban felzárkózásra lehet számítani, nem pedig az elmúlt években tapasztalható dunántúli „kitörésre”.

Kelet-Magyarországon tehát a relatíve alacsonyabb béreknek köszönhetően továbbra is érkezhetnek az autóipari beruházások, mivel termelékenységük stabilan olyan szinten van, hogy a régióban versenyképes béreket ajánlhassanak.

Ennek köszönhetően a régiós bérkülönbségek hosszú távon mérséklődhetnek, és fordított migráció indulhat meg, amikor az újabb és jobban fizető lehetőségnek köszönhetően, a Dunántúlon élő és dolgozó keleti munkavállalók visszaköltöznek a Tiszántúlra.

Valószínűleg a Dunántúlon és a fővárosban üzemelő autóipari vállalatok sorban fogják bejelenteni termelékenységet növelő programjaikat, legyen szó automatizálásról, K+F tevékenységről, vagy csak magasabb hozzáadott értékkel rendelkező sorok telepítéséről.

Kelet-Magyarországon pedig a befektetésekről, bővülésről, új lehetőségekről és emelkedő autóipari bérekről fog szólni a közeljövő. A keleti bérek jelentős felzárkózása lehetségessé válik, ha nem is a budapesti bérekhez, de legalább közelebb az országos átlaghoz.

Mi történik, ha az első negyedéves adatok egy nagyobb válság előjelei?

A piac jelenlegi állapotában nehezen elképzelhető, hogy jelentős tömegek maradjanak munka nélkül. A béremelkedésnek köszönhetően bizonyos gyártási technológiák – melyek magas munkaerőigényűek, de alacsony hozzáadott értékűek (például kábelgyártás), – már most is egyre kevésbé profitábilis hazánkban. Számos ilyen gyár, gyártósor kerül el hazánkból mondjuk Ukrajnába vagy Tájföldre. Az innen felszabaduló munkaerőt magasabb termelékenységi mutatókkal rendelkező vállalatok pedig pillanatok alatt „elkapkodják”.

A következmények a visszaesés mértékétől függenek, így nehéz pontos előrejelzést adni. Amennyiben azonban nem egy történelmi krízis előtt állunk, a munkaerőpiac alkalmazkodni fog. Ma minden hazai autóipari vállalatnak az egyik legnagyobb kihívása az új kollégák felvétele, és a bérek felzárkóztatása. Egy lassulás esetén ez a nyomás biztosan csökkenne, mivel az új lehetőségek száma nem bővülne olyan gyorsan, mint eddig.

Számos szakmai fórumon elhangzott már különböző piaci szereplőktől, hogy

a jelenlegi bérnövekedési trendeknek drasztikusan lassulniuk kell, hogy az autóipari foglalkoztatás versenyképes maradhasson.

Korai lenne biztosan kijelenteni, de a jelenlegi események jelenthetik azt, hogy ennek a folyamatnak itt a kezdete. Ahogy Csehország és Lengyelország bizonyos régiói autóipari beruházások számára túlmelegedtek, hamarosan az észak-dunántúli régióra is kirakhatunk egy „megtelt” táblát. Ahogy csökken az új pozíciók száma, úgy lassul a bérek növekedése is.

Ezzel szemben, a 2022-ig bejelentett kelet-magyarországi beruházások több ezer munkahelynek adnak majd helyet, ami szintén béremelkedést és belső migrációt eredményezhet. A kérdés az, hogy a már fix beruházások meddig tolják fel a béreket, és hogy a projektek befejeztével, lesz-e elég szakember a további beruházásokra. Ha a mostani lassulás egy előjel, és folytatódik a globális bővülés, akkor a jövőben új megoldásokra lesz szükség, hogy ne kelljen az egész országot „túlhevültnek” minősíteni.

Forrás: autopro.hu


Ha Te is szeretnél a rabszolgatörvény ellen tiltakozni a Facookon és szeretnél egy ilyen keretet a profilképedre, akkor:
1. kattints a profilképedre
2. kattints a "keret hozzáadására"
3. írd be a keresőbe, hogy "Stop rabszolgatörvény"
4. húzással igazítsd a kívánt helyre
5. add meg, mennyi ideig akarod használni
6. fogadd el a változtatásokat

Eseménynaptár

Társ-szerkesztőségünk:

Sztrájk 2.0



Meg­je­lent Ber­ki Er­zsé­bet tu­do­má­nyos i­gé­nyű össze­fog­la­ló mű­ve a mun­ka­harc esz­kö­ze­i­nek ma­gyar­or­szá­gi al­kal­ma­zá­sá­ról.
A Sztrájk 2.0 el­ér­he­tő e‐book for­má­ban.

További információ