Bércsökkentés lehetőségét vetették fel első reakcióként az áruházláncok arra az esetre, ha a kormány a jövőben előírja a nagyobb alapterületű üzletekben minimálisan alkalmazandó dolgozók számát. Az Országos Kereskedelmi Szövetség szerint rosszul járna az összes munkavállaló, mivel a cégek a régi dolgozók fizetésén spórolnák meg az újakkal járó költségeket – írja a Magyar Idők.

Fennáll a veszélye, hogy az áruházláncok csökkentik a már meglévő dolgozóik bérét is, amennyiben rájuk kényszerítik, hogy újabb alkalmazottakkal bővítsék állományukat – mondta lapunknak az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára. Vámos György annak kapcsán vélekedett így, hogy a Magyar Idők szerdán megírta: elkészült egy jogszabálytervezet, amely szerint a jövőben foglalkoztatási minimumot írnának elő a 400 négyzetméternél nagyobb áruházakat működtető cégek számára, azaz alapterülethez kötnék a kiskereskedelmi láncok által kötelezően alkalmazandó munkavállalók számát.

Az OKSZ szerint ezt azért nem lehet elvárni a nagyvállalatoktól, mert minden cégnek van egy, a működési költségekre szánt kerete, amelynek részei a bérekre fordított kiadások is, és ha ez ugrásszerűen megnő, az azzal járó pluszterhek forrásait más területekről kell elvonniuk. – A tervezett beruházások elhalasztása mellett inkább az lehet a várható következmény, hogy nemhogy béremelések nem lesznek, hanem végeredményként az összes munkavállaló, a már eddig állományban lévők jövedelme is csökkenni fog, mivel valamiből ki kell gazdálkodni az újak fizetését, illetve azok járulékait – fogalmazott a főként nagy áruházakat képviselő szövetség főtitkára. Vámos szerint az is biztosra vehető, hogy az Európai Bizottság (EB) ezt a rendelkezést is kifogásolni fogja, ahogy például a kiskereskedelmi cégekre kivetett, hat nagyvállalatot érintő élelmiszerlánc-felügyeleti díj esetében is történt. Ismert, miután a Spar üzletlánc Brüsszelben megtámadta az idén januártól érvényes rendelkezést, az EB úgy döntött, a magyar kormány egyelőre nem szedheti be a díjat, amely döntéssel 15-18 milliárd forintot hagytak a multicégeknél. A parlament honlapján tegnap megjelent módosító javaslat ezért visszaállítja a 2015 előtt érvényes szabályozást, azaz a korábbi egykulcsos, 0,1 százalékos mértéket.

Az OKSZ főtitkára szerint ráadásul a kötelező foglalkoztatási minimum előírása nem oldja meg a kiskereskedelemben egyre nagyobb problémát jelentő munkaerőhiányt sem, mert, mint mondta, attól például nem lesz több hentes a munkaerőpiacon, ha kötelező lesz belőlük többet alkalmazni. Azt ugyanakkor elismerte, hogy a szakképzettséget nem igénylő munkakörökben, mint például az árufeltöltő vagy raktáros alkalmazottak esetén a kötelező létszámelőírás hatására többen visszakerülhetnek a kenyérkeresők világába. – Ettől a kérdéstől nem lehet elvonatkoztatni az ágazatban jellemző bérszínvonalak kérdését sem – jegyezte meg Vámos György. Hangsúlyozta, ameddig nem ismertek a jogszabálytervezet részletei, addig óvatosan fogalmaznak a nagyvállalatok annak kapcsán, milyen következményekkel járhat az újabb piacszabályozó intézkedés.

Forrás: Magyar Idők