A jellemzően hátrányos helyzetű kistérségekben letelepedő vállalkozások nagyobb pályázati kerettel és pluszpontokkal számolhatnak a nemrégiben indult pályázati ciklusban. Ez akár lökésszerűen több vállalkozást eredményezhet ezekben a szabad vállalkozási zónákban, jóllehet a nyár folyamán ennek még nem láttuk a jeleit. Talán azért sem, mert a többletkedvezmény mellett infrastrukturális hiányosságokra, alulképzett munkaerőre és   logisztikai nehézségekre is számíthatnak a kiköltözők – írja a Piac és Profit.

Úgy várták a 2015–2020-as uniós ciklus első pályázatait a kis- és középvállalkozások, mint gyerek a karácsonyt. Az OTP felmérése szerint az előző ciklusban pályázók 90 százaléka ugrásra készen leste az új operatív programokat. Olyannyira, hogy az első igazi nagy GINOP-tömegpályázatok július 9-ei kiírása után a szabad vállalkozási zónákban elérhető 10 milliárdos keretösszeget azonnal 30 milliárdra emelték az előzetes igények láttán.

Extrajogok a szabad vállalkozási zónákban

Az elmaradott vidékek iránti hirtelen érdeklődés javarészt az új pályázati lehetőségekben elérhető előnyöknek köszönhető.

– A mikro-, kis és középvállalkozások piaci megjelenésének támogatása (GINOP-1.3.1-15), valamint a termelési kapacitásaik bővítése (GINOP-1.2.1-15) pályázaton a maximális 100 pontból 10, illetve 5 pluszpontot ér, ha a cég szabad vállalkozási zónában működik – mutatott rá Veres Ilona, a Goodwill Consulting Pályázati Tanácsadó Kft. ügyvezető helyettese. A kkv-k kapacitásbővítő beruházásait támogató (GINOP-1.2.2-15) pályázaton pedig kizárólag csak a szabad vállalkozási zónában működő kereskedő és szolgáltató vállalkozások indulhatnak, más régióból kizárólag a gyártók, feldolgozók jogosultak a támogatásra – tette hozzá a szakember, aki szerint a korábban megismert GINOP-menetrendből úgy tűnik, a jelenleg futó uniós költségvetési időszakban a hazai vállalkozásfejlesztési pályázatok főként a gyártással és feldolgozással foglalkozó vállalkozásokat támogatják.

Az, hogy a népszerű pályázati kiíráson a speciális övezetben tevékenykedő kereskedő és szolgáltató vállalkozások is indulhattak, mindenképpen növelte az idesorolt települések népszerűségét. Mint ahogyan az is, hogy az itt működő gyártó és feldolgozócégeknek akár 70 százalékos támogatási intenzitás is lehet a jutalmuk.

A Goodwill szakértőjének tapasztalatai szerint a pályázati kiírások megismerését követően egyszerre népszerűvé váltak a Pest megyéhez közeli Nógrád megye szabad vállalkozási zónába sorolt települései.

– A közép-magyarországi vállalkozások – részben a pályázati lehetőségek beszűkülése miatt – gőzerővel keresik az itt eladó vagy bérbe adó ingatlanokat. Sokan tervezik, hogy a kedvező támogatás kihasználása érdekében vidékre költöztetik a tevékenységüket, ott vesznek fel munkatársakat. Jóllehet a telephely-bejegyzést követően azonnal indulhatnak a már említett pályázati kiírásokon, a kiköltözők csak hosszú távon fogják a települések gazdasági életét pozitívan befolyásolni – vélekedett Veres Ilona.

És a nehézségek

Ezek a kistérségek többségükben nem véletlenül számítanak hátrányos helyzetűnek. Infrastruktúrájukat látva például sokszor balkáni állapotokkal szembesülnek az odaérkezők. A legszegényebb régiókban – jellemzően Kelet- és Dél-Magyarországon – elmarad a csatornázottság az országos átlagtól: sok helyütt az ötven százalékot sem éri el. Hasonlóan rossz a helyzet a vezetékes ivóvíz, a gázhálózat vagy az utak terén.

Az Ormánság 220 kilométeres úthálózatának csak a fele rendelkezik burkolattal. A fővárostól 230 kilométerre lévő sellyei kistérséget öt óra alatt lehet vonattal megközelíteni, az alig több mint száz kilométerre fekvő Nógrád megyei Szécsénybe pedig három óra az út. A legtöbb kistelepülésen semmilyen szolgáltatás nincs, a postát mobilposta jelenti, nincsenek boltok, még kocsma se. Jellemzően kevés a helyi vállalkozás, így a lehetséges beszállítók vagy partnerek száma is limitált.

A helyben rendelkezésre álló munkaerő képzetlen: a 30 százalék feletti munkanélküliséggel küzdő kistérségekben az álláskeresők között csak elvétve akad szakmunkás vagy magasabban képzett. Aki fizetőképes keresletre vágyik, az sem itt találja meg a számítását. Az egy főre jutó jövedelem az országban itt a legalacsonyabb: az öt legszegényebb kistérségben a 2014-es adatok szerint havonta kevesebb, mint kilencvenezer forintból kell a helyieknek megélniük.

Forrás Piac és Profit