Árnyaltabban kellene vizsgálnia a kórházakat az Állami Számvevőszéknek – jegyezte meg a Népszavában a testület legutóbbi jelentése kapcsán Ficzere Andrea, a Magyar Kórházszövetség új elnöke.

 A kórházszövetség eddig jobbára hallgatott, amikor az Állami Számvevőszék (ÁSZ) vagy a tárca bírálta az intézményeket és azok vezetését. Nem volt ez másként a legutóbbi ÁSZ-jelentés esetén sem, amelyben több kórház gazdálkodását kifogásolták. Lesz változás?

Szeretnénk ritmust váltani, az eseményeknek nemcsak szemlélői, hanem proaktív, konstruktív szereplőivé válni.

És jó lenne például elérni a számvevőknél, vizsgálják kicsit árnyaltabban a kórházakat, hogy egyértelműen kiderüljön, mi az, ami rendszerhiba és mi az, ami a menedzsment felelőssége. A mostani jelentés, ami évekkel korábbi vizsgálatok eredményeit összegzi, jól jelzi, hogy mindkettő fellelhető a rendszerben. A vezetők felelősségét viszont akkor lehet majd vizsgálni, ha a rendszerszintű problémákat elkülönítettük. Mindemellett arra is szükség lenne, hogy a kórházak feladatait, működtetését illetően betartható és számon kérhető jogszabályok szülessenek. Abban is egészen biztos vagyok, hogy a gazdálkodáson és finanszírozáson sem lehet javítani addig, amíg nem tudjuk pontosan, mi, mennyibe kerül. Azaz hány munkaóra, vagy mekkora gyógyítási költségre van szükség egy-egy feladat teljesítéséhez.

Az ÁSZ-vizsgálatnak lehet bármiféle haszna, vagy azt csak politikai boszorkányüldözésnek, megfélemlítésnek élik meg? 

Van olyan része a bírálatuknak, ami olyannyira segítséget jelentett, hogy már változtak is bizonyos folyamatok. És akadnak olyan elemei is a jelentésnek, amelyek rendszerhibákat kérnek számon az intézményen. Van, hogy akármennyire is igyekszik a kórház, bizonyos dolgokat nem tud nem megtenni.

Mondana konkrétumokat?

Egészen biztosan javult a fegyelem a számlák, az írott belső szabályzatok kezelésében. De az előirányzat szűkösségéből, az intézmény pénzügyi korlátaiból adódó problémák menedzselésére nincs túl nagy mozgástér.

 Mit lát a kórházszövetség abból a finanszírozásfejlesztésből, amit a tárca olyannyira ígérgetett eddig?

Még semmit. De azzal, hogy a szövetség éléről most leköszönt Svébis Mihály még a múlt héten aláírta Kásler Miklós miniszter úrral az együttműködési szándéknyilatkozatot, hatékonyabbá válhat az egyeztetés a kormányzattal.

Ez a dokumentum számomra garancia arra, hogy még a döntés előtt lesz alkalmunk a készülő jogszabályokat formálni, véleményezni.

Miről szól ez a megállapodás? Sokak szerint ezzel a kormány csak tovább korlátozza a kórházszövetség nyilvános megszólalásainak a lehetőségét.

 Nem, nem erről szól, hanem arról, hogy a tárca számít a Magyar Kórházszövetség tapasztalataira, és a jövőben megkérdeznek minket a kórházakat érintő változásokkal kapcsolatban. Az is benne van, hogy szólunk, ha magunk észlelünk valamilyen problémát, amely megoldásához politikai döntésekre lenne szükség.

Ezt eddig is megtehették.

Valóban, de most, azzal, hogy a megállapodás létrejött, lett egy dokumentált, formalizált kerete az egyeztetéseknek.

Miken kellene a legsürgősebben változtatni?

Mind nagyobb probléma a szakemberhiány.

A jelenség arra kényszeríti a vezetőket, hogy a piacról béreljenek orvosokat, ápolókat, vagy akár teljes műtéti teameket. Ez így jóval többe kerül, mintha a feladatokat közalkalmazottak végeznék.

Mindez nagyon megterheli a kórházak gazdálkodását, eladósítja az intézményeket. Egyebek mellett ezért is megkerülhetetlen a finanszírozás reformja, a kórházakat sújtó ellátási kvóták újragondolása, az ellátásokért járó díjakban meghatározott költségelemek kiigazítása. Nagyon fontos lenne az ellátórendszer szerkezetét a lakosság megbetegedési mutatóihoz, szükségleteihez igazítani:

az aktív, az ápolási, a rehabilitációs és a hospice ágyak arányán változtatni.

Amikor ma véget ér valakinek a kórházi kezelése, nincs olyan hely, ahol a lábadozása idejére a saját állapotának megfelelő gondoskodást, ápolást vagy más személyes segítséget kaphatna, ezért jobb híján ezek a betegek maradnak a kórházakban, miközben mindenki tudja, nem ez leghatékonyabb módja a felépülésüknek. Hasonló a probléma a daganatos betegek esetében is. Fontos lenne megvalósítani azt, hogy amikor már elfogytak a gyógyítás lehetőségei, akkor a kórházi ápolás kiváltható legyen a lehető legjobb életminőséget biztosító hospice ellátással.

Van annak valami üzenete, hogy egy nő került a Magyar Kórházszövetség élére?

Ezen még nem gondolkoztam el, ugyanakkor hiszem, hogy egy nő képes finom üzeneteket is közvetíteni, nagyobb empátiára érzékenyíteni, és ügyelni arra, hogy a kórházak működtetésével kapcsolatos ügyekben ne csak a pénzről, hanem a betegekről is essék szó.

Névjegy

Ficzere Andrea, Uzsoki Utcai Kórház Semmelweis Egyetem Oktató Kórházának 51 éves főigazgatója. Reumatológus-neurológus szakorvos, három éve a Magyar Kórházszövetség alelnöke. Ő a második nő, akit elnökké választott a grémium.

Forrás: Népszava


Ha Te is szeretnél a rabszolgatörvény ellen tiltakozni a Facookon és szeretnél egy ilyen keretet a profilképedre, akkor:
1. kattints a profilképedre
2. kattints a "keret hozzáadására"
3. írd be a keresőbe, hogy "Stop rabszolgatörvény"
4. húzással igazítsd a kívánt helyre
5. add meg, mennyi ideig akarod használni
6. fogadd el a változtatásokat

Eseménynaptár

Társ-szerkesztőségünk:

Sztrájk 2.0



Meg­je­lent Ber­ki Er­zsé­bet tu­do­má­nyos i­gé­nyű össze­fog­la­ló mű­ve a mun­ka­harc esz­kö­ze­i­nek ma­gyar­or­szá­gi al­kal­ma­zá­sá­ról.
A Sztrájk 2.0 el­ér­he­tő e‐book for­má­ban.

További információ