A szakmatanulásáért jövedelmet kaphatnak, könnyebben érettségizhetnek és felvételi nélkül is bejuthatnak az egyetemekre, a szakirányú felsőoktatásba a szakképzésben résztvevő diákok Magyarországon – mondta Palkovics László innovációs és technológiai miniszter csütörtökön a szakmai szervezetekkel együttműködésben készült Szakképzés 4.0 stratégia fontosabb elemeit ismertető sajtótájékoztatón Budapesten. Hozzátette: osztrák mintára, az iparkamarák és a vállalatok kezdeményezésére fejleszti tovább a kormány a szakképzést – írja a Magyar Nemzet.

Újdonság, hogy a jelenlegi szakgimnáziumi 4+1 struktúra helyébe az 5 éves technikumi képzés lép

– jelentette be Palkovics László innovációs és technológiai miniszter csütörtökön egy budapesti sajtótájékoztatón. Ismertetése szerint ennek zárásaként négy közismereti tantárgyból kell érettségi vizsgát tenni. Az ötödiket a szakmai vizsga váltja ki, amely emeltszintű érettségi tárgynak felel meg. Hozzátette, hogy sikeres technikusi vizsga egyenes utat jelenthet a szakirányú felsőoktatásba.

A Szakképzés 4.0 stratégia másik jelentős újdonsága, hogy új ösztöndíjrendszert is tartalmaz. Palkovics László elmondása szerint a két részre bontott rendszerben a szakképző iskolában minden diák ösztöndíjat kap tanulmányai alatt, az ösztöndíj másik részét – motivációs okokól – eredményes vizsga után veheti kézbe. A tanulószerződést felváltó tanulói munkaszerződés pedig megteremti annak a lehetőségét, hogy a duális képzésben a fiatalok unkajövedelemhez jussanak – tette hozzá.

A szaktanárok megbecsülése is az egyik legfontosabb eleme a stratégiának, a képzésük, illetve a megfelelő egzisztenciájuk biztosítása

– hangsúlyozta a miniszter. Kiemelte, hogy ugyanazokat a feltételeket kell biztosítani a szakmai képzőhelyeken, mint amit a munkaerőpiacon megkapnak. Szólt arról is, megteremtik annak a lehetőségét, hogy vállalati szakemberek, mérnökök óraadóként adhassák tovább a gyakorlatban megszerzett tudásukat, és ezért megfelelő jövedelmet kaphassanak.

Elmondása szerint, ha megnézzük az Európai Unió jól működő országait, Finnországot, Németországot, Ausztriát vagy éppen Hollandiát, akkor látható, hogy ezekben az országokban a 18 éves fiatalok nagyobb része szerez szakképzettséget, mint aki érettségivel fejezi be a középiskolát. Hozzátette, hogy mindenképpen ebbe az irányba kellene hazánknak is haladnia. Mint mondta, Ausztriában például a 10. osztályosok több mint háromnegyede szakképzési úton, több mint egyharmaduk duális képzésben, tanulószerződéssel tanul. A miniszter hangsúlyozta, hogy Magyarországon is megteremtették már a duális képzés lehetőségét. Mint mondta ma hazánkban 54 ezer középiskolás gyerek tanul duális formában. Vagyis amellett, hogy iskolába jár, egy vállalatnál képzik, és ezért a képzésért még jövedelmet is kap – tette hozzá.

A miniszter szólt arról is, ha valaki bármilyen okból kiesne az oktatásból, ne hagyhassa el végzettség nélkül az iskolarendszert. Vagyis

a lemorzsolódás csökkentése érdekében, úgynevezett műhelyiskolában részszakképzettséget tud szerezni, és ezzel a munkaerőpiacon valamilyen szinten már tudja magát pozícionálni

– fogalmazott Palkovics László.

Kiemelte, hogy a szakképzés átalakítása a gazdaság szereplőivel közösen történik. Ezért hozták létre a Szakképzési Innovációs Tanácsot és az Ágazati Készségtanácsot is. Így minden olyan igény és vélemény megjelenik a munka során, amely abban segít, hogy a képzési rendszert pozitív irányba lehessen alakítani – jelentette ki a miniszter.

A diákoknak versenyképes végzettséget, a gazdaság által elvárt tudást kell kapniuk, ami biztos egzisztenciát és magas jövedelmet nyújt

– fogalmazott. A követendő irányok meghatározásában bevált nemzetközi – elsősorban osztrák és német – gyakorlatokra támaszkodtak. Palkovics László hangsúlyozta, a 21. századi szakképző iskolafejlesztési program megteremti annak a feltételeit, hogy a diákok korszerű eszközökkel, naprakész technológiával felszerelt tanműhelyekben tanulhassanak.

Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke a sajtótájékoztatón elmondta, a kamara mindig arra törekedett, hogy a magyar szakképzés keresletvezérelt legyen, a munkaerőpiac szereplői elégedettek legyenek. Az MKIK elnöke arról is szólt, hogy a kamara koordinálásában működnek az ágazati készségtanácsok 19 ágazatban, és a tanácsban lévő mintegy 300 vállalat közvetíti az ágazat munkaerőpiaci igényét. Fontos a felnőttképzés rendszerének átalakítása is, amelyben évente mintegy 1 millió ember vesz részt, a rendelkezésre álló 300 milliárd forint felhasználását pedig hatékonyabbá kell tenni – tette hozzá.

Forrás: Magyar Nemzet

 


Ha Te is szeretnél a rabszolgatörvény ellen tiltakozni a Facookon és szeretnél egy ilyen keretet a profilképedre, akkor:
1. kattints a profilképedre
2. kattints a "keret hozzáadására"
3. írd be a keresőbe, hogy "Stop rabszolgatörvény"
4. húzással igazítsd a kívánt helyre
5. add meg, mennyi ideig akarod használni
6. fogadd el a változtatásokat

Eseménynaptár

Társ-szerkesztőségünk:

Sztrájk 2.0



Meg­je­lent Ber­ki Er­zsé­bet tu­do­má­nyos i­gé­nyű össze­fog­la­ló mű­ve a mun­ka­harc esz­kö­ze­i­nek ma­gyar­or­szá­gi al­kal­ma­zá­sá­ról.
A Sztrájk 2.0 el­ér­he­tő e‐book for­má­ban.

További információ