Három kormánypárti képviselő némiképp váratlanul módosításokat nyújtott be a néhány hónapja elfogadott különbíróságokról szóló törvényhez, a Helsinki Bizottság szerint azonban ez csak „kozmetikázás” – írja a Népszava.

Csak nemrég derült ki, hogy a Velencei Bizottság tárgyalni fogja a magyar Országgyűlés által decemberben elfogadott különbíróságokról szóló törvényt, három fideszes képviselő azonban a vizsgálat „elé ment”, és kisebb módosításokat indítványozott a kérdésben. Hende Csaba, Völner Pál és Gulyás Gergely azt ígérték, a javaslatuk az Európa Tanács független alkotmányjogászokból álló tanácsadó szervének kritikáinak megfelelően javít a szabályozáson.

Bár a képviselők indoklásukban a Velencei Bizottság (VB) vizsgálatára hivatkoznak, a VB jelentése még nem ismert, azt épp e hétvégén – március 15-16-án - tárgyalja a bizottság Trócsányi László igazságügyi miniszter jelenlétében, s csak ezt követően, várhatóan a jövő hét elején hozzák nyilvánosságra. Ugyanakkor esélyesnek tűnik, hogy a bizottság vizsgálata – amelyre amúgy Trócsányi kérte a VB-t – kritikát fogalmaz meg a törvénnyel szemben, így a mostani kormánypárti módosítás mintegy elébe megy ennek. A VB delegáció egyébként február elején járt hazánkban, s a bírói szervezetek (OBH, OBT) és a miniszter mellett a Helsinki képviselőinek a véleményét is kikérte.

A Magyar Helsinki Bizottság szerint viszont a mostani módosítás csak a kozmetikázást szolgálja, az alapprobléma maradt:

nincs intézményesen garantálva, hogy az új bíróságok függetlenül, pártatlanul és magas színvonalon ítélkeznek majd.

Amint az a szervezet mai közleményéből kiderül, a 2020. január 1-től ítélkező új közigazgatási bíróságok bíráit két hullámban nevezik ki két külön törvény alapján: az új bírók felét idén az úgynevezett átmeneti rendelkezések alapján, a többieket jövőre vagy később a közigazgatási bíróságokról szóló törvény általános szabályai szerint. Eddig majdnem teljesen egyforma szabályok vonatkoztak a két kinevezési körre. A kormánypárti képviselők csak az általános szabályokat módosítanák érdemben, az átmeneti rendelkezések alapján

továbbra is megmaradna a kormány döntő befolyása a 2019-es, első kinevezési körben.

A jelenlegi szabályok szerint a jelentkezőket bírók és szakértők rangsorolják, csakhogy az igazságügyi miniszter, vagyis egy politikus felülírhatja ezt a rangsort, és ő dönti el, ki lehet közigazgatási bíró és ki nem. Az eredeti törvényben az sincs egyértelműen szabályozva, hogy a jelentkezők beperelhetik-e a minisztert, ha visszaél a hatalmával. Az új szabályok szerint a második körben jelentkező közigazgatási bírókat a miniszter csak néhány esetben rangsorolhatná át, és a jelentkezők pert indíthatnának a miniszter ellen, ha a miniszter túlságosan bele akar szólni a kiválasztásba. Ezek a szabályok viszont csak a második körre vonatkoznak,

idén továbbra is megmaradna a régi, miniszteri önkényt biztosító szabályozás.

A Magyar Helsinki Bizottság leszögezi, az idei első felvételi kör nagyon fontos: az új bírók felét idén fogják kiválasztani. A kormánypárt tervei szerint tehát az új bírók felét olyan rendszerben vennék fel, ahol a jelentkezőket nem védi semmi az igazságügyi miniszter önkényes döntésétől. Ez lehetővé teszi, hogy a kormány valóra váltsa a Helsinki Bizottság egyik legnagyobb félelmét:

idén eláraszthatják a közigazgatási bírósági rendszert a kormányhoz lojális új bírókkal, akik nem védik majd meg az állampolgárokat a kormány döntéseivel szemben.

„A jövőre jelentkezőket az idén kinevezett kormányközeli bírák rangsorolják majd, és így a miniszternek bele sem kell szólnia a kiválasztásba, mert az anélkül is az ő szája íze szerint alakul. A kormány minél hamarabb kész helyzetet akar teremteni, amivel évtizedekre bebetonozhatja a közigazgatási bíróságokon ítélkező bírók között a Fideszhez hűséges bírókat” – fogalmaz G. Szabó Dániel, a Magyar Helsinki Bizottság munkatársa.

Összegzésül hozzáteszik, a módosító javaslat néhány kisebb jelentőségű területen javítana a törvényen, azonban sok fontos kérdést továbbra sem rendez megfelelően a javaslat.

Többek között azt sem tisztázza, pontosan milyen ügyekben ítélkeznek majd a közigazgatási bíróságok.

És lehet, hogy nem Patyi

A három fideszes javaslata lehetővé tenné a Közigazgatási Felsőbíróság (és a Kúria) elnöke esetében, hogy a megválasztásukhoz szükséges ötéves bírói szolgálati viszonyba - az Országgyűlés csak a határozatlan időre kinevezett és legalább ötéves bírói szolgálati viszonnyal rendelkező bírák közül választhat elnököt - a nemzetközi igazságszolgáltatási szervezetben bíróként, főtanácsadóként, valamint az alkotmánybíróként és alkotmánybírósági főtanácsadóként szerzett tapasztalatot is be kell számítani. Mindez arra utal, amit a HVG a múlt héten már megszellőztetett, hogy nem az eddig biztos befutóként emlegetett Patyi Andrást, hanem a Velencei Bizottságban is tag Varga Zs. András alkotmánybírót hoznák helyzetbe, vagyis az ő megválasztását javasolhatja majd május 31-i határidővel Áder János államfő. Ugyanakkor Varga Zs. András, aki korábban a legfőbb ügyész helyettese is volt, 2014 szeptemberében választották alkotmánybíróvá, vagyis épp nem tölt el még öt évet az Alkotmánybíróságon, amikor a köztársasági elnöknek jelölnie kell. A Velencei Bizottsági tagság pedig forrásaink szerint nem számít”nemzetközi igazságszolgáltatási szervezetnek”, vagyis nem biztos, hogy Varga Zs. megfelel az új kritériumoknak. Elképzelhető tehát, hogy a kormánypártok egy harmadik, még nem ismert jelöltben gondolkodnak, aki megfelel az új feltételeknek is.

Forrás: Népszava

 


Ha Te is szeretnél a rabszolgatörvény ellen tiltakozni a Facookon és szeretnél egy ilyen keretet a profilképedre, akkor:
1. kattints a profilképedre
2. kattints a "keret hozzáadására"
3. írd be a keresőbe, hogy "Stop rabszolgatörvény"
4. húzással igazítsd a kívánt helyre
5. add meg, mennyi ideig akarod használni
6. fogadd el a változtatásokat

Eseménynaptár

Társ-szerkesztőségünk:

Sztrájk 2.0



Meg­je­lent Ber­ki Er­zsé­bet tu­do­má­nyos i­gé­nyű össze­fog­la­ló mű­ve a mun­ka­harc esz­kö­ze­i­nek ma­gyar­or­szá­gi al­kal­ma­zá­sá­ról.
A Sztrájk 2.0 el­ér­he­tő e‐book for­má­ban.

További információ