Több területre kiterjedő versenyképességi programot tett közzé szerdán a Magyar Nemzeti Bank. Ebben a háztartások megtakarításának aktivizálása, a külgazdasági, a munkaerőpiaci és a demográfiai fordulat mellett a kis- és középvállalkozások (kkv-k) versenyképességének javítása is hangsúlyos elem – hangzott el a Kossuth Rádió Ütköző műsorában.

Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank újraválasztott elnöke évi 7 százalékos termelékenységnövekedést fogalmazott meg a kkv-szektorban, egy másik pontban pedig évi 5 százalékos reálbér-növekedést remél.

Innovatívabb és termelékenyebb útra kell állítani a magyar gazdaságot

Csath Magdolna közgazdász, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem egyetemi tanára, közgazdász a műsorban elmondta: nem lehet együtt kezelni egy mikro-, egy kis- és egy közepes vállalkozást – már csak azért sem, mert teljesen más piacon dolgoznak, és mások a feladataik. Rámutatott: a különböző méretű cégeket más teljesítmény alapján lehet sikeresnek tekinteni.

A termelékenység növelésére szükség van az egész magyar gazdaságban,

mert az Eurostat legfrissebb elemzése szerint 2008 és 2017 között a gazdasági termelékenység 1,8 százalékkal csökkent, ugyanakkor a mikro- és kisvállalkozásoké nőtt – ismertette. A közgazdász hangsúlyozta: a termelékenység fontos tényező, de részletekbe menően tanulmányozni kell a vállalatok működését, hogy terápiát lehessen kidolgozni.

A bérnövekedéssel kapcsolatban Csath Magdolna Orbán Viktor miniszterelnök szavaira hivatkozott: az a cég, amely hosszú távon nem tud olyan innovatív lenni, hogy kigazdálkodja a bérnövekedést, később úgysem tud a piacon maradni, azaz, ha egy vállalat jó terméket vagy szolgáltatást kínál, bővíteni tudja a piacát, jól szervezi meg a munkát, és jó eszközöket használ, az elég termelékeny lesz, hogy növelni tudja a dolgozói bérét.

Az egész magyar gazdaságot egy magasabb hozzáadott értéket előállító, innovatívabb és termelékenyebb útra kell állítani, és akkor nem lesz gond a béremeléssel – foglalta össze.

Hosszabb távon is fenntartható lehet az évi 5 százalékos reálbér-növekedés

A szociális hozzájárulási adó csökkentése nem új gondolat, hiszen szerepel a hatéves bérmegállapodásban is – mondta Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató vezető makrogazdasági elemzője, majd hozzátette: ez volt az egyik forrása a béremelkedésnek.

Ehhez persze költségvetési oldalról kell a bevétel, hiszen csak akkor lehet adót csökkenteni, ha az nem borítja fel a költségvetési egyensúlyt

– jegyezte meg.

A társasági adót a cégek profitból fizetik, egy kisvállalkozás kezdetben csak viszont kevés profitot termel, ezért nehézséget jelent az adó megfizetése. Ha ez kiesne az állam költségvetése ne dőlne romba, viszont a cég számára ez segítség lehet, de mégsem akkora, mint egy kedvező üzleti környezet vagy egy egyszerű és átlátható bürokrácia – mondta Regős.

A termelékenység a hozzáadott érték, elosztva a munkaórák számával. Nominális érték, megszűrve az áraktól vagy az inflációtól. Kijön a 7 százalékos termelékenységnövekedés 3 százalékos infláció és 3–4 százalékos növekedés esetén, amiről a jegybank elnöke beszélt. Ez a cél tehát azt jelenti, hogy a kkv-k ne maradjanak le a versenyben, esetleg még egy kis előnyt is szerezzenek – magyarázta.

A reálbér már egy inflációtól szűrt mutató. Az 5 százalék magasabb, mint amennyi a gazdasági növekedés szokott lenni. Az elmúlt két évben

a reálbér jócskán meghaladta az említett 5 százalékos irányszámot,

hiszen tavaly 8,3 százalékkal, 2017-ben pedig 10 százalékot meghaladó mértékben nőtt. Azaz az 5 százalékos reálbér-növekedés hosszabb távon is fenntarthatónak tűnik, azonban ezért is tenni kell a vállalkozásoknak és az üzleti környezetnek is – folytatta.

A munkavállaló és a munkaadó is részesül a létrehozott értékből

Csath Magdolna szerint a bérversennyel már nem lehet egy országot magasabb szintre juttatni. Mint mondta, megosztja a közgazdászokat is, hogy egy közepes fejlettségű ország gazdaságát hogyan lehet tovább emelni. Nem a bérverseny, hanem a tudás a kulcs. „Nem az a lényeg, hogy mennyibe kerül, hanem, hogy mit tud a munkavállaló, azaz milyen értéket tud előállítani” – hangsúlyozta.

Az új értéken mindig ketten osztoznak: a munkavállaló és a munkaadó. Hozzátette: Kelet-Európában ez az arány még mindig erőteljesen lejt a munkaadók felé. A jövőben a cégeknek visszafogottabban kell gondolkodniuk, amikor meghatározzák ezt az arányt, hiszen

nem lehet érdekük, hogy elveszítsék a legjobb munkavállalóikat, azaz többet kell majd juttatniuk a munkavállalóknak.

Csath Magdolna felhívta a figyelmet arra is, hogy Magyarországon még óriási gondot jelent, hogy a munkaadók miként tudnak egy munkavállalót kreativitásra ösztönözni. Hatalmi és parancsuralmi kultúrák vannak érvényben a cégeknél, ami azt jelenti, hogy a munkavállaló nem boldogan jár be dolgozni. A boldogtalan dolgozó pedig termelékenységi tartalék, hiszen nem úgy lehet jobb teljesítményre sarkallni, ha jobban meghajtják, hanem ha ösztönzik. Ez a mindennapok gyakorlatáról szól, a vállalatok mégis keveset foglalkoznak ezzel a kérdéssel – fogalmazott az NKE egyetemi tanára.