A 2018. november–2019. januári időszakban a foglalkoztatottak átlagos létszáma 4 millió 481 ezer fő volt, 45 ezer fővel több, mint egy évvel korábban. A munkanélküliek átlagos létszáma 170 ezer fő, a munkanélküliségi ráta 3,7 százalék volt a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) friss adatai szerint. Az elemző szerint jelentősebb munkaerőpiaci reform hiányában érdemi teret nem várható a ráta további csökkenése – írja a Világgazdaság.

A foglalkoztatottak létszáma 2018. november–2019. januárban 1,0 százalékkal magasabb, 4 millió 481 ezer fő volt az egy évvel korábbihoz képest – derül ki a KSH szerdán közölt adataiból.

  • Az elsődleges munkaerőpiacon dolgozók száma 80,

  • a külföldi telephelyen dolgozóké 12 ezer fővel nőtt,

  • ugyanakkor a magukat közfoglalkoztatottnak vallók száma 47 ezer fővel lett kevesebb.

A foglalkoztatottak közül 4 millió 413 ezren tartoztak a 15–64 évesek közé, amely korcsoportban a foglalkoztatási arány 0,9 százalékponttal, 69,5 százalékra emelkedett. A 15–64 éves férfiak körében a foglalkoztatottak létszáma 12 ezer fővel (0,5 százalékkal), 2 millió 414 ezer főre, míg a foglalkoztatási rátájuk 0,6 százalékponttal, 76,6 százalékra nőtt. A 15–64 éves nők körében a foglalkoztatottak száma 17 ezer fővel (0,9 százalékkal), 1 millió 999 ezer főre, foglalkoztatási rátájuk pedig 1,1 százalékponttal, 62,6 százalékra nőtt.

  • A fiatal (15–24 éves) korcsoport foglalkoztatottsága lényegében nem változott, a foglalkoztatottak száma 294 ezer fő, a foglalkoztatási ráta pedig 28,9 százalék volt.

  • Az ún. legjobb munkavállalási korú (25–54 éves) népességben a foglalkoztatottak száma 24 ezerrel, 3 millió 418 ezer főre, a foglalkoztatási rátájuk 84,0 százalékra nőtt.

  • Az idősebb (55–64 éves) korosztályban a foglalkoztatottak létszáma 701 ezer fő volt; a foglalkoztatási ráta 2,3 százalékponttal, 55,6 százalékra emelkedett.

A 20–64 éves korcsoport esetében – amely az Európa 2020 stratégiában meghatározott foglalkoztatási célok alakulásának megfigyelési köre – a foglalkoztatási ráta 0,9 százalékponttal, 74,7 százalékra emelkedett. Az Európai Unió 2020-ra 75 százalékos célértéket tűzött ki, Magyarországon jelenleg a korcsoportra vonatkozó foglalkoztatási ráta a férfiaknál 82,3, a nőknél 67,2 százalék.

Romlott a férfiak munkanélküliségi helyzete

A 2018. november–2019. januári időszakban a munkanélküliek átlagos létszáma 170 ezer fő, a munkanélküliségi ráta 3,7 százalék volt.

A férfiak körében nőtt a munkanélküliség, a nők mutatói viszont javultak.
  • A 15–74 éves férfiak körében a munkanélküliek száma egy év alatt 13 ezer fővel, 96 ezer főre, a munkanélküliségi ráta 0,4 százalékponttal, 3,8 százalékra nőtt.

  • A nők esetében a munkanélküliek száma 17 ezer fővel, 73 ezerre, a munkanélküliségi ráta pedig 0,8 százalékponttal, 3,5 százalékra csökkent.

A 15–24 éves munkanélküliek száma 38 ezer főre, munkanélküliségi rátájuk 11,4 százalékra nőtt. A munkanélküliek több mint ötöde ebből a korcsoportból került ki. A 25–54 évesek, azaz az ún. legjobb munkavállalási korúak munkanélküliségi rátája 3,2 százalék volt, az 55–74 éveseké pedig 2,4 százalék. A változások mindhárom korcsoport esetében mintavételi hibahatáron belüliek voltak.

A munkanélküliség átlagos időtartama 14,2 hónap volt, a munkanélküliek 39 százaléka legalább egy éve keresett állást, vagyis tartósan munkanélkülinek számított.

A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adminisztratív adatai szerint a nyilvántartott álláskeresők létszáma 4,9 százalékkal, 254 ezer főre csökkent 2019. január végén az egy évvel korábbihoz képest.

Nem valószínű a további csökkenés

Az állástalanok aránya gyakorlatilag egy éve stagnál, vagyis a magyar gazdaság elérte a teljes foglalkoztatottság szintjét a jelenlegi munkaerőpiaci struktúra mellett

– mondja Virovácz Péter az ING elemzője.

Jelentősebb munkaerőpiaci reform hiányában érdemi teret nem látunk a ráta további csökkenésére, így az idei év egészében átlagosan 3,6 százalékos munkanélküliséggel kalkulálunk.

Ami a foglalkoztatás szerkezetét illeti, a közfoglalkoztatotti létszám 130 ezer fő alá csökkent, ám eközben az elsődleges munkaerőpiacon dolgozók száma tovább emelkedett, bár a tempó itt is lassulást mutat. Tekintettel arra, hogy a foglalkoztatási és az aktivitási ráta is nagyjából fél éve nem tud érdemben csökkenni, itt sem látunk 2019-ben markáns javulásra teret. A telített munkaerőpiac ugyanakkor tovább hajthatja a béremelkedést, valamint a termelékenység javítását célzó vállalati beruházásokat.

Forrás: Világgazdaság