Az aggasztó demográfiai folyamatok és a kivándorlás miatt rendkívül nehéz időszak elé néznek a kelet-európai gazdaságok és az ebből fakadó gazdasági gondok már a közeljövőben jelentkeznek - figyelmeztetnek a Citi régiós közgazdászai. Átfogó elemzésükben arra mutatnak rá, hogy az ezekben az országokban várható, egyre súlyosabb munkaerőhiány versenyképességi hátrányként fog hamarosan jelentkezni. Az egyes kormányoknak vannak lehetőségeik, de lehet, hogy már késő megfordítani a negatív trended – írja a Portfolio.

   A kelet-európai országok munkaképes korú lakosságszámának csökkenésével és annak gazdaságra gyakorolt hatásaival foglalkoznak nemrégiben megjelent elemzésükben a Citibank közgazdászai. Már az anyag elején leszögezik, hogy a térség országait sokkal jobban fogják sújtani a kedvezőtlen demográfiai trendek, mint más uniós tagállamokat és azt is kiemelik, hogy a széles körben elterjedt vélekedéssel ellentétben ez nem egy hosszú távon jelentkező kihívás, hanem már a közeljövőben meg kell küzdeniük ezzel az országoknak.

Ez az igazság pillanata

   Van egy pont, amikor a távoli jövő közeljövővé válik a régió országai számára és ez a pillanat már el is érkezett - fogalmaznak az elemzők, akik emlékeztetnek arra, hogy már évek óta ismert: a kelet-közép-európai országok egyik legsúlyosabb kihívása a demográfiai folyamatok lesznek. A térség országai ugyanis jelentős csökkenést kénytelenek elszenvedni a munkaképes korú lakosság számában az előttünk álló évtizedekben, az alacsony termékenységi arányszám, a kivándorlás és az öregedés következtében. A legfrissebb adatok azt mutatják, hogy ez a kedvezőtlen trend már el is indult néhány országban, és miközben ezt még mindig egy távoli veszélyforrásként tartják számon, addig a hatásait hamarosan érezni fogja néhány kelet-európai gazdaság - figyelmeztetnek az elemzők.

A bank szakértői az Európai Bizottság legutóbbi Ageing Report anyagának előrejelzéseit használták fel, ebből kiderül:

2020-ra a térség országaiban a munkaképes korú lakosság száma 5,5%-kal csökkenhet 2013-hoz képest

10 év múlva ez a visszaesés 8,5% lesz

És a távolabbi jövőbe nézve a folyamatok még drasztikusabb képet rajzolnak ki.

A legkedvezőtlenebb folyamatok ebből a szempontból Lengyelországban és Szlovákiában várhatóak, ebben a két országban ugyanis a munkaképes korú lakosság 30%-kal csökkenhet a következő 40 évben.

Ezért fog ez fájni

   Ezeknek a negatív népesedési trendek pedig hatással lesznek az országok gazdasági növekedési kilátásaira - figyelmeztetnek a szakértők. A következő 5 évben a régió országai 2,5 millió munkavállalót "veszítenek el", egyedül Lengyelországban 1,7 millió fővel csökken a számuk. Ennek pedig az lesz az eredménye, hogy

Komoly munkaerőhiánnyal kell megküzdeniük ezeknek az országoknak, ahol korábban főleg magas munkanélküliség volt jellemző.

Erősödik a bérnyomás, miután a foglalkoztatók az inaktív munkavállalókat próbálják majd magukhoz csábítani.

A bérek emelkedése komoly veszélyt jelent a térség gazdaságainak versenyképességére, mivel a többi fejlett uniós országhoz képest ezek az országok az alacsonyabb béreknek köszönhetően vették fel a versenyt.

Mindezek mellett az inflációs nyomás is erősödhet.

A munkaerőhiány negatívan érinti az országok potenciális gazdasági növekedését, mivel a termelékenység növekedése valószínűleg nem tudja kompenzálni a demográfiai tényezők negatív hatását.

A két uniós tagállam, amelyik a leglátványosabb gazdasági teljesítményt tudja felmutatni a 2008-as válság óta, a legdurvább visszaesést szenvedi el a potenciális növekedés tekintetében - mutatnak rá az elemzők.

A lengyel potenciális gazdasági növekedés a jelenlegi 3,4%-ról 2055-re0,5%-ra csökkenhet, és hasonlóan alacsony lehet ez az ütem Szlovákia esetében is akkorra. Közben Csehország és Magyarország ebben a tekintetben kevésbé érintett.

Ez alapján azt mondhatjuk, hogy ha a kelet-közép-európai országok fent akarják tartani a jelenlegi, kifejezetten magas növekedési ütemüket, akkor különleges lépéseket kell végrehajtaniuk - fogalmaznak az elemzők.

Mit lehet tenni?

A demográfiai folyamatok javításáról sokkal könnyebb beszélni, mint tenni az ügy érdekében - jegyzik meg a közgazdászok, akik ezután több javaslatot is részleteznek. A régió termékenységi rátája 1,5 körül mozog szemben a 2,1-es elvárt helyettesítési rátával. Ezen a területen a kormányzati lépések hozhatnak mérsékelt javulást, rövid távon azonban nem lehet áttörést várni ezen a téren.

A jövőben is a bevándorlás lehet a népességszám növekedésének fő forrása, a jelenlegi környezetben azonban a bevándorlás ösztönzése rendkívül nehéz lehet a politikai okokból kifolyólag, legalábbis rövid távon - fejtegetik a szakértők. Az elemzők itt kitérnek arra, hogy a kelet-európai régióból jelentős szánban vándoroltak ki Nyugat-Európába a 2004-es EU-bővítést követően, pontos számok azonban nem állnak rendelkezésre. Egy becslés szerint 2004 és 2009 között 3,2 millió olyan állampolgár élt az EU fejlettebb 15 tagországában, akik a 2004-ben csatlakozott tagállamokból származnak. Ennek a folyamatnak a megfordítása, vagyis a kivándorolt népesség visszacsábítása számtalan okból kifolyólag nehéz. A kivándorolt állampolgárok családalapítási szándékai visszatartó erőt jelentenek, másrészt a jelenleg is fennálló komoly bérkülönbség szintén nem hívja vissza a kivándorlókat. A kivándoroltak visszatérése az elemzők szerint csak akkor következhet be, ha a nyugat-európai országok gazdasági helyzete jelentősen romlik vagy a kelet-európai országok bére eléri az uniós szinteket.

A munkavállalók ösztönzése, hogy tovább maradjanak a munkaerőpiacon, szintén egy lehetőség. Az effektív korhatár, amikor a kelet-európai munkavállalók elhagyják a munkaerőpiacot, viszonylag alacsony más uniós országokhoz képest. Az elemzők azonban megemlítik a cseh, magyar és lengyel reformlépéseket a korhatár emelésére vonatkozóan. Ezeknek a lépéseknek a hatását azonban már a bizottsági kivetítések figyelembe vették. Arra is figyelmeztetnek a szakértők, hogy ezek a reformértékű intézkedések sincsenek mindig kőbe vésve, Lengyelországban például olyan kezdeményezések is vannak, amelyek lelassítanák vagy megállítanák a jelenleg kilátásba helyezett korhatáremelést.

Ha az országok nem tudják bővíteni a munkaképes korú lakosság számát rövid és közép távon, akkor az egyetlen dolog, amivel javítani lehet a foglalkoztatási trendeken a magasabb részvételi arány, vagyis az aktivitási ráta emelése. A régió országaiban (Csehországot leszámítva) rendkívül alacsony az aktivitási ráta. Ez két tényezővel magyarázható az elemzők szerint: a foglalkoztatottság az alacsony képzettségű munkavállalók körében nagyon alacsony és emellett a nők részvétele is alacsony.

A kelet-európai országokat várhatóan erőteljesen fogják sújtani a kedvezőtlen demográfiai folyamatok gazdasági következményei. A munkaképes korú lakosság számának csökkenése már 5 éven belül érezhetővé válik a gazdaságokban, az egyik következmény, hogy alacsonyabb növekedési potenciálra kell készülni ezen országok esetében. A nyugdíjrendszert és munkaerőpiacot érintő reformlépések rendkívül fontosak a kockázatok mérséklése érdekében, ám a trendet még így sem lehet megfordítani - összegzik megállapításaikat a Citi térségbeli elemzői.

Forrás: Portfolio