Nincs olyan régió és nincs olyan ágazat vagy szakma, ahol ne lenne munkaerőhiány ma Magyarországon. Nem csoda, hogy sok cég a külföldi munkavállalók alkalmazásában látja a megoldást: három év alatt megháromszorozódott a külföldi dolgozók száma. Legtöbbjüket nem meglepő módon olyan munkakörökben alkalmazzák, ahol a magyar nyelvű kommunikáció hiánya nem befolyásolja alapvetően a teljesítményt, vagyis leginkább betanított vagy szakmunkát végeznek. A Pénzcentrum utánajárt, hány külföldi munkavállaló dolgozik ma az országban és milyen területeken foglalkoztatják őket.

Soha nem látott méreteket ölt a munkaerőhiány Magyarországon. Becslések szerint nagyjából  300 ezer munkavállalóra lenne szükség. Nem csoda, hogy sok cég külföldi munkavállalók alkalmazásában látja a megoldást. Kíváncsiak voltunk, hány külföldi dolgozhat az országban, ám megkeresésünkre a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal közölte, ezzel kapcsolatban nem rendelkeznek adattal. Az viszont egészen biztos, hogy

három év alatt megháromszorozódott a munkavállalási céllal beadott tartózkodási engedélykérelmek száma.

A 2015-ös és 2016-os adatok a keresőtevékenység, munkavállalás, jövedelemszerzés céljából beadott kérvények számát mutatják, viszont 2017-ben és 2018-ban már a jövedelemszerzést ( 2017-ben 1098, 2018-ban 1066 kérelem)  és a munkavállalást külön kezelte a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal. Az adatok jól mutatják, hogy évről évre egyre nagyobb számban érkeznek a külföldi munkavállalók Magyarországra. Megdöbbentő adat, hogy 2018. első négy hónapjában 13 701 munkavállalás céljából beadott tartózkodási engedélykérelmet adtak be, április és szeptember között pedig 29 850-et, ami meghaladja a 2017-es évben beadott munkavállalási céllal beadott tartózkodási engedélykérelmek számát.

Szakmunkások, betanított dolgozók özönlenek az országba

A hazai építési piacon erőteljesebben 2016.év végétől figyelhető meg külföldi állampolgárok foglalkoztatása. Jelenleg, mintegy 3500 - 4000 fő lehet foglalkoztatva

 - mondta a Pénzcentrumnak Koji László, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) elnöke. Jellemzően szerb, ukrán, román állampolgárságúak a külföldi foglalkoztatottak és fizikai munkakörökben dolgoznak segéd-, betanított-, és szakmunkák területén. A külföldi munkavállalók döntő többsége (Koji László szerint 90 százalékuk) egyéni munkavállalóként érkezik munkaerő közvetítő vagy munkaerő kölcsönző cégeken keresztül.

Külföldi székhelyű építési vállalkozás magyarországi tevékenysége szórványos, az itt lévő külföldi építőipari kapacitás jellemzően alvállalkozói konstrukcióban vállalkozik, magyar generál kivitelező mögött

- mondta a szakember, aki arról is beszélt, a külföldi dolgozók fizetése nagyjából megegyezik a magyar munkavállalókéval, ám az építőiparban előfordul, hogy a külföldieknek 10 százalékkal kevesebbet fizetnek.

A vendéglátásban a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetsége szerint egyelőre nem jellemző a külföldi munkaerő foglalkoztatása, példa persze van rá. Ukránokat főleg az Ukrajnával határos keleti, északleleti, míg szerbeket a Szerbiával határos, tehát déli régiókban, településeken foglalkoztatnak, leginkább kisegítő munkakörben.

Az interneten keresgélve több, főleg ukrán vendégmunkások közvetítésével foglalkozó cégre bukkantunk. Az egyik Kft. ügyvezetője azt mondta, mindössze 9 hónapja foglalkoznak munkaerő közvetítéssel és kölcsözéssel, de ez alatt az idő alatt is tapasztalták, hogy hónapra hónapra nő azon cégek száma, akik a segítségüket kérik. Eddig nagyjából 150 munkásnak segítettek elhelyezkedni Magyarországon. Hogy milyen munkakörökre keresnek embert a magyar vállalkozások, a cégvezető azt mondta, óriási az igény hegesztőkre, villanyszerelőkre és lakatosokra.

Külföldiek nélkül nem megy

2016-ban a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) hívta fel a figyelmet: elkerülhetetlen a harmadik országbeli munkavállalók foglalkoztatása. Akkor javaslatot is tettek a kormánynak a külföldi munkavállalók alkalmazásának könnyítésére.

Sok-sok ezer, elsősorban ukrán munkavállaló dolgozik jelenleg elsősorban a feldolgozóiparban, másodsorban az építőiparban. Ezen túl szerb, vietnami, és indiai munkavállalókról hallottunk, de utóbbiakról inkább az előkészítés fázisában

 - mondta a Pénzcentrumnak Lakatos Péter, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) társelnöke, aki úgy fogalmazott, többségében olyan munkakörökben alkalmazzák a külföldieket, ahol a magyar nyelvű kommunikáció hiánya nem befolyásolja alapvetően a teljesítményt, vagyis elsősorban betanított vagy szakmunka jöhet szóba. Az MGYOSZ társelnöke úgy fogalmazott, a nem magyar munkavállalók fizetése nem különbözhet a velük minden szempontból összehasonlítható azonos pozícióban dolgozó magyarokétól, hiszen azonos munkáért azonos bér illeti meg a munkavállalókat.

Forrás: Pénzcentrum

 

 


Ha Te is szeretnél a rabszolgatörvény ellen tiltakozni a Facookon és szeretnél egy ilyen keretet a profilképedre, akkor:
1. kattints a profilképedre
2. kattints a "keret hozzáadására"
3. írd be a keresőbe, hogy "Stop rabszolgatörvény"
4. húzással igazítsd a kívánt helyre
5. add meg, mennyi ideig akarod használni
6. fogadd el a változtatásokat

Eseménynaptár

Társ-szerkesztőségünk:

Sztrájk 2.0



Meg­je­lent Ber­ki Er­zsé­bet tu­do­má­nyos i­gé­nyű össze­fog­la­ló mű­ve a mun­ka­harc esz­kö­ze­i­nek ma­gyar­or­szá­gi al­kal­ma­zá­sá­ról.
A Sztrájk 2.0 el­ér­he­tő e‐book for­má­ban.

További információ