Folyamatos változásban vannak a munkavállalóktól elvárt kompetenciák, és az oktatásnak lépést kell tartania ezzel – hangzott el csütörtökön Budapesten, az Ipar 4.0 az oktatásban című rendezvényen az innovációs tárca képviselőitől.

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) gazdaságstratégiáért és -szabályozásért felelős államtitkára, György László példaként említette, hogy a problémamegoldás képessége, a csoportban való munka, továbbá a logikus rendszerben való gondolkodás képessége kiemelt fontosságúvá vált.  Közölte, a 21. század legnagyobb kihívása a technológia változása, amely a szakképzést, a felnőttképzést is érinti, ezért is alakítják át ezek rendszerét.

Vonzóvá kell tenni a szakképzést

Pölöskei Gáborné, az ITM szakképzésért és felnőttképzésért felelős helyettes államtitkára arról beszélt: fel van adva a lecke, hogy az oktatás lépést tudjon tartani a változásokkal. Ehhez a többi között vonzóvá kell tenni az infrastruktúrát, az eszközöket is, amelyek a 21. századi oktatást segítik. Fontosnak nevezte, hogy vonzóvá tegyék a szakképzést. Példaként említette, hogy nagy szükség van technikusokra, ehhez meg kell mutatni, milyen lehetőségek vannak e téren, és milyen karrierlehetőség vár rájuk.

Felhívta a figyelmet arra is: fontos, hogy valóban olyan emberek oktassanak, akik a legmodernebb ismeretekkel rendelkeznek. A duális képzés lehetőséget ad arra, hogy a vállalatoknál lévő információk, technológiák bekerüljenek az oktatási rendszerbe – mondta.

A rendezvényen – amelynek a Budapesti Műszaki Szakképzési Centrum (BMSZC) Újpesti Két Tanítási Nyelvű Műszaki Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája adott otthont – bemutatták a FESTO DIDACTIC Ipar 4.0 oktatási mintarendszert.

Radikálisan átalakul a termelés és a munka jellege

Molnárné Rénes Éva, az intézmény főigazgatója elmondta, a mintarendszert a magyar szakképzésben először iskolájukban fogják az oktatásba integráltan alkalmazni. Kiemelte: az ipar 4.0, a negyedik ipari forradalom elemei – mint amilyen a mesterséges intelligencia, vagy a kiterjesztett és virtuális valóság – azt mutatják, hogy

radikálisan átalakul a termelés és a munka jellege. Az előrejelzések szerint a 2020-as évekre Európában az állások többségéhez magasan képzett, a fejlett technológiákban jártas munkaerőre lesz szükség

– tette hozzá.

Kucsák László, a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal elnöke azt mondta: fontos, hogy a lehető legtöbb felületen el tudják érni a fiatalokat, fel kell mutatni, hogy milyen vonzó jövőt tudnak kínálni a szakképzéssel.

Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke szerint a szakképzés kapcsán nemcsak arról kell beszélni, hogy a gazdaságnak munkaerőre van szüksége, hanem arról is, hogy

az embernek is kell az alkotás öröme.

Szükség van munkaerőre, befektetőre, külföldi tőkére, technológiára, de a legfontosabb, hogy mindenki kiteljesedhessen önmagában – fogalmazott.

Suha György, a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) miniszteri biztosa azt mondta: a magyar kormányzat, a tárca óriási erőfeszítéseket tesz azért, hogy a behívható tőkét Magyarországra csábítsa. A KKM erre külön háttérintézményt működtet, a Nemzeti Befektetési Ügynökséget (HIPA). Ennek tavalyi működése nyomán 98 projekt jött Magyarországra, így csaknem 4,3 milliárd euró működő tőke érkezik ide a következő években, és 17 ezer új munkahely létesül.

Eseménynaptár

Társ-szerkesztőségünk:

Sztrájk 2.0



Meg­je­lent Ber­ki Er­zsé­bet tu­do­má­nyos i­gé­nyű össze­fog­la­ló mű­ve a mun­ka­harc esz­kö­ze­i­nek ma­gyar­or­szá­gi al­kal­ma­zá­sá­ról.
A Sztrájk 2.0 el­ér­he­tő e‐book for­má­ban.

További információ