Az MTA intézetei bojkottálják a Palkovics-féle látszatpályázatokat, el se induljanak a létüket a politikától függővé tévő rendszerben – ezt akarja az akadémiai dolgozók meghatározó része. Az Akadémiai Dolgozók Fóruma szerint az 5000 munkatárs egzisztenciális érdekeiről alig esik szó, de nem csak ez, az egész magyar tudomány jövője forog kockán. Alulról akarják kikényszeríteni, hogy az MTA vezetése álljon bele a konfliktusba, és ne engedjen a zsarolásnak – írja az Index.

A biológusoknál már kijött a belső utasítás, hogy február elsejétől semmire nem lehet költeni. A vidékről bejárók bérlettámogatását sem tudják fizetni, hiába mondja ki a törvény, hogy annak a 80 százalékát a munkáltató állja. Más akadémiai kutatóintézetekben ugyanígy leálltak a kifizetésekkel. A Bölcsészettudományi Kutatóközpontban már a külföldi konferenciautakat sem tudják fizetni.

Egy munkatársam Cambridge-i útjára a saját tartalékaimból előlegeztem meg a repülőjegyet

– mondta az Akadémia Szent Korona Kutatócsoportjának a vezetője.

Az ok, hogy az Akadémiával vívott harcában Palkovics László IT-miniszter nem adja oda az MTA kutatóintézeteinek járó állami költségvetést. Ez ugyan minden jogszabály szerint járna, a miniszter azonban egyszerűen visszatartja a pénzt, amire, mivel más értelmezhető magyarázat még nem hangzott el, nehéz egyéb szót találni, mint a nyílt politikai zsarolást. Bár Palkovics szerint az MTA elegendő tartalékkal rendelkezik ahhoz, hogy pár hónapot átvészeljenek, ehhez olyan pályázati és egyéb forrásokhoz kellene nyúlniuk, amik kötött felhasználásúak. A gazdasági vezetők szerint ez szabálytalan lenne, ezért már a gyakorlatban is komolyan érezhetők a megszorítások.

Erről az Akadémiai Dolgozók Fórumán beszéltek hétfő délután vezető kutatók. A fórumot abban a két éve átadott Humán Tudományok Kutatóházában tartották, aminek a pesszimistábbak már a puszta jövőjét is veszélyben látják. Palkovics nagyszabású terve szerint ugyanis mostantól teljesen megszűnne az akadémiai kutatóintézetek alapfinanszírozása, így a rezsit is csak az elnyert pályázati és egyéb támogatásokból lehetne fizetni, ami elég nagy bizonytalanságot jelent.

Ti legalább bérbe adhatjátok az irodákat, de mi mit csináljunk a laborokkal?

– pikírtkedett erre a fórumon jelen lévő biológus kutató.

„A Palkovics-terv vállalhatatlan és elfogadhatatlan, nemzeti érdekeinkkel súlyosan ellentétes” – mondta indulatosan az MTA történésze, sorolva a szerinte várható áldozatokat. „Így válságba kerül a világhírű magyar agykutatás, a vezető kutatók el fognak ugyanis menni, nem folytatódhat a magyar nyelvi szótár kiadása, mert az sem megy pályázati úton, de nem működhet a vácrátóti arborétum sem, ha ez a terv megvalósul.”

Nem csak az az érték, amit gazdasági haszonként lehet kifejezni.

Január 31-én megjelent az a kiírás, amely alapjaiban rengeti meg a magyar tudományos életet. A választások után miniszteri széket és terveihez a jelek szerint teljes felhatalmazást kapó Palkovics László teljesen át akarja alakítani a hazai kutatási rendszert: a hangsúlyt a gazdaságilag megtérülő alkalmazott kutatásokra és az innovációra helyezné, miközben az alapkutatásokat háttérbe szorítaná. Emellett erősebb kormányzati kontrollt akar, meghatározva, hogy mire ad és mire nem ad pénzt az állam. Ez értelemszerűen jobban lehetővé tenné a politikai szempontok érvényesülését is. A fő vesztes az MTA kutatóintézet-hálózata lenne: az Akadémiával vívott háborújában az egyébként akadémiai tag miniszter nem csak az alapfinanszírozást venné el teljesen, de kimazsolázna egyes kutatóintézeteket is, amiket inkább a favorizált egyetemeknek adna.

A terveket a miniszter sokáig nem tette teljesen nyilvánossá, azok látszólag folyamatosan változtak és idővel radikalizálódtak – a magja azonban mára világosan látszik: a jövőben nem a tudomány dönthetne Magyarországon arról, hogy mit (milyen arányban, mennyiből) kutat, hanem a politika.

Az Akadémiai Dolgozók Fórumát most januárban hozták létre, hogy az akadémiai dolgozók nevében lépjenek fel a politikai átalakítási tervekkel szemben. Mostanra az MTA kutatóintézet-hálózatának több mint fele csatlakozott az elutasító dolgozói nyilatkozathoz. Szerintük a Palkovics-féle rendszer semmiféle garanciát nem tartalmaz a kutatóhálózat fenntartására és a dolgozók egzisztenciális biztonságának megőrzésére, ahogy azt is csak bemondásra kellene elhinni, hogy szakmai alapon fogják elbírálni a pályázatokat. A dolgozói fórum azt szeretné, hogy

a látszatpályázaton az MTA intézetei ne induljanak, az Akadémia vezetése pedig szorgalmazza a pályázat visszavonását.

A múlt héten kiírt pályázatok (hivatalosan: támogatási igények) nagyon rövid, egy hónapos határidőt adnak a több száz főt foglalkoztató MTA kutatóintézeteknek, hogy az előre meghatározott nagy témákban (ezek rendkívül általánosak és meglehetősen véletlenszerűek) felvázolják a következő évekre vonatkozó terveiket, és benyújtsák az idei (!) évre vonatkozó támogatási igényeiket (igen, már február van). A kutatóintézeteknek (ezek alkalmanként több tucat kutatócsoportot is működtetnek) a kiírás szerint 4-5 ezer karakterben, tehát nagyjából egy iskolai dolgozat terjedelmében kellene összefoglalniuk, hogy mit csinálnának a következő három évben.

Aki meg tudja mondani, hogy a magyar történettudomány hogy pályázzon saját magára 4000 karakterben, annak őszintén gratulálok

– mondta egy Lendület akadémiai kutatócsoport vezetője.

Hogy mennyire gyorsan dobták össze a pályázati kiírást, abból is sejthető, hogy a felháborodás hatására utólag egy lényegi ponton módosították a szöveget: eredetileg kutatási alapítványok (akár, mondjuk, de ez igazán csak egy példa: a Századvég) is pályázhatott volna a keretösszegre, aztán ezt egyszerűen kihúzták, már megjelenés után. Az MTA kutatóintézetei így is komoly riválisokat kaptak: pályázhatnak az egyetemek és a kormányzati kutatóintézetek is – például az olyan, az utóbbi években létrehozott intézmények, mint a Veritas.

Ha az alapfinanszírozás olyan rossz, mint most Palkovics mondja, akkor az elmúlt években létrehozott kormányközeli intézetek miért kapnak alapfinanszírozást?

„Ott mindenki megkapja alapból a bérét, az állam fizeti a rezsit, miközben nekünk a saját életünkért kellene velük versengeni ebben a pályázati rendszerben” – hangzott el az Akadémiai Dolgozók Fóruma által tartott hétfői sajtóbeszélgetésen.

Az akadémiai dolgozók képviselői azt akarják „alulról” kikövetelni, hogy az Akadémia tartsa magát a decemberi közgyűlési határozathoz, ahhoz, amelyik kimondta, hogy a kutatóintézetek hálózatát meg kell őrizni, és nem szabad lemondani az alapfinanszírozásról sem. Bár a fórumon is hangsúlyozták, hogy ez nem a vezetés ellenében történik, valójában sejthető, hogy most már nem utolsósorban saját kutatóintézeti főigazgatóikra próbálnak nyomást gyakorolni. Az intézeti vezetőkön most minden irányból nagy a nyomás, és Palkovics is az ő ellenállásukat akarja megtörni, amikor az MTA vezetését megkerülve velük tárgyal – és kínál egyéni alkukat a pletykák szerint.

A főigazgatóknak kell megmondani a kivégzési sorrendet. De még azt is felülírhatja Palkovics

– utalt az egyik résztvevő arra, hogy a pályázatokban a kutatóintézeti központok vezetőinek prioritási sorrendet kellene írniuk a kutatócsoportokról; igaz, ez nem köti a minisztérium által kijelölt bírálókat. Hogy utóbbiak kik lesznek, még nem tudni. Úgy hírlik, hogy a minisztérium alá darált NKFIH Otka-bizottságai lesznek illetékesek, kérdés azonban, hogy közülük kik vállalják és kiknél nem merül fel összeférhetetlenség, hiszen a kis magyar tudományos életben a többség valamilyen módon kapcsolódik MTA-s kutatásokhoz.

Az ITM néhány napja megosztotta a kutatóintézetekkel az átalakítási tervet, az ezt taglaló prezentáció az Indexhez is eljutott. A pontok többsége azonban nem a kutatóintézeti rendszert érnti, hanem a rosszul teljesítő magyar innováció felvirágoztatásának a terve. „Ez a terv valójában nem a tudományról szól, a 23-ból 20 pont témája az innováció. Járulékos áldozatok vagyunk. Az anyagból egyáltalán nem következik, hogy vezetne a kutatóintézeti rendszer átalakítása jobb innovációhoz. A felvázolt külföldi példák sem arról az állami centralizációról szólnak, mint amit a minisztérium állít. Még a kormányzat saját háttéranyaga sem támogatja a Palkovics-tervet” – hangzott el a fórumon.

Örülünk, hogy a Palkovics-terv nyilvánosságra került, és kiderült, hogy nem vagyunk pánikoló hülyegyerekek

– fogalmazott egy vezető akadémiai kutató. „Az akadémiai kutatóhálózat lopakodó, settenkedő átalakítása ellentétes a jogszabályokkal. A Palkovics-modell szakmailag teljesen megalapozatlan” – tette hozzá.

A pályázati kiírás már azt is tartalmazta, hogy milyen keretösszeget rendelnek az egyes nagy témacsoportokhoz. Ebből már elég jól kiolvashatók a politikai preferenciák. Miközben néhány természettudományos terület az eddigieknél több pénzre számíthat, a humán tudományoknál (a bölcsészet, a társadalomtudományok, a nyelvtudomány és a Palkovics által futólag megszüntetendőnek mondott közgazdaságtudomány kutatóintézetei) egészen súlyos lehet a megszorítás. Ez a négy érintett kutatóközpont idáig összesen kb. 4,1 milliárdos állami költségvetéssel számolhatott, a mostani kiírás azonban a tématerületeikre összesen 3 milliárd forintot szán. Ha ezt az összeget teljes egészében ők nyernék, és nem kapna semmit a felsőoktatás vagy a kormányközeli új intézetek, akkor is 25 százalékos megszorítás várhat ezekre az intézetekre. Ez jó eséllyel komoly elbocsátási hullámot is jelentene.

Emiatt többen arra számítanak, hogy miközben a bölcsészek, társadalomtudósok súlyos problémák elé néznek, más területek viszonylag könnyen elfogadhatják majd a politikai terveket. Erre reflektálva mondhatta a dolgozói fórumon az MTA Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet képviselője:

Nem csak bölcsészproblémáról van szó. Ez a teljes magyar tudomány ügye, hosszú évekre rombolhatja le, ha átgondolatlan változások lesznek. A terv mesterségesen próbál ellentétet teremteni a természettudományok és az embertudományok között. Nem lehet cél a tudományágak egymásnak ugrasztása, mert ilyenkor az a következő kérdés, hogy mi mikor kerülünk sorra.

A Magyar Tudományos Akadémia elnöksége a jövő héten dönt arról, hogy pályázhatnak-e a Palkovics-féle modellben az akadémiai kutatóintézetek. Három, a magyar történelemből ismerős forgatókönyv közül kell választaniuk: Tilt, Tűr vagy Támogat.

Forrás: Index