A magyarországi munkaerő-ellátás javítására, a közfoglalkoztatási programok leépítésére, a képzési programok szerepének növelésére és a munkaerő mobilitásának javítására is javaslatot tett a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) Magyarország gazdasági teljesítményét értékelő 67 oldalas friss jelentésében – olvasható a qubit.hu-n.

Színe

A rövid (8 oldalas) összefoglalóként is közzétett országriport szerint üdvözlendő, hogy Magyarországon a bérek és a foglalkoztatás növekedésének köszönhetően a lakossági fogyasztás lendületesen emelkedik: a tavalyi 5,6 százalék után 2019-ben 4,7 százalékkal, jövőre pedig 4 százalékkal. A 2018-ban 3,6 százalékos munkanélküliségi ráta pedig tovább csökken, az idén várhatóan 3,2, jövőre 3,1 százalékra.

Bár a tavalyi 3 százalékos infláció idén és jövőre 4 százalékra emelkedhet, az OECD szerint a magyar export a tavalyi 8,3 százalék után az idén 7,5 százalékkal, 2020-ban pedig 5,9 százalékkal, az import pedig a tavalyi 9,6 százalék után 8,8 majd 6,3 százalékkal növekedhet. 

Az elemzők úgy találták, hogy a GDP-arányos folyó fizetési mérlegtöbblet a tavalyi 1,7 százalékról az idén 0,9 százalékra, 2020-ban 0,6 százalékra csökken.

Az OECD honlapján elérhető magyar nyelvű összefoglaló szerint „az országjelentés, – amelyet Alvaro Pereira, az OECD Közgazdasági Igazgatóságának Országtanulmányi Részlegének igazgatója, és Gion Gábor, pénzügyekért felelős államtitkár mutattak be Budapesten –, kiemeli a szakismeretek megszerzését, a mobilitást és a regionális növekedést elősegítő politikák fontosságát. Hangsúlyozza továbbá a népességöregedés kezelésének szükségességét az államháztartásra gyakorolt negatív hatások korlátozásának érdekében, különösen a nyugdíj- és egészségügyi kiadások tekintetében”.

Pereira szerint:

„a magyar gazdaság gyors ütemben növekszik, példátlan foglalkoztatási szintekkel, történelmileg alacsony munkanélküliséggel és erős bérnövekedéssel, ami mind hozzájárul a kereslet-vezérelt gazdasági növekedéshez. „Ez a kiváló teljesítmény viszont nem kockázatmentes, különösen a magyar régiók közötti növekvő egyenlőtlenséget miatt. A hosszútávú fenntarthatóság biztosításához olyan politikákra van szükség, amelyek mindenki számára gazdasági lehetőségeket teremtenek”.

Fonákja

Az OECD szerint Magyarország nyugati és középső része, amelyek a külföldi befektetések fő kedvezményezettjei, és Budapest, amely nagy agglomerációs mivoltából származó előnyöket élvez, gyorsabban nőttek, mint az ország többi része. A szervezet szakértői észrevételezték, hogy a leszakadó magyar vidéket hátráltatja az alacsony foglalkoztatási szint, a szociális juttatásokban részesülők magas aránya és a regionális és országos ellátási láncokba való elégtelen integráció.

Ezért a „kiegyensúlyozatlan növekedés kivédése érdekében” azt javasolják a külföldi közgazdászok, hogy a központi kormányzat biztosítson nagyobb önállóságot az önkormányzatoknak a helyi gazdaság élénkítésében. 

A népesség elöregedésének államháztartásra gyakorolt negatív hatásai miatt az országriport szerint 2022-re fel kellene emelni a törvényes nyugdíjkorhatárt 65 évre, ezzel párhuzamosan pedig meg kell szüntetni a korengedményes nyugdíj minden lehetőségét, és bevezetni a minimális jövedelmet biztosító alapnyugdíjat.

Jelenleg, a portfolio.hu összefoglalója szerint „2018 első félévében az 1954 második félévében születettek mehettek nyugdíjba tekintettel arra, hogy az 1954-ben született évjáratra vonatkozóan 63,5 év az öregségi nyugdíjkorhatár. A korhatár-emelkedés miatt 2017 első félévében nem kerülhetett sor új öregségi nyugdíj-megállapításra az 1954-ben született évjárat esetében, ami szintén hozzájárul az első félévi kiadások előző évhez képest megfigyelt növekedéséhez. 2018 második félévében ugyanakkor új évjárat nem éri a nyugdíjkorhatárt, mivel az 1955-ben születettekre már 64 éves nyugdíjkorhatár vonatkozik, így ők 2019 során vonulhatnak nyugdíjba”.

Az OECD szerint továbbá

• az egészségügyre fordított közkiadások csökkentése érdekében javítani kell az egészségügyi rendszer hatékonyságát; 
• kevesebb, de jobban felszerelt kórházra van szükség; 
• fel kell futtatni az ambuláns ápolási szolgáltatásokat és a különböző hosszútávú gondozási rendszereket; 
• zöldebbé kell tenni a növekedést, dugódíjakkal és más adókkal csökkentve a járművek környezetszennyezését, ezzel párhuzamosan fejleszteni a tömegközlekedést; 
• modernizálni kell a fűtési rendszereket; 
• le kell építeni közfoglalkoztatási programokat; 
• erősíteni kell a képzési programokat, serkentve a munkaerő mobilitását;
• szükség van a magyarországi roma származású lakosság intenzívebb integrációjára.

Forrás: qubit.hu