Akik külföldi munkára adják a fejüket, gyakran mindent feladnak egy jobb élet reményében. Pedig nem biztos, hogy „odaát” kolbászból van a kerítés. Londonban például 750 ezerre becsülhető a létminimum alatt keresők száma. Ráadásul az sem mindegy, a város melyik területén lakik valaki, illetve hol vállal munkát – írja a Pénzcentrum.

   A rendszerváltás óta eltelt időszakban még soha nem volt ekkora a kivándorlási kedv a TÁRKI felmérése szerint, mint ez év áprilisában. A legtöbben Ausztriába, Németországba és Nagy-Britanniába mennek. A legfrissebb adatok szerint az elmúlt években körülbelül 600 ezer magyar ment el jobb megélhetést keresni külföldre, ebből 300 ezren Nagy-Britanniában akarnak boldogulni. Viccesen azt is szokták ma már mondani, hogy

London az ötödik legnagyobb „magyar" város az egész világon.

Kivándorlási kedv* Magyarországon (1993-2015)

Londonban sincs mindenhol kolbászból a kerítés

Ha valaki fontolgatja a londoni munkavállalást, elsőként nem árt tisztában lennie azzal, mekkora fizetésre számíthat a város egyes területein. Bár többször írtunk róla, hogy egyes szakmákban akár a hazai bérek tízszeresét is megkaphatják a munkavállalók, azért Londonban sem fenékig tejfel az élet. Sokan azt sem tudják többek között, hogy:

17 londoni kerületben a munkavállalók legalább egynegyede keres a létminimum alatt. Waltham Forest, Sutton, Enfield, Bexley és Newham is a legrosszabbak között van.

Az egész főváros területén pedig 750 ezerre becsülhető a létminimum alatt keresők száma. Ez azt jelenti, hogy az ő órabérük nem éri el a 9,15 fontos órabért, azaz a körülbelül 3850 forintot.

Alább található London összes kerülete, és a kerület lakosságának százalékban kifejezve, hányan is kapnak kevesebb bért, mint a létminimum. A százalékokon túl a listában az is szerepel, mindez hány ezer állást érint.

Létminimum alatt élők aránya, illetve az érintett állások száma az egyes londoni kerületekben

Forrás: London Evening Standard

A lakásokkal mi a helyzet?

Ahogy sok magyar kivándorló nem számol a fentebb vázolt munkaerőpiaci helyzettel, úgy arra se gondolnak sokan, hogy Londonban olcsó lakást találni szinte lehetetlen. Ráadásul minél kevesebbet szeretne valaki költeni, annál több emberrel kell a lakáson, vagy épp a szobán is osztoznia. A külső zónákban általában olcsóbb a lakhatás, de általában alacsonyabbak a bérek is, ahogy arra következtethetünk a kerületekre jellemző létminimumértékekből alapján.

Így a legtöbb magyarnak a jó fizeetésért cserébe marad - legalábbis eleinte - a több órás napi utazás a külső zónákból befelé, ez azonban nem olcsó mulatság.

Mielőtt valaki munkát vállal, érdemes kalkulációt végeznie, megéri-e a lakáshoz képest túl nagy távolságban elvállalnia azt. Hiszen az 1-estől 9-esig az összes zónára érvényes havi bérlet 320 font, ami majdnem 135 ezer forintos kiadást jelent havonta: csak azért, hogy a külvárosból adott esetben valaki bejusson a belvárosi munkahelyére.

   A létminimumos lista legrosszabb helyén Harrow áll. Itt bár a szobabérlés olcsóbb, mint például a jól fizető Southwarkban, azért a különbség nem feltétlenül arányos azzal, milyen sokan dolgoznak ott éhbérért. South Harrowban átlagosan 1004 font (azaz kb. 423 ezer forint) egy szoba havidíja, míg Southwarkban 1676 font (705 ezer forint) ez az összeg.

Forrás: Pénzcentrum