Jelentősen lelassult a munkajövedelmek hazautalása Magyarországra, de az éves összeg így is átlépte a 3 milliárd eurós határt. Az itt dolgozó külföldiek kiutalásai viszont évek óta csendben apadnak – írja a Portfolio.
A 2015 második negyedévével záródó egy évben 3,025 milliárd euró értékben utalták haza külföldi fizetéseiket a magyarok. Eszerint - bár jelentősen lelassult - nem tört meg a hazautalások növekedése.
Arról csak sejtéseink lehetnek, hogy miért hagyott alább a hazautalások dinamikája. Elvileg a hazautalás függ a külföldön dolgozók számától (ami a ki- és visszavándorlás egyenlegéből adódik), a kint elért jövedelemtől, és a hazautalási aránytól. Ezek bármelyike változhatott, érzésre a külföldi munkavállalás lelassulására, illetve a huzamosabb ideje kint élők egyre kisebb hazautalási arányára tippelnénk.
Mindeközben az itt dolgozó külföldiek hazautalásai a válság kitörése óta folyamatosan csökkennek. 2009-ben már az egymilliárd eurót közelítette az összeg, ez most (egy nagyobb esés, majd öt éve tartó lassú apadás után) 700 millió euró.
A munkajövedelmek országhatáron átnyúló áramlására sokáig legyinthettünk. Ez az összeg ugyanis olyan kicsi volt a rendszerváltozás utáni években, hogy különösebb gazdasági jelentősége nem is volt. Még a 2000-es évek elején is mindössze a GDP 0,3-0,5 százalékát tették ki a hazautalások, ami jól jelzi, hogy nagyon kevés olyan külföldi munkavállaló volt, aki hazautalta volna a jövedelmét. Ez a helyzet az európai uniós csatlakozással megváltozott, amit egyrészt a külföldi munkapiacok megnyílása, másrészt követlenül a brüsszeli adminisztráció feltöltése magyaráz. A válságig aztán megint nem is történt semmi érdekes - euróban számolva kissé nőttek, GDP-arányosan pedig stagnáltak a hazautalt munkajövedelmek. 2009-ben a pénzügyi válság miatt érthető módon kissé még vissza is esett a hazautalások intenzitása, ám 2011-től a munkajövedelmekből származó bevétel dinamikus emelkedésnek indult: így már a magyar GDP 3%-át közelíti, ami jelentősnek mondható.
Forrás: Portfolio
