A kieső munkanapok több mint fele a munkahelyi stressz rovására írható, a túlfeszült kollégák pedig amúgy is kevésbé hatékonyan dolgoznak. Mindezek miatt évente egy 4-es metró árát, mintegy 440 milliárd forintot buknak a magyar munkáltatók – derült ki az Európai Munkavédelmi Ügynökség adataiból. A megelőzés a legtöbb esetben apróságokkal is megoldható, de ha befektet a dolgozói jólétbe, az is hamar megtérülhet.
A munkahelyi stressz okozta kockázatok az európai és a magyar munkavállalóknak is több mint negyedét érintik – közölte az Európai Munkavédelmi Ügynökség (EU-OSHA). A szervezet kétéves kampányának zárásaként, az Európai Munkavédelmi Hét alkalmából arra hívja fel a figyelmet, hogy a pszichoszociális kockázatok csökkentése a munkavállalóknak és munkáltatóknak egyaránt érdekük.
440 milliárd forintot emészt fel a stressz
Az Európai Munkavédelmi Ügynökség 2005 óta, kétéves kampányokkal hívja fel a figyelmet különböző munkahelyi kockázatokra, 2014-2015-ben a pszichoszociális kockázatok álltak a program fókuszában. Az ügynökség adatai szerint az Európai Unióban évente 136 milliárd euró, ezen belül Magyarországon kb. 440 milliárd forint, azaz a 4-es metró árával azonos nagyságrendű érték vész el a nem, illetve nem megfelelően kezelt munkahelyi stressz miatt, amely a kieső munkanapok 50-60%-áért felelős. Az EU-OSHA 36.000 vállalat megkérdezésével elvégzett korábbi felmérése szerint a munkabaleseteket követően a munkahelyi stressz a második legnagyobb kockázati tényező, amely az unió aktív korú népességének 28%-át, azaz 56 millió munkavállalót, a több mint 4 millió magyar munkavállalóból pedig közel 1,1 millió főt érinthet közvetlenül.
Minden év 43. hetében, idén október 19-23. között rendezik meg az Európai Munkavédelmi Hetet, amely az EU-OSHA „Egészséges munkahelyek" kampánysorozatának egyik legfontosabb eseménye. Ezen a héten Európa-szerte több száz figyelemfelhívó eseményt, konferenciákat, kiállításokat, versenyeket szerveznek. A rendezvénysorozatban összesen 31 ország vesz részt. Az események fókuszában idén, az előző évhez hasonlóan, ismét a munkahelyi pszichoszociális kockázatok és a distressz egészségi és gazdasági hatásaira vonatkozó figyelemfelhívás áll.
Az Ügynökség kettős céllal indította az „Egészséges munkahelyek – Kezeljük a stresszt!" kampányt: egyrészt azért, hogy felhívja a munkáltatók és munkavállalók figyelmét arra, hogy a munkavédelem, így a pszichoszociális kockázatok kezelése közös érdekük, másrészt segítse a lakosságot a munkával kapcsolatos stressz jobb megértésében, elősegítse a kockázatok kezelését, támogatást és iránymutatást nyújtson a munkáltatók és munkavállalók számára. A kampány hatására jött létre a Stressz-M online platform is, amely a dolgozók terheltségét, stressz szintjét méri egy adott vállalaton vagy szervezeten belül. A magyar fejlesztésű eszköz az egyéni ötletek összegyűjtésével egyúttal javaslatot is készít az adott vállalat döntéshozói számára a változtatásokhoz. Mindezek fényében a kampány elérte célját és sikerült láthatóvá tenni a milliókat érintő, egyre nagyobb személyi és gazdasági veszteségeket okozó problémát.
Magyarországon a nemzetközi hét alkalmából rendezett sajtótájékoztatón elhangzott, hogy a 89/391/EGK keretirányelv alapján a munkavédelmi törvény teszi kötelezővé a munkáltatók számára a munkahelyi kockázatok kezelését, ide értve a pszichoszociális kóroki tényezőket is. A törvényi kötelezettség mellett azonban minden munkáltató saját érdeke is a munkahelyi stressz kezelése, hiszen a növekvő, munkavállalókkal kapcsolatos költségek és a termelés csökkenése rosszabb hatással lehet az eredményekre, ha nem kezeljük a problémát, mint amennyit a sikeres prevencióra és megoldásokra szükséges fordítani.
