Öt éve indult a magánnyugdíjpénztárak államosítása. A kasszák azóta bizonyítottak: nem tőzsdézték el a tagok pénzét, sőt szépen gyarapították – írja a Világgazdaság.

Bár a tőzsdék utolsó negyedévi esése a magán-nyugdíjpénztári alapoknak sem kedvezett, hosszabb távon továbbra is jól teljesítenek a kasszák. Átlagosan négy-öt százalék körüli reálhozamot értek el a magánnyugdíjpénztárak azóta, hogy öt évvel ezelőtt bejelentették, ismét visszaléphetnek a tagok az egypilléres állami rendszerbe.

A jegybank adatai szerint a megmaradt négy pénztár növekedési portfóliói ugyanis – ezekben van a megtakarítások nagyjából háromnegyede – 37,3–47,8 százalékos hozamot értek el 2010 októbere óta, ez évesítve 6,5–8,1 százalékos teljesítménynek felel meg. A körülbelül 220 milliárd forintos magán-nyugdíjpénztári vagyon mintegy ötödét kezelő kiegyensúlyozott alapok is 40,1–47,5 százalékot szedtek magukra, ami 7–8,1 százalékos éves hozamot jelent. A legkisebb, klasszikus portfóliók pedig 25,3–32 százalékot emelkedtek, de évesítve még ez is 4,6–5,7 százalékos árfolyam-emelkedést jelent.

Kicsit rontja az összképet, hogy a négy megmaradt pénztár közül éppen a legkisebb érte el a legjobb eredményeket az elmúlt fél évtizedben. A mindössze 4200 taggal rendelkező MKB növekedési portfóliója 8,13, a kiegyensúlyozott csaknem 7,9 százalékos hozamot ért el éves szinten.

A legnagyobb pénztár, a 38 ezres taglétszámú Horizont növekedési alapja viszont 6,54 százalékos éves hozamával a leggyengébbnek számított saját kategóriájában, és a kiegyensúlyozott alapja is csak a középmezőnyben végzett. Az elmúlt öt évben egyértelműen azok a portfóliók teljesítettek jobban, amelyek több kockázatot vállaltak, és a pénztárak a jegybank adatai szerint ismét egyre több részvény jellegű befektetést tartanak. A részvények és befektetési jegyek aránya a portfóliókban az idei év közepére 37,5 százalékosra emelkedett, a magyar állampapíroké pedig egy év alatt 58-ról 51 százalékosra süllyedt.

A Horizont számai és a klasszikus alapok hozamai sem rosszak viszont, hiszen az infláció az elmúlt öt évben évente átlagosan csak 2,2 százalék körül alakult, vagyis aki ragaszkodott a megtakarításához, jól járt. Mostanra a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint a pénztártagok kevesebb mint 60 ezren maradtak, a számláikon az első fél év végén átlagosan 3,7 millió forint volt, és egy számlának átlagosan a negyede reálhozam lehet.

Ezt a pénzt bármikor megkaphatja az, aki visszalép az állami nyugdíjrendszerbe, eddig azonban keveseket csábított a második pillér feladására az átlagosan csaknem egymillió forintos visszatérítés, az idén fél év alatt 1600 fővel csökkent a taglétszám. A visszalépőknek azt is megígérték, hogy az állami rendszerben is kapnak majd egyéni számlákat, ebből egyelőre csak annyi valósult meg, hogy az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság honlapján meg lehet nézni a 2013 januárja óta befizetett járulékokat.

Forrás: Világgazdaság