Féltik folyamatosan növekvő nyereségüket az áruházláncok, ezért a kiskereskedelemben jellemző súlyos szakemberhiányra versenyképes béremelések helyett a magyar kormánytól várják a megoldást. A szakszervezet szerint viszont az adókedvezményekkel is támogatott multik számára egyre nyilvánvalóbb: véget ért a bérrabszolgaság hazánkban – írja a Magyar Idők.
A munkabéreket terhelő járulékok csökkentését követelik a kormánytól a kereskedelmi láncok, enélkül szerintük nem állítható meg a szakképzett munkaerő elvándorlása az áruházakból, és veszélybe kerül a cégek versenyképessége – olvasható ki az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) tegnapi közleményéből.
Noha korábban más szervezetek mellett a főként a nagyvállalatokat képviselő OKSZ a kormány kereskedelempolitikájára hivatkozva azzal riogatott, több tízezres leépítések várhatók, mostanra világosan mutatják a statisztikák, hogy jóval több a betöltetlen, szakképesítést igénylő állás a kiskereskedelemben, mint ahányan utcára kerültek e területről.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legutóbbi adatai szerint nyáron közel 190 ezren dolgoztak az áruházakban, piacokon, kisboltokban. Az üres álláshelyek száma a második negyedévben már háromezer felett mozgott, ami az OKSZ szerint az előző éveknél rosszabb helyzetet jelent. Úgy fogalmaznak, kétszer annyi eladóra lenne most szükség, mint korábban, ami azt jelenti, az eddigi állomány nem tudja ellátni a bővülő értékesítés miatt megsokasodott feladatokat, vagyis valamennyi piaci szereplő a bevételek növekedését tapasztalja. Habár az OKSZ szerint a kiskereskedelmi forgalom idén tapasztalt jelentős bővülése főként csupán az online pénztárgéprendszer bevezetésének a hatása, azaz a szárnyaló eladásokról szóló kormányzati híradások mögött leginkább a bevallott bevételek megugrása áll. Ennek némiképp ellentmondanak a hónapról hónapra megjelenő hivatalos forgalmi jelentések, valamint az online kasszákból nyert számsorok, melyek egyaránt a lakossági fogyasztás emelkedését mutatják.
Azt a kereskedők is elismerik, hogy az elvándorlás hátterében a nagyon alacsony ágazati bérek állnak. A KSH szerint júliusban a bruttó átlagkereset 173 ezer forint volt, míg a fizikai dolgozók 135 ezer forintot kaptak. Ehhez képest a kiskereskedelem havi bérátlaga a szakképzettek esetén 154 ezer forint, a fizikai dolgozóké pedig 126 ezer forint.
A vállalkozások versenyképessége megsínyli a munkaerőhiányt, mert romlik a termelékenység, lassabban halad a munka. A béremelés viszont egy észszerű határon túl már rontja a versenyképességet, hiszen a bér része a költségeknek és így a bolti áraknak is. Az aránytalanul magas árat visszadobja a piac – közölte az OKSZ, amely szerint a költségvetésnek kellene a zsebébe nyúlnia a bérterhek mérséklésével. Elvárásukat azzal indokolják, hogy jelenleg egy munkavállaló az őt foglalkoztató vállalkozás ráfordított összes bérköltségének a felét kapja kézhez, a másik felét a központi büdzsé könyveli el bevételként.
Felháborítónak tartja az OKSZ közlését a Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezete (KDFSZ). Lapunknak Bubenkó Csaba elnök kifejtette, a multik a bővebb eladások miatt meredeken növekvő, jórészt külföldre vándorló profitjukat féltik ahelyett, hogy tisztességes béremelésekkel igyekeznének megtartani azokat a dolgozókat, akiknek a magyar piacon termelt nyereségüket köszönhetik.
– Véget ért idehaza a bérrabszolgaság, amikor a milliárdokat külföldre juttató nemzetközi vállalatoknak éhbérért dolgoznak a magyarok, akiknek a korábbi években azért nem emelték a fizetését, mert adóoptimalizálásra és a féktelen piachódításra kellett a pénz – közölte a KDFSZ elnöke. Kitért arra is, a láncok a vasárnapi bezárással megtakarított hétvégi pótlékok összegét sem forgatták vissza teljes egészében a bérekbe, illetve korábban éppen a nagy áruházak szorgalmazták a szakképesítés követelményének eltörlését bizonyos állásokban, hogy a dolgozóknak csupán az alapminimálbért és ne a szakképzetteknek járó magasabb juttatást kelljen kifizetniük. – Ez mostanra visszaütött, mert a képesített dolgozók válogathatnak az állásajánlatok között, itthon vagy külföldön. Németországban például 30 ezer betöltetlen álláshely van a kiskereskedelemben, átlagosan negyven százalékkal magasabb fizetésért, mint itthon – mutatott rá Bubenkó Csaba. Azt is felidézte, a hazai piacon legnagyobb forgalmat bonyolító Tesco áruházlánc három éve stratégiai partnerségi megállapodást kötött a kormánnyal, mely főként a szakképzés erősítésére irányult. – Iparűzésiadó-kedvezmény, építési, beruházási támogatás, engedmény a szakképzési hozzájárulásból – csak néhány példa, amit a multik eddig kaptak. Ehhez képest meg vannak lepődve, hogy ha nem fizetik meg tisztességesen a dolgozókat, azok más munka után néznek – jegyezte meg a szakszervezeti képviselő.
Forrás: Magyar Idők
