Idén 2 százalék alatt lehet a GDP arányos államháztartási hiány mértéke. Ennek az az ára, hogy elsősorban az egészségügyből és az oktatásból jelentős összegeket vonnak ki.

Az úgynevezett ESA (európai módszertan) szerinti, GDP arányos hiány az előzetesen kalkulált 2,4 százalék helyett 1,8 százalék körül alakulhat idén - fejtette ki Kovács Árpád a Világgazdaságnak.

 A Költségvetési Tanács elnöke hozzátette: a pénzforgalmi egyenleget jelentősen befolyásolhatja, hogy mennyi uniós forrás érkezik még decemberben. Hasonló mértékű hiányt prognosztizált Palócz Éva, a Kopint-Tárki vezérigazgatója csütörtöki sajtótájékoztatóján, a szakember azonban tart attól, hogy az esztendő utolsó napjaiban - mint azt a Fidesz-kormányok eddigi gyakorlatában 2010 óta megszokott -, a kedvező hiány terhére osztogat majd a kormány, megfogalmazása szerint "stadionokra, mindenféle egyházi célokra". A lapunknak nyilatkozó Katona Tamás egyetemi tanár szerint azonban erre most nem lesz módja a kabinetnek. A szakember idézi a jegybank pénzügyi számlák harmadik negyedévi alakulásáról szóló adatait, eszerint a szeptemberrel zárult egy évben az államháztartás nettó hiánya 913 milliárd forint, a bruttó hazai termék 2,2 százakkal volt, ez az úgynevezett ESA deficit, amelyet a maastricht-i kritériumok szerint figyelembe vesz az Európai Bizottság is. Korántsem ennyire kedvező az államháztartás - önkormányzatok nélküli - pénzforgalmi szemléletű hiánya, amely október végén egész éves előirányzat 123 százaléka volt - hívta fel a figyelmet Katona Tamás. Ennek oka nyilvánvaló: a kormány a 2018 tavaszi választások előtt minden uniós pályázatra leszerződött, és a költségvetés terhére a támogatások 60 százalékát kifizette, most pedig arra vár, hogy a hiányzó 1 678 milliárd forintot - a bemutatott számlák ellenében - Brüsszel kifizesse.

Az elmúlt évek tapasztalatai alapján ez teljes mértékben soha sem sikerült, így a kormány "jótékonykodásának", de sokkal inkább választási propagandájának részbeni eredménytelenségét az emberekkel fizetteti meg. Jogosan merül fel a kérdés, hogy mi az ára annak, hogy Magyarország hosszú évek óta képes tartani az államháztartási hiány - maastrichti - mértékét?

  Katona Tamás szerint ennek egyértelmű magyarázata, hogy az egészségügyből és az oktatásból vonnak el tőkét, így az alacsonyabb kiadások miatt javul a mérleg.

Ez a két ágazat képezi ugyanis a költségvetési kiadások 60 százalékát. Ugyanakkor a költségvetési szervek lejárt tartozásai októberben - egyetlen hónap alatt 14 százalékkal növekedtek, jórészt az Emberi Erőforrások Minisztériuma 6,5 milliárd forintnyi kifizetetlen számlái miatt, ennek közel 85 százalékát az egészségügyi beszállítók állították ki. Katona Tamás ebből azt a következtetést vonta le, hogy

a normális működés feltételei változatlanul hiányoznak, ami önmagában is magyarázza az egészségügyi ellátás romló színvonalát. A szakember úgy fogalmazott, hogy a kormány az egészségügyben láthatólag képtelen megállítani az adósságspirált, valószínűleg nem is akarja.

 Mivel a kimutatott hiány permanens mérséklése a kormányzat ikonikus célkitűzése, nem elképzelhetetlen, hogy kreatív lépésekkel a statisztikában szereplő deficitmutató akkor is a kívánt szintre süllyed, ha ennek feltételeit a kormány a valóságban - főképp az uniós források jelentős kiesése miatt - nem tudja megteremteni -mondta Katona Tamás.  Aki utalt arra is, hogy idén a nyári időszakban új helyzet állt elő: ma már nem is az a kérdés, hogy visszavonnak-e támogatásokat, hanem annak a mértéről folyik az egyeztetés a magyar kormány és az Európai Bizottság között.  

Kopint-Tárki: Elérte csúcsát a világgazdaság

Az eddig vártnál gyorsabb gazdasági bővülésre számít idén és jövőre Magyarországon a Kopint-Tárki. A gazdaságkutató 4,8 százalékra emelte idei és 4,1 százalékra 2019-es növekedési előrejelzését - mondta Palócz Éva, a Kopint-Tárki Zrt. vezérigazgatója csütörtöki sajtótájékoztatóján. Viszont idei inflációs várakozásaikat  2,9 százalékra, a jövő évit pedig 3,4 százalékra. Bár a pénzromlás üteme lassan emelkedik, még sem érzékelnek erős árnyomást a gazdaságban. A nettó reálkeresetekről úgy vélekedtek, hogy a tavalyi, kimagasló 10,3 százalékos növekedés után idén 8,2 százalékkal tovább bővülhetnek. A jövő évi béremelésekről - mint ismeretes - nem született még megállapodás, de Palócz Éva nem lepődne meg, hogy esetleg jövőre ismét két számjeggyel emelkednének a keresetek.  A GDP arányos államadósság 72 százalékra csökkenhet 2018-ban, jövőre pedig 71 százalékra. Nagy Katalin vezető kutató szerint  a világgazdasági növekedés elérte a csúcsát,a következő két évben kicsivel 3 százalék feletti növekedés várható. Az eurózónában is lassul a növekedés, amit a kereskedelmi háború veszélyének növekedése, a vállalatok pesszimizmusa okoz. Idén 1,9 százalékos, jövőre 1,6 százalékos gazdasági bővülés lehet az euróövezetben.

Forrás: Népszava