Módosul a hároméves munka törvénykönyve, mégpedig a jogalkalmazás egységesítése miatt - áll a kormány honlapján megjelent módosítási tervezetben. Balsai Szabolcs ügyvéd a Magyar Hírlapnak azt mondta, jelentős - a munkavállalók számára kedvező - változások léphetnek életbe a jövő év első napján.
Változik a munka törvénykönyve. A várhatóan a jövő év első napján hatályba lépő módosítások között szerepel, hogy az elektronikusan elkészített munkaszerződést öt napon belül „papíralapú formátumban" is át kell adni a munkavállalónak - mondta a Magyar Hírlapnak Balsai Szabolcs ügyvéd. Közölte, a munkaadó továbbra sem mondhat fel várandós nőnek, továbbá annak, aki „emberi reprodukciós eljárással összefüggő kezelés alatt áll" (például lombikprogram). Ugyanakkor a munkavállalónak mindkét tényről tájékoztatnia kell a munkaadóját ahhoz, hogy felmondási védelem alá kerüljön. Az ügyvéd szerint jelentősnek tekinthető az is, hogy gyermek születése esetén az édesapa is öt napra mentesül a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettsége alól. Ez az időtartam ikergyermekek születése esetén hét munkanapot jelent. A módosítás értelmében ennek a mentesülésnek az időpontját az apa jogosult meghatározni, legfeljebb két részletben, a születést követő hatvan napon belül. Újdonság az is - fejtette ki Balsai Szabolcs -, hogyha a munkavállaló a tájékoztatást a felmondás után adja meg, akkor a közlést követő tizenöt napon belül a munkaadó a felmondást még visszavonhatja, de ez nem kötelessége.
Az ügyvéd szavai szerint a végkielégítés jelenleg a munkáltató felmondása, illetve a munkáltató jogutód nélküli megszűnése esetén jár a jövő évtől. A módosítás a munkavállaló azonnali hatályú felmondása - a munkáltató jogsértése - esetén is kötelezővé teszi a végkielégítést. Ez Balsai szerint akkor merül fel, ha a munkavállaló a munkáltató súlyos szerződés- vagy jogszabálysértése miatt mond fel. Természetesen a munkáltatónak joga van az azonnali hatályú felmondás indokát vitatni, ebben az esetben a bíróság dönti el a kérdést. Sőt, a munkavállalót - azonnali hatályú felmondása esetén - a felmondási időre járó távolléti díj is megilleti. Abban az esetben, ha a munkáltatói felmondás jogszerűtlen - fejtette ki az ügyvéd -, a munkavállalót egy esetleges munkaügyi perben megilleti a választás lehetősége arra, hogy kára és elmaradt jövedelme helyett a felmondási idejére járó távolléti díjának kétszeresét követelje. Ez a szorzó idáig csak egyszeres volt. Balsai Szabolcs szerint ennek akkor lehet jelentősége, ha valakit jogellenesen távolítanak el a munkahelyéről, azonban szerencsés, mert például hamar el tud helyezkedni hasonló bérezés mellett, és ezért nincs jövedelemkiesése. Ugyanakkor, ha a bíróság azt állapítja meg, hogy a munkáltató a joggal való visszaélés tilalmába ütköző módon mond fel a munkavállalónak, a munkavállaló kérésére a munkáltató köteles a munkaviszonyt helyreállítani. Ez eddig nem volt kötelező munkavállalói kérelem ellenére sem - tájékoztatott az ügyvéd.
Továbbá - tette hozzá - pontosították az egyenlőtlen munkaidő-beosztás fogalmát. Ez főként vendéglátóiparban és a kiskereskedelemben bír jelentőséggel.
Balsai Szabolcs kitért arra is, hogy a munka törvénykönyvéhez kapcsolódva több más törvény módosítását is tartalmazza a kormány honlapján közzétett tervezet. Így például a polgári perrendtartásba is bekerül egy új szabály: amennyiben a munkaerő-kölcsönzés keretében foglalkoztatott munkavállaló indít pert, azt a munkavégzés helye szerinti közigazgatási és munkaügyi bíróságnál kell megindítania. Ez vonatkozik arra az esetre is, ha az érintett munkavállaló utólag perel, ilyenkor is a jogsértéssel érintett munkavégzés helyszíne szerinti bíróság jár el.
Forrás: Magyar Hírlap
