A munkavállalók többsége meg sem érzi majd a túlóra-törvényt, és senkire nézve sem lesz kötelező -biztatta az M1 nézőit a Figyelő főszerkesztő-helyettese. Jó kérdés, hogy akkor minek kellett minden áron megszavazni – írja a Népszava.

 A munkavállalók túlnyomó része nem fogja érzékelni azt a jogszabály-módosítást, ami lehetővé teszi a többlet önkéntes túlmunkát

- jelentette ki Szajlai Csaba közgazdász, a Figyelő főszerkesztő-helyettese az M1 aktuális csatorna csütörtöki műsorában; nyilatkozatát az MTI is idézte.

Szajlai szerint munkaerőhiánytól feszített munkaerőpiacon a cégeknek sem érdeke, hogy akaratuk ellenére dolgoztassák az embereket, továbbá a leginkább érintett feldolgozóiparban jellemzően erős a dolgozói érdekképviselet. A kormánypárti lap helyettes vezetője szerint „a jogszabály csupán lehetőséget ad a többlet túlmunkára azzal, hogy 250 óráról 400-ra emeli a vállalható túlórák számát”, de önkényesen a jövőben sem lehet senkit többletmunkára kényszeríteni. 

A módosítás alapján azonban minden munkaadó megkövetelheti a 400 órás túlmunkát, – így az elvileg szabad dolgozó hiába váltana munkahelyet, mindenütt ugyanolyan olyan szerződést tolnának elé.

A munkavállalót pedig senki sem védi meg a HR-osztályon, négy fal között érő nyomástól.

Ha a törvénymódosításnak ennyire nem lenne súlya, hatása, akkor nyilvánvalóan szükség sem lenne rá. Szajlai Csaba meghökkentő okkal magyarázta, hogy miért fogadták el mégis:

A túlórakeret növelése tulajdonképpen egy PR-intézkedés, ami előnyt jelenthet Magyarország számára a működő tőkéért zajló versenyben

- mondta a köztévének nyilatkozva. 

Utóbbi rögtön cáfolható azzal, hogy

a kormány bevallottan a német nagyvállalatok kérését teljesítette a rabszolgatörvénynek is nevezett módosítással.

Márpedig a német iparóriások nem elégednek meg a PR-ral, érezhető kedvezmények kellenek nekik, hogy összeszerelő üzemeiket ne vigyék tovább olcsóbb munkaerejű országokba.

Forrás: Népszava