Az első félév végén 310,4 ezer munkanélkülit mutattak a statisztikák, azonban vannak még rajtuk kívül olyan személyek is, akik akarnának dolgozni, de nem tudnak, illetve akarnának dolgozni, de most nem keresnek munkát. Velük együtt 464 ezer lenne a munkanélküliek száma – írja az mfor.hu.

A Központi Statisztikai Hivatal nemrég közzé tett jelentése szerint az idei első félév végén a potenciális munkaerő-tartalékot képező személyek száma 154 300 volt, ami az első negyedév véginél 15,6 ezerrel kevesebb.

A munkaerő-tartalékot alapvetően 3 csoport alkotja:

az alulfoglalkoztatottak

azok, akik rendelkezésre állnak, de aktuálisan valamilyen okból kifolyólag nem tudnak dolgozni,

illetve azok, akik dolgoznának, de nem keresnek munkát.

Mi ezúttal azonban csak a két utóbbi táborra koncentrálunk, hiszen a foglalkoztatottak javuló statisztikájához ők tudnak igazán hozzátenni. Az alulfoglalkoztatottak, vagyis azok, akik a jelenleginél tudnának többet is dolgozni, értelemszerűen már szerepelnek a foglalkoztatottak között.

Az első félév végén tehát a számok a következőképpen alakultak:

73,3 ezer alulfoglalkoztatott volt (ez közel 20 ezerrel kevesebb az első negyedév véginél)

11,6 ezer olyan volt, aki dolgozna, de most nem tud (számuk 4000-rel nőtt 3 hónap alatt)

és végül 142,7 ezren voltak azok, akik dolgoznának, de nem keresnek munkát (ez 20 ezer fős csökkenés eredménye).

Utóbbi kettőt figyelembevéve tehát 154,3 ezer fő jelenti esetünkben a munkaerő-tartalékot. Ennyien voltak tehát munka nélkül úgy, hogy alapvetően van bennük szándék a munkavégzésre. Éppen ezért ebből a szempontból tekinthetjük őket munkanélkülinek, holott statisztikai értelemben ők a gazdaságilag inaktívak - véleményünk szerint - mozgósítható táborát jelenti.

Ebből kiindulva tehát, ha az első félév végi 310,4 ezer munkanélkülihez hozzávesszük ezeket a személyeket, akkor már 464,7 ezer állástalan személy az eredményt.

Igaz, a munkanélküliek és a "tartalék" párhuzamos csökkenésével a korrigált munkanélküli létszám is jelentősen, 52,8 ezer fővel csökkent.

Mit jelent mindez a munkanélküliségre vetítve? Ha magasabb a létszám, magasabb a ráta is értelemszerűen. Ennek meghatározásához azonban a munkanélküliek számának korrekciója miatt a gazdaságilag aktívak számát is módosítani kell a tartalékkal. Ők ugyanis - ahogy azt fentebb is írtuk - az inaktívak táborát gyarapítják.

Az átsorolás eredményeként így 9,9 százalékos munkanélküliséget kapunk a hivatalos 6,8 százalék helyett.

Noha a különbség jelentős, 3,07 százalékpontos, még így is mérföldkőnek számít a számított adat. A korrigált munkanélküliségi ráta ugyanis most először került 10 százalék alá, bár csak 2012-ig visszamenőleg tudunk ilyeneket számolni. A potenciális munkaerő-tartalékra vonatkozó statisztikát ugyanis az Eurostattal párhuzamosan ettől az időponttől kezdődően készíti el a Központi Statisztikai Hivatal.

Forrás: mfor.hu